Mivel Av itt született (Napnee, Ontario, Kanada), ezért itt egy kis föci!

Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi-sarkig.

Fővárosa Ottawa, itt található a parlament, illetve a kormányzó és a miniszterelnök hivatala. Legnépesebb városa Toronto.

Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt: a fosszilis tüzelőanyagoknak és vízierőműveinek köszönhetően az energetika terén önellátó. Bár lakossága mindössze egytizede az Egyesült Államokénak, gazdasági súlya igen jelentős.

Kanada tagja az ENSZ-nek, a Brit Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak, a NAFTA-nak, a G8-nak, az OECD-nek és az APEC-nek.

Földrajz

Kanada domborzati térképe

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km.

Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km˛; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él^[1]. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. (A Föld tavainak több mint fele Kanadában található^[2]).

A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.

A Mount Yamanuska

A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.

A Niagara-vízesés

Az ország legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik.A kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt az éghajlati zónák között nem éles határvonalak, hanem széles átmeneti területek alakultak ki. Meleg nyarak és az európai teleknél jóval szigorúbb hideg évszakok jellemzik. A nyarak észak és kelet felé haladva válnak egyre hűvösebbé. Az ország északi része az állandóan fagyos övbe nyúlik. A csapadék az ország délnyugati részének partmenti régióiban a legtöbb.

Edmonton Whitehorse Dawson Fort McMurray Churchill Sandy Lake Saskatoon Calgary Vancouver OTTAWA Thunder Bay Montréal Winnipeg Regina Québec Fredericton Halifax Charlottetown St. John's Churchill Falls Sept-Îles Toronto Prince George Kamloops Victoria Yellowknife Inuvik Resolute (Qausuittug) Alert Baker Lake (Qamanittuaq) Iqaluit Kuujjuaq Fort Nelson Nain Yukon Ényi.- területek Brit Kolumbia Alberta Nunavut Saskatchewan Manitoba Ontario Québec Újfundland és Labrador Új-Brunswick Új-Skócia Prince Edward- sziget Jeges-tenger Atlanti- óceán Csendes- óceán Beaufort- tenger Baffin- öböl Hudson-szoros Hudson- öböl Bering-szoros Grönlandi-tenger Labrador- tenger Davis-szoros James- öböl Szent Lőrinc- öböl Északi-sark Északi-sarkkör Grönland (Dánia) Alaszka (USA) AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Történelem

A szörmekereskedelem volt Kanada legfontosabb cikke az 1800-as évekig

Az ország nevének eredete

A Kanada név (angolul és franciául Canada; kiejtése angolul: /ˈkćnədə/, franciául: /kanada/) a irokéz canada szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az európai felfedezők térképein a mai Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó Montreal alatti szakasza szerepel ezen a néven, melyet valószínűleg a mai Québec város helyén lévő Stadacona elnevezésének gondoltak. A név aztán a folyókról terjedt ki a környező vidékre, majd az egész felfedezésre váró területre a 18. század elején. Hivatalos megnevezésként először 1791-ben került elő, a két részre osztott Québec tartományból létrejövő területek neveként (Alsó- és Felső-Canada), melyeket 1841-ben Canada néven egyesítenek újra.

1867-ben a Brit Észak-amerikai Törvény (British North America Act) hozta létre az államszövetséget, „...egy domíniumot Canada néven”. Az okirat azért használja a domínium kifejezést a királyság helyett, hogy az Egyesült Államok polgáraiban élő antimonarchikus szemléletet ne bántsa, de jelezze, hogy a Brit Birodalom önálló kormányzattal rendelkező gyarmatáról van szó. Az államforma megjelölését és az ország jelmondatát gyakran kapcsolják egy bibliai szöveghelyhez: Zsolt. 72:8: „És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.” (Vö. Zak. 9,10)

Az 1960-as évekig a Kanada Domínium (Dominion of Canada) kifejezés volt használatos az ország megnevezésére; ettől kezdve azonban a hivatalos iratokon is csak a Kanada kezdett szerepelni, ma egyaránt ez az ország rövid és hosszú elnevezése. A lépéssel az Egyesült Királyságtól való nagyobb különállást hangsúlyozták. 1982-ben a Dominion Day nevű nemzeti ünnepet is átkeresztelték Canada Dayre. Ezzel is jelzik a britektől való elszakadást.

Rövid időrendi áttekintés

Kanada területe már legalább tízezer éve lakott volt, amikor az első európaiak idevetődtek: 1000 körül a vikingek rövid ideig megtelepedtek az újfundlandi L'Anse aux Meadowsnál. A 16-17. század során aztán felfedezők újabb és újabb hulláma érkezett, főként franciák. A hétéves háború után, 1763-ban Franciaország, hogy megtarthassa karib-tengeri birtokait, lemondott a kontinensen lévő kolóniákról (Új-Franciaország) a Brit Birodalom javára. Az amerikai függetlenségi háború után sok royalista telepedett le Kanadában.

1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika Törvény (British North America Act) elfogadásával a brit kormány három észak-amerikai gyarmatát (Canada, New Brunswick, Nova Scotia) föderációvá alakította és önálló kormányzattal látta el. A Canada elnevezésű gyarmatot két részre osztották, Québecre és Ontarióra, az egykori Alsó- és Felső-Canada határa mentén. Később más brit gyarmatokat és függő területeket is az államhoz csatoltak: 1880-ra Újfundland és Labrador kivételével az ország már elérte mai kiterjedését (a sziget és a félsziget egy államként 1949-ben csatlakozott). A domínium 1931-ben jutott teljes önrendelkezéshez, a westminsteri rendelet értelmében (Statute of Westminster), a kanadai alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el. 1980-ban majd 1995-ben népszavazást tartottak a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tartomány elszakadásáról, melyet először a szavazók 60, másodszor 50,6%-a nem támogatott.

Lester B. Pearson és Pierre Trudeau egymást követő liberális kormányainak idejében új kanadai identitás alakult ki. A kanadaiak a mai juharleveles zászlójukat 1965-ben fogadták el. A francia nyelvű quebeciek hatására a szövetségi kormány hivatalosan kétnyelvű lett az 1969-ben. Nem diszkriminatív bevándorlási törvényeket 1967-ben és 1976-ban hoztak; a nem európai bevándorlási hullám megváltoztatta az ország arculatát. Az 1960-as években szociáldemokrata jellegű programokat indítottak, ilyen az általános egészségbiztosítása, a nyugíjrendszer és a diákhitel. A tartományi kormányok, különösen Quebec, igyekeznek ezeket saját hatáskörükbe vonni. Végül Pierre Trudeau miniszterelnök kezdeményezte az alkotmány "hazahozatalát" Nagy-Britanniából. Erre 1982-ben került sor. Ezzel Kanada szimbolikusan is független ország lett.

A gazdaság integrációja az Egyesült Államokéval egyre nyilvánvalóbb a II. világháború óta. 1987-ben megállapodtak közös szabadkereskedelmi övezet létesítéséről. A kanadai nacionalisták félnek, hogy elveszítik kulturális autonómiájukat az amerikai televízió műsorok, filmek és a mindenütt jelenlévő amerikai vállalkozások miatt. A kanadaiak különösen büszkék egészségügyi rendszerükre és multikulturalizmusukra.

Államszervezet és közigazgatás

A szövetségi kormányzat

A kanadai parlament központi épülete és könyvtára Ottawában.

Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az állam feje, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa II. Erzsébet, aki egyben az Egyesült Királyság uralkodója is. Őt a kormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki, a miniszterelnök javaslatára. A jelenlegi kormányzó Michaëlle Jean. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek.

A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp is értelmezhető. A törvényt (Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz vele kapcsolatban, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás, Québec tartomány beleegyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia.

A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengeri tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a territóriumokból (Északnyugati területek, Yukon, Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötévente). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki, pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból.

Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Québec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba.

A jelenlegi miniszterelnök, Stephen Harper, 2006. február 6-a óta van hatalmon, miután pártja, a Kanadai Konzervatív Párt, viszonylagos (de nem abszolút) többséget kapott a januárban megtartott választásokon. Két elődje, Paul Martin és, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien, a liberális párthoz tartozott. Előttük a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a most hatalmon lévő Kanadai Konzervatív Párt. A 2006-os választásokkal Kanada is követte déli szomszédját, az Egyesült Államokat azzal, hogy jobboldali erők kerültek hatalomra.

Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.

Közigazgatás: tartományok és territóriumok

Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

Québec, Québec tartomány fővárosa

Tartományok

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Québec solidaire is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

Territóriumok

A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

Gazdaság

Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni, hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton és a három nyugati tartományban; s általában igen jelentős természeti erőforrások állnak rendelkezésére. Az USA-val kötött 1989-es szabadkereskedelmi egyezmény, majd az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (Kanada, USA, Mexikó) következményeként jóval szorosabbak lettek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Így a 2001-es amerikai recesszió hatásai Kanadában is érezhetőek voltak, bár végül is az előzetes számítások alatt maradtak. A G7 tagjai közül Kanada vészelte át a legjobban a 2001-es visszesést. 1993-tól 2000-ig a növekedés mértéke 3% közelében járt. 2003-ban nőtt a munkanélküliség, főként a iparban és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos területeken.

Közlekedés

Népesség

Demográfia

Kanada lakossága a legutóbbi (2001-es) népszámláláskor 30 007 094 fő volt; az ennek alapján a 2005-ös évre becsült adat 32 233 955 fő.

Kanada nemzetiségei

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.

Angol	29,17%
Francia	23,2%
Skót	14,03%
Ír	12,90%
Német	9,25%
Olasz	4,29%
Kínai	3,69%
Ukrán	3,61%
Őslakos (Indián)	3,38%
Holland	3,12%
Lengyel	2,76%
Indiai	2,41%
Fekete-afrikai	2,23%
Norvég	1,23%
Portugál	1,21%
Walesi	1,18%
Zsidó	1,18%
Orosz	1,14%
Fülöp-szigeteki	1,11%
Métis (Mesztic)	1,04%
Svéd	0,95%
Magyar	0,90%

Nyelvek Kanadában

Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el.

A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy

• a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
• a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
• a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
• a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
• mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
• a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttatthatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet.

Az egyetlen hivatalosan kétnyelvű tartomány New Brunswick, ezen státusát a fent említett nyilatkozat (Charter of Rights) rögzíti; polgárai mindazon jogokkal rendelkeznek, amivel minden kanadai állampolgár szövetségi szinten. Ugyanakkor a többi tartomány is nyújt szolgáltatásokat az angol vagy francia kisebbségieknek anyanyelvükön.

Québec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia törvényhozása által elfogadott Charte de la langue française kimondja. Bár a nyilatkozat számos módon védi a francia nyelv használatát, biztosít bizonyos jogokat az angol és az őslakos nyelvek beszélőinek is. A kormányzat legtöbb szolgáltatása itt is elérhető a hivatalos nyelvek mindegyikén.

A franciát legtöbben Québecben, Ontarióban, New Brunswickban és Manitoba déli részén beszélik. A 2001-es népszámlálás során 6 864 615 személy nevezte meg első nyelveként a franciát, ezeknek 85%-a Québecben él, és 17 694 835-en mondták magukat angol anyanyelvűnek. 5 470 820-an vannak a két nagy nyelv mellett élő számtalan kisebb nyelvek beszélői. (Ezen adatok magukba foglalják az első nyelvként többet is említőket.) A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai (853 745), ezen belül a kantoni (322 315); az olasz (469 485); és a német (438 080).

Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, csak néhány kivétel akad: a krí (72 885), az eszkimó nyelvekhez tartozó inuktitut (29 010), és az ojibwa (a krível együtt 150 000).

Vallási élet

Szociális rendszer

Kultúra

A kanadai kultúrára természetesen igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ezen befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai indentitás.

Kanada és az Egyesült Államok kormánya számos területen építettek ki szoros kapcsolatot egymással. Ennek ellenhatásaként sok kanadaiban merült fel a kérdés: mi teszi nemzetüket határozottan elkülönülő közösséggé Észak-Amerikán belül. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor az eddigiekből is látható, hogy a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A média kormánytámogatást élvező részének (pl. a CBC televíziós csatornának) kulturális programjait sokan vádolják politikai elfogultsággal.

Oktatási rendszer

Tudomány

Művészet

Irodalom

Népszerű írók:

• Margaret Atwood
• Robertson Davies
• Timothy Findley
• Stephen Leacock
• Rohinton Mistry
• Lucy Maud Montgomery
• Alice Munro
• Michael Ondaatje
• Gabrielle Roy
• Michel Tremblay

Hagyományok

Gasztronómia

Turizmus, látnivalók

NAGYON KOMOLY TISZTA CIGÁNYOS

Sport

Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong, legismertebb játékosai voltak (többek között): Bobby Hull, Wayne Gretzky, Mario Lemieux.

A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2007-ben nyertek aranyérmet.