HP3 58o.
„ -Szóval ebben a tanévben lemondasz az evésről és az alvársól - csóválta a fejét Harry.
Ron nevetve bólogatott. Hermione eleresztette a megjegyzést a füle mellett.
-Van még 10 galleonom - szólt az erszénybe pillantva. -Szeptemberben lesz a születésnapom, és kaptam anyától meg apától egy kis pénzt, hogy előre vehessek magamnak valamit.
-Mondjuk egy szép könyvet? - kérdezte ártatlan arccal Ron.
Hermione nem hagyta magát felbosszantani."

HP3 105-106o.
„ -Szerintem a jóslástan elég ködös dolog - jelentette ki Hermione, miközben a könyvben lapozgatott. - A nagy része találgatás.
-A Zordó a csésze alján egyaltalán nem volt ködös! - heveskedett Ron.
-Érdekes módon te mégis birkának nézted - felelte higgadtan Hermione.
-Trelawney professzor azt mondta, hogy nincs rendes aurád! Bosszant téged, hogy van egy tantárgy, amiben nnem te vagy a legjobb!
Ezzel érzékeny pontra tapintott. Hermione olyan hevesen csapta le az asztalra az aritmetodikakönyvet, hogy a tányérokban ugrottak egyet a hús- és répadarabok.
-Ha elvárják tőlem, hogy úgy tegyek, mintha halálos ómeneket látnék egy kupac teafüben, akkor nem sokáig fogok jóslástanra járni! Az egész hókuszpókusz egy nagy nulla volt a számmisztikaórámhoz képest!
Azzal Hermione felkapta a táskáját, és mérgesen elvonult.
Ron szemöldökét ráncolva nézett utána.
-Miket hord itt össze? - csóválta a fejét. -Hisz még nem is volt számmisztikája."

HP3 131o.
„ - Ez volt eddig a legjobb sötét varázslatok kivédése óránk - jelentette ki Ron, miközben a tanterem felé baktattak, ahol a táskáikat hagyták.
-Lupin nagyon jó tanár - szólt elismerően Hermione. - Csak azt sajnálom, hogy én nem állhatam ki a mumus ellen.
-Neked milyen alakban jelent volna meg? - kérdezte vigyorogva Ron. - Fogadnék, hogy mint egy dolgozat, amire tízből csak kilenc pontot kaptál!"

HP3 138-139o.
„Ron és Hermione fej-fej mellett rohantak oda; Hermione a derekánál fogva felkapta Csámpást, Ron pedig hasra vetette magát, és némi kotorászás után a farkánál fogva előhúzta Makeszt.
- Nézd meg, hogy néz ki! - tajtekzott, és meglengette a patkányt Hermione orra előtt. - Csupa csont és bőr! Megmondtam, hogy tartsd távol tőle a macskádat!
-Csámpás nem tudja, hogy rosszat csinál! - vágott vissza Hermione. - Minden macska kergeti a patkányokat!
Ron megpróbálta visszatömködni a zsebébe a hevesen tiltakozó Makeszt.
-Ez nem egy normális macska! - dühöngött. - Értette, amikor mondtam, hogy Makesz a táskában van!
-Ugyan már, Ron - legyintett mérgesen Hermione. -Csámpás megérezte Makesz szagát, ennyi az egész...
- A macskád direkt kinézte magának Makeszt! - kiabálta Ron, mit sem törödve a körülöttük állókkal, akik közül többen kuncogni kezdett. - Vedd tudomásul, hogy Makesz volt itt előbb, és ő ráadásul beteg is!
Azzal dühösen átcsörtetett a klubhelyiségen, és eltűnt a fiúk hálószobáihoz vezető lépcsőn."

                                            *
Ron még másnap is neheztelt Hermionéra. Egész gyógynövénytanórán alig szólt a lányhoz, pedig Harry, Hermione és ugyanazon a fürgebabon dolgoztak. Leszedegették a növény kövér, rózsaszínű hüvelyterméseit, és egy fatálba fejtették a fényes babszemeket.
-Hogy van Makesz? - próbálkozott Hermione.
-Reszketve kuksol az ágyam alatt - felelte ingerülten Ron, s olyan ügyetlenül hajított egy marék babot a tál felé, hogy a fele szétgurult az üvegházban"

HP3 139o.
„Lavender Brown a tenyerébe temette az arcát. Parvati átölelte őt, s valamit magyarázott Seamus Finnigannek és Dean Thomasnak, akik homlokráncolva hallgatták.
-Mi a baj, Lavender? - kérdezte aggódva Hermione, mikor Harry, Ron és ő elérték a kis csoportot.
-Reggel levelet kapott otthonról - súgta Parvati. - Gombócot, a kisnyulát megölte egy róka.
-Oh - sajnálkozott Hermione.- Szegény Lavender!
-Megelözhettem volna! - zokogta Lavender. - Tudjátok, hányadika van?
-Öh...
-Október tizenhatodika! „A dolog amitől rettegsz, október tizenhatodikán következik be" Emlékeztek? Igaza volt.Igaza volt!
Mostanra az egész osztály Lavender köré gyűlt. Seamus komoran csóválta a fejét. Hermione rövid habozás után megkérdezte:
-Te... tényleg attól rettegtél, hogy egy róka megöli a nyuladat?
-Azt nem gondoltam, hogy róka végez szegénnyel - felelte Lavender, és könnyes szemmel Hermionéra pillntott. - De igenis féltem, hogy meghal.
-Hát persze - bólintott Hermione. Kis szünetet tartott azután...
-Gombóc öreg nyúlt volt?
-Nem - hüppögött Lavender.- Még egészen pici volt!
Parvati még szorosabban átölelte barátnőjét.
-Akkor miért féltél tőle, hogy meghal? - kérdezte Hermione.
Parvati döbbenten meredt rá.
-Nézzük logikusan a dolgot - fordult a többiekhez Hermione. -Gombóc nem is am halt meg. Csak ma érkezett meg a szomorú hír. - Lavender hangosan felzokogott. -És Lavender nem remeghetett a dologtól, hisz látjátok, mennire megdöbbentette, ami történt.
-Ne is figyelj Hermionéra, Lavender! - szólt közbe Ron.-Tudjuk, hogy hidegen hagyják mások állatai.
McGalagony professzor ekkor kinyitotta a tantermet -szerencsére, mert úgy tűnt, hogy Hermione és Ron mindjárt egymásnak ugranak. Odabent Harry két oldalán ültek le, és egész óra alatt nem szóltak egymáshoz."

HP3 184o.
„Harry épp átfurakodott egy csapatnyi hatodikos között mikor megpillantotta Ront és Hermionét. Barátai a „Különleges ízek" felíratú polc előtt álltak, s a vérizű nyalókákat nézegették. Harry odalopózott mögéjük.
-Fúj, nem, Hary nem örülne ennek - fanyalgott Hermione.- Szerintem ezt csak vámpírok szeretik
-Na és ehhez mit szólsz? - vigyorgott Ron, s egy üveg Csótánycsokrot dugott Hermione orra alá.
-Ennek sem örülne - szólt közbe Harry.
Ron kis híján elejtette az üveget.
-Harry! - sikkantotta Hermione. -Te hogy kerülsz ide!? Hogy tudtál... és merre...
-Tyűha! - álmékodott Ron.- Te megtanultál hoppanálni!
-Dehogy tanultam!- nevetett Harry, majd fojtott hangon, hogy a hatodikosok ne hallják, elmesélte hogyan kapta meg Fredtől és George-tól a Tekergők térképét.
-Nekem bezzeg soha nem adták kölcsön! - háborgott Ron- Pedig én a testvérül vagyok!
-Miért,azt hiszed, Harry meg akarja tartani!? - Hermione olyan arcot vágott, mintha még az ötletet is nevetségesnek tartaná.- Természetesen odaadja McGalagony professzornak. Igaz, Harry?
-Dehogy adom! - vágta rá Harry.
-Te lány! Neked elment az eszed! - méltatlankodott Ron.- Lemondani egy ilyen kincsről!?"

HP3 214o.
„Azzal a professzor sarkon fordult, és az elkobzott seprűt a hóna alá csapva kimászott a portélyukon. Harry csak állt, kezében a magasfényű nyélápoló pasztával, és megkövülten bámult utána. Ron viszont nyomban Hermionéra támadt.
-Mért kellett neked rögtön McGalagonyhoz rohanni, mi!?
Hermione az asztalra dobta a könyvet. Arca még mindig égett a szégyentől, de felállt és elszántan farkasszemet nézett Ronnal."

HP3 217o.
„Valaki gúnyosan ciccentett a hátuk mögött. Hermione volt az;a lány egy lovagi páncél tövében guggolt, és azon fáradozott, hogy becsukja könyvekkel degeszre tömött táskáját.
-Te meg mit ciccegsz itt nekünk? - mérgelödött Ron.
-Semmit - felelte lekezelően a lány, és a hátára vetette táskáját.
-De igen, ciccegtél! - erősködött Ron.- Megkérdeztem, mi baja lehet Lupinnak, erre te...
-De hiszen egyértelmű -felelte Hermione vérlázítóan tudalékos arccal.
-Ha nem akarod megmondani, tartsd meg magadnak - mordult rá Ron.
-Meg is tartom - biccentett Hermione, azzal gőgösen elvonult.
Ron mérgesen nézett utána.
-Fogalma sincs - legyintett végül.- Az egész arra megy ki, hogy újra szóba álljunk vele.

HP3 269o.
„-Ez képtelenség -rázta a fejét Harry.- Nem ölhetik meg. Csikócsőr nem dúvad.
-Malfoy apja csikarta ki az ítéletet . mondta a szemét törölgetve Hermione.- A szokásos eszközeivel. Az a sok vén bolond a bizottságban hagyta magát megfélemlíteni. Hagrid persze fellebezni fog, de mit számit az? Úgysem változtatják meg az ítéletet.
-De meg fogják -jelentette ki eltökélten Ron.- És most nem marad rád az egész munka, Hermione. Segítek neked.
-Oh,Ron!
Hermione Ron nyakába vetette magát,és keserves sírásra fakadt. Ron rémülten pislogott, és sután megveregette a lány feje búbját. Mikor aztán Hermione nagy sokára elengedte, láthatóan megkönnyebült.
-Hidd el, Ron- szipogta a lány-, nagyon-nagyon sajnálom Makeszt...
-Ugyan, ne emészd magad - legyintett Ron.-Öteg volt már szegény, és hát nem is vettem sok hasznát.

HP3 290o.
„-Hermione -fogott bele óvatosan Ron, felkészülve arra, hogy a lány az első szó után dührohamot kap. - Mondd csak... biztos, hogy így gondoltad ezt a beosztást?
-Mi van? - reccsent rá Hermione, majd kezébe vette a táblázatot, és gyorsan átolvasta. - Igen persze, pontosan így gondoltam.
-Ha megkérdezem, hogyan akarsz egyszerre két vizsgát letenni, számithatok a válaszodra? -érdeklödött Harry.
-Nem - hangzott a tömör felelet. - Nem láttátok valahol a számmisztikakönyvemet?
-Dehogynem, kölcsönvettem könnyű esti olvasmánynak -morogta maga elé Ron.

HP3 293o.
„Harry jókedvre derült a sikertől; megállt a pálya szélén,hogy megnézze, hogyan teljesitenek barátai. Ron ügyesen vette az első két akadályt, de a bicegócnak sikerült becsalogatnia őt az ingoványba, ahonnan derékig sárosan mászott ki.Hermionénak a mumussal gyűlt meg a baja; alig néhány másodperc után sikoltozva kiugrott a ládából.
-Hermione- nézett rá döbbenten Lupin. - Mi a baj?
-M-M-McGalagony professzor - dadogta Hermione, és a ládára mutatott.- Azt mondta, mindenből megbuktam!
Eltarott vagy öt percig, mire sikrült megnyugtatniuk Hermionét. Végül a lány úgy-ahogy összeszedte magát, és barátaival együtt elindult a kastély felé. Ron még mindig kuncogott Hermione mumusán, de mielőtt összeveszhettek volna, valami más vonta magára a figyelmüket."

HP3 299o.
„-Rákoppintasz, és azt mondod: „Dissendium" - felelte vállvonogatva Harry.- De miért....
Hermione nem várta meg a mondta végét. Felpattant, a portrélyukhoz rohant, smielött barátai észbe kaphattak volna, már be is csapódott mögötte a festmény.
-Csak nem akar lemenji érte? - hitetlenkedett Ron.
Pedig Hermione pontosan erre készült. Negyedórával később, mikor visszatért, már nála is volt az ezüstösen csillogó köpeny.
-Hermione, az utobbi időben rád se lehet ismerni - csóválta a fejét Ron. -Felpofozod Malfoyt, kirohansz Trelawneyórájáról, és most ez...
Hermione büszkén kihúzta magát."

HP3 394o.
„A vonaton Hermione izgalmas hírekkel szolgált barátainak.
-Reggeli előtt beszéltem McGalagony professzorral. Megmondtam neki, hogy leadom a mugliismeretett
-Miért?- hüledezett Ron. - Hiszen háromszázhúsz százalékos eredménnyel vizsgáztál belőle!
-Igen- sóhajtott Hermione -, de nem birnék ki még egy ilyen évet. Az időnyerő teljesen kikészitett. Vissza is adtam McGalagonynak. Mugliismeret és jóslástan nélkül rendes órarendet tudok összeállitani.
-Még mindig nem tudom elhinni, hogy képes voltál titkolozni elöttünk - mondta szemrehányoan Ron. - Ha jól tudom, a barátaid vagyunk.
-Ígéretet tettem, hogy senkinek nem szólok róla - felelte nagy komolyan Hermione."

HP3 394o.
„Szeretném, ha nálunk nyaralnál. Megbeszélem anyáékkal, azután felhívlak. Most már tudom, hogyan kell használni a feletont...
-Telefon a neve, Ron -javitotta ki fejcsóválva Hermione. -Neked se ártana egy-két félév mugliismeret.
Ron eleresztte a füle mellet a megjegyzést."