4.nap

Furcsa módon ma Bill karjaiban ébredtem. Ő már felkelt.

-Jó reggelt kicsim!-Bill

-Jó reggelt-én és megcsókolom

-Én éhes vagyok-Bill

-Menjünk enni-én

Kézen fogva mentünk ki az úgynevezett ebédlőbe.

-Jó reggelt!-köszönünk egyszerre Billel

Én leülök a többiek mellé, míg Bill beszél Tommal. Az egyik pillanatban még jól elvoltak, a másikban Bill megüti Tom fejét. Mi csak ennyit hallottunk:

-Te nem vagy komplett!-Bill

-Csak megkérdeztem.-Tom

Bill sarkon fordult és leült mellém. Tom még egy kicsit sajnáltatta magát Fannyval, Bill ütése után.

A lányokkal bementünk a szobámba.

-Mi volt Billel??-Klaudy

-Lefeküdtem vele-én

-Ez komoly?-Fanny

-Igen, de gondolkodtam és úgy érzem, hogy jól tettem-én

-Milyen volt???-lányok

-Kiszáradtam, megyek inni-én

A konyhába valaki beszélgetett. Nem akartam őket zavarni, de nagyon szomjas voltam, így hát bementem.

-Bill!!!!!!!!!!!-én

-Ez nem az aminek látszik!-Bill, és éppen egy csajt lök elmagától, akivel az előbb csókolózott.

-Akkor mi?-én

Erre a kiabálásra Fanny is kijött.

-Miaz???-Fanny-Hogy tehetted?

Bill rohant volna utánam, de Fanny megakadályozta.

-Ne menj be hozzá!-Fanny

Én ekkor lépek ki. A szemem ki van sírva. Bill ijedten néz rám.

-Elmegyek, nem akarom, hogy keress!-én

-De…-Bill

-Szia!-közbe vágok Bill mondatának.

Gyalog mentem a reptérre, volt időm gondolkodni. A szemem előtt, mint a film úgy pörgött le ez a pár nap. Kicsordult egy könnycsepp a szememből. Nem értettem miért tette.

Végül megérkeztem a reptérre. Felszálltam a gépre és zenét hallhattam.

Megérkeztem, itthon vagyok. Apuék már várnak. Mikor beértem a szobámba elkezdtem sírni. Végül a sírás angyala álomba ringatott.