3.nap

Mikor felébredtem nem volt ott Bill. Azt hittem, hogy álmodtam az egészet.

-Jó reggelt álomszuszuk!-köszönnek a lányok

-Nektek is. Nem láttátok Billt???-én

-Neem-vigyorognak a lányok

-Huuu!!!!!-Bill, és éppen a szívemt próbálgatja

-Áááááááááá, te nem vagy normális!-én

-Bocsi, nem tudtam, hogy ennyire ijedős vagy-Bill

-Pedig az vagyok-én durcin

-Bocsi-Bill és átölel

-Öhöm-lányok

-Mi a reggeli?-lököm el magamtól Billt

-Én is éhes vagyok!-Bill is tereli a szót

Megreggeliztünk. Furcs módon a lányok nem kérdezősködtek a reggel történtekről. Már csak azért sem, mert Fanny el volt foglalva Tommal, Klaudy meg Daveval (egy modell pasi).

Egy ebédlőben ebédeltünk. Kaja után még tartottunk egy kis sétát.

-Lefényképezlek titeket!-Tom

Billhez bújok.

-Mosolyogj!-Tom

Ahogy ezt kimondta Bill megcsókolt.

-Erre vártam-Tom elégedetten

Jó volt, hogy Bill megcsókolt.

Este van. Már meg is vacsiztunk. Bemegyek a szobámba. Ahogy beértem már kopognak is.

-Gyere-én

-Nem zavarok?-Bill

-Te soha-én nagy vigyorral

-Remélem nem baj, hogy megcsókoltalak?-Bill

-Nem baj, de miért kérsz mindenért bocsánatot?-én

-Mert nem tudom, hogy te is szeretnéd e-Bill

-Velem azt csinálsz, amit akarsz!-én

Ahogy ezt kimondtam egyből leesett, hogy nem így kellett volna fogalmazni.

-Tényleg?-vigyorog Bill

-Nem úgy gondoltam!-magyarázkodok

-Már késő-Bill

-De…-mondanám

-Ezt tetszik?-megcsókol-Na és ez?-ismét megcsókol.

Már nem bírunk magunkkal. J Bill elkezdi levenni róla a ruhát, én is róla. Már csak egy fehérnemű van rajtunk.

-Opsz. Bocsi, csak azt akartam mondani, hogy mi elmegyünk sétálni.-Tom egy kicsit zavarban.

-Nem tanítottak meg kopogni???-Bill

Tom kiment. Fél perc sem telt bele újra benyit.

-Nekem is ez a kedvenc pózom!-vigyorog.

-Tünés!-Bill

Mikor Tom elment elkezdtem nevetni.

-Mi az???-Bill

-Csak eszembe jutott Fanny egyik tötrénete-én

Heves „csókcsatába” kezdünk. Megtörtént, aminek meg kellett történnie.

Bill elaludt. Én még szokásomhoz híven gondolkodtam, végül elaludtam.