|
A terület neve:
|
Soponyai bagolyfüves HTT.
|
|
A helyi jelentőségű védetté nyilvánító rendelet száma:
|
|
|
A terület kiterjedése:
|
2,3409 ha.
|
|
Megye:
|
Fejér
|
|
Települések:
|
Soponya
|
|
A terület középpontjának koordinátái:
|
-
|
|
Tengerszint feletti magasság:
|
104 méter
|
|
1:10 000 EOTR azonosító:
|
-
|
|
Illetékes természetvédelmi hatóság:
|
Helyi jegyző
|
|
Természetvédelmi kezelő:
|
Soponyai Faluszépítő és Természetvédelmi Egyesület
|
A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljön a Sárvíz-völgyére jellemző mocsárréti növénytársulások, kiemelt figyelemmel a hazánkban csak néhány helyen előforduló bagolyfű (Glaux maritima) jelentős állományára.
1.3. A terület jogi helyzete
Helyi védett terület.
1.4. A terület elhelyezkedése, határai
A terület a Sárvíz-völgye nyugati oldalán helyezkedik el, Soponya község északi részén
Keletről a Sárvíz-Malom csatorna, délről Soponya község lakott területe, nyugatról a Szabadbattyán-Sáregres közút és északról a 0314 hrsz.-ú út határolja.
Területe: 2,3409 ha.
1.5. Birtokviszonyok, használati jogok
A védett terület egyetlen helyrajzi-számon terül el: Soponya 766/5. Tulajdonos a Soponya Nagyközség Önkormányzata. Az ingatlan művelési ága gyep, szolgalmi joggal nem terhelt.
1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
Soponyai ÁRT
1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája
A természetvédelmi kezelést a Soponyai Faluszépítő és Természetvédelmi Egyesület végzi.
2. A terület leírása
2. 1. Klíma
A terület éghajlata az Alföldhöz hasonló. Általában elmondható, hogy a Mezőföld északi részében 100-120 m tengerszint feletti magasságban az évi középhőmérséklet 10,5 oC, a Dunántúl legkontinentálisabb területe. A napsütéses órák száma csak kissé marad el a Duna-Tisza közére jellemző évi 2000 órától. Az évi átlagos csapadék mennyiség 500-550 mm között mozog, megoszlása megfelel az országos átlagnak. A havas napok átlagos évi száma 20 körül ingadozik.
2. 2. Hidrológia
A vízhálózat mai formájában igen fiatal, legjelentősebb vízfolyásai is csak az újpleisztocén elején kezdik elfoglalni nagyjából mai helyüket. Rossz lefolyású, mocsaras, nagy kiterjedésű árterek hálózták be a Sárvíz-völgyét, nagyobb záporok és a hóolvadás idején rendszeres árvízveszély jelentkezett.
A múlt század második és századunk első felében folytatott jelentős árvízmentesítő munkálatok következtében lényegesen megváltozott ez a kép. Az utolsó nagyobb szabású mederrendezési munkát az 1927-38-as években végezték. A beavatkozások eredményeként kanalizálták a Sárvizet, és a mellette levő területeket pedig lecsapoló árkokkal látták el.
A Sárvízről lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos természetes tavak, mocsarak jöttek létre. Általánosságban elmondható, hogy ezek kis vízgyűjtővel rendelkeznek és a területen folytatott lecsapoló munkák során ezeket is igyekeztek, több-kevesebb sikerrel, megszüntetni. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg.
A védett terület határán folyik a Sárvíz-Malom csatorna, melynek szerepe a Sárvíz-völgyében levő halastavak vízpótlása.
2. 3. Geomorfológia
A védett terület a Mezőföld platójába beékelődött Sárvíz folyóvízi üledéksorán helyezkedik el.
A terület mikrodomborzata változatos. A védett területen 15-20centiméteres szintkülönbségek miatt kisebb mocsárfoltok, nedves,- és szárazabb kaszálók helyezkednek el.
2. 4. Geológia, hidrogeológia
Mai arculatában a Sárvíz-völgye mély fekvésű, enyhe lejtésű, kiemelkedésekkel szegélyezett síkság. A völgyelet 80-100 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. A Sárvíz-völgyét szegélyező Mezőföld tengerszint feletti magassága 150 m körüli.
A Mezőföld tengelyét képező ÉÉNY-DDK-i majd, É-D irányban mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig, Sárszentmihálytól Sióagárdig tart. A miocén végi pannóniai tenger a medence lassú, egyenletes süllyedésének megfelelően vékonyabb-vastagabb rétegekben rakta le agyagos, homokos, kavicsos sekélytengeri üledékét. A pliocén végén a Mezőföld területe már teljes egészében szárazulat volt. Az Őssárvíz völgyét előrejelző szerkezeti vonal a móri törés folytatásaként a levantei-ópleisztocén korban újult meg. Durvább kavicsos üledéke Sárszentágotáig nyomon követhető.
A Mezőföld morfológiai képének kialakításában a nagyarányú és hosszantartó felszínformáló levantei eróziós tevékenység mellett a kéregmozgásoknak is igen nagy szerepük volt. Az új-pleisztocén kéregmozgások következtében a Mezőföld egyes területein jelentős szintmozgások álltak elő. A vízfolyások eróziós pályáinak kijelölésében is az addig többé-kevésbé egységes táblát rögökre daraboló ÉNY-DK-i irányú vetődéseknek jutott jelentős szerep.
Az utolsó jégkorszakban az eddig folyóvízi erózióval és akkumulációval jellemzett mezőföldi területeken is a löszképződés jutott uralomra. Elborította a lösz a Sárvíz törmelékkúpokkal tarkított felszínét is. A terület legfiatalabb szerkezeti és morfológiai elemei az óholocén kori süllyedékterületek és a futóhomokos felszínek.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a szélesebb terület morfológiai és geológiai szempontból rendkívül változatos, egymás mellett helyezkednek el a különböző geológiai korok képződményei. A terület környezetének geológiai kialakulását alapjában véve az új-pleisztocén korban bekövetkezett kéregmozgások és az ezek hatására kialakult folyóvízi erózió és akkumuláció határozta meg.
1. 5. Talajtan
A térség egyes talajtípusainak kialakulásában jelentős szerepet játszott az előzőekben bemutatott alapkőzetek változatossága és a domborzati viszonyok. Szabadbattyántól Cecéig a különféle iszapos öntéstalajok, réti agyagfélék, tőzeges talajok, meszes feltalajú szikesek, kavicsos homoktalajok, mély fekvésű láposok, időszakosan vízállásos területek, idősebb és fiatalabb homokváltozatok, löszszerű és típusos lösztakaró maradványok mezőségi talajai alkotnak rendkívül heterogén, de természet-földrajzilag mégis egységes talajtájat.
A védelemre tervezett területre az iszapos öntéstalaj a jellemző.
2. 2. Biológiai jellemzők
2. 2. 1. Társulások
A területen a mocsarak és a mocsárrétek jellemzőek.
Jelenleg a korábbi emberi beavatkozások – különösen a vízrendezés - hatására a természetes vegetáció erősen átalakult képet mutat.
2. 2. 2. Vegetáció-szerkezet
Talajfelszín vagy mohaszint:
A védett területre szabad felszín, nyílt térszín nem jellemző. A mohák, zuzmók szerepe a társulások szempontjából elhanyagolható, másodlagos.
Gyepszint: A területre jellemző vegetációszint a zárt gyep. A terület teljes egészét borítja.
Jellemző fajok:
- Agropyron repens – tarackbúza
- Agrostis stolonifera – fehér tippan
- Aster tripolium ssp. pannonicum – sziki őszirózsa
- Bolboschoenus maritimus – zsióka
- Centaurea pannonica – magyar imola
- Coronilla varia - tarka koronafürt
- Dactylis glomerata – csomós ebír
- Festuca pratensis – réti csenkesz
- Festuca pseudovina - sziki csenkesz
- Festuca rupicola – pusztai csenkesz
- Inula britannica - réti peremizs
- Plantago maritima – sziki útifű
- Puccinellia limosa – sziki mézpázsit
- Salvia pratensis - mezei zsálya
Cserjeszint, lombkoronaszint: A területen fás vegetáció nem fordul elő. Védő fásítás történt a terület déli és nyugati felén a védetté nyilvánítást megelőzően, őshonos fajokkal
2. 2. 3. Flóra
A védett terület legjelentősebb természetvédelmi értékét az előforduló védett bagolyfű (Glaux maritima) előfordulása jelenti. Jelenlegi ismereteink szerint itt található az ország második legnagyobb ismert állománya.
2. 2. 3. 1. Védett növényfajok
bagolyfű (Glaux maritima)
2. 2. 3. 2. Gyomfajok
Nem jellemző a területre gyomfajok jelenléte. A terület szélén levő feltöltésekben fordulnak csak elő:
2. 2. 4. Fauna
A védett terület kis kiterjedése miatt az előforduló fauna tagjai, a kezelési terv szempontjából kevésbé meghatározó fontossággal bírnak.
2. 2. 4. 1. Gerinctelenek
A kezelési terv elkészítésének időpontjáig a területen nem készült a gerinctelen állatokról állapotfelmérés.
A néhány szúrópróbaszerű vizsgálat alapján az eddig ismerté vált védett gerinctelenek az alábbiak:
- Helix pomatia - éti csiga
- Iphiclides podalirius – kardos lepke
- Papilio machaon - fecskefarkú lepke
- Inachis io - nappali pávaszem
2. 2. 4. 2. Halak
A védett terület határán folyik a Sárvíz-Malom csatorna. Ebben a vízfolyásban a természetes fauna elemei is megjelennek, közöttük szép számban található a védett réti csík. A védett területen csatornából való kivezetés hiánya miatt halak nem élnek.
2. 2. 4. 3. Kétéltűek
A kisebb vizes élőhelyek miatt a terület a kétéltűek számára szaporodó és táplálkozó helyként jön számításba. Ennek következtében több fajuk kisebb állománya fordul elő.
A jellemző fajok:
- Triturus vulgaris – pettyes gőte
- Bombina bombina – vöröshasú unka
- Bufo bufo – barna varangy
- Bufo viridis - zöld varangy
- Hyla arborea – levelibéka
- Rana esculenta – kecskebéka
- Rana lessonae – kistavi béka
- Rana ridibunda – tavi béka
2. 2. 4. 4. Hüllők
A terület megfelelő életfeltételeket biztosít a fürgegyíknak és a vízi siklóknak. Ezek pontos állománya a kutatások hiánya miatt nem ismert.
2. 2. 4. 5. Madarak
A védett terület, nagyságából következően nem jelentős az itt fészkelő, táplálkozó, megpihenő madár állomány.
2. 2. 4. 6. Emlősök
A terület emlős állománya nem jelentős.
2. 3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
A terület faluszéli kaszáló, amit alkalmilag legeltetni is szoktak. Társadalmi és kulturális szerepe nincs, de védetté nyilvánítás után a bagolyfű bemutatására tanösvény és bemutató táblák kihelyezése javasolt.
2. 4. Táji értékek
A mocsárréti kaszálóknak jellegzetes példája, de kis kiterjedése miatt tájképi értéke nem jelentős.
2. 5. Adatbázisok
Ingatlan nyilvántartási és EOV térképek rendelkezésre állnak.
3. Célkitűzések meghatározása
3. 1. Tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése
Méret: A terület nagysága miatt nem jelentős.
Sokféleség: Sokfélesége nem jelentős.
Természetesség: Kaszált és alkalmilag legeltetett mocsárrét természetesnek minősíthető.
Ritkaság: Mint mocsárrétgyakori társulás, de bagolyfüvesként ritka.
Sérülékenység: Nem megfelelő kezelés esetén nagyon sérülékeny.
Jellemzőség: Régen jellemző társulás lehetett, de a területhasználatok hatására nagyon megritkult.
A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helye: A Mezőföld hosszában végigfutó Sárvíz-völgye tájegységnek jellemző eleme.
A terület története: Közvetlen a falu melletti előfordulása miatt valószínűleg a korai kaszálások hatására alakult ki.
Potenciális természetvédelmi érték: Magyarországon előforduló védett bagolyfü második legnagyobb, jelenleg is meglévő ismert állománya.
Különleges jelentőség: Magyarországon előforduló védett bagolyfü második, jelenleg is meglévő állománya.
3.2. A terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása
Hagyományos, korai kaszálással hasznosított mocsárrét, amely a hasznosítás miatt maradt meg a védett bagolyfű állománya.
3.3. Ideális célkitüzések
Elsődleges: A mocsárréten előforduló bagolyfű állományának fenntartása.
Másodlagos: A védett növény és a jellemző mocsárrét bemutatása.
3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők
3.4.1. A terület természetes folyamatai
A természetes folyamatok során, kezelések elmaradása esetén, valószínűleg beerdősülne a terület.
3.4.2. A területen kívüli természetes folyamatok
A területen kívüli természetes folyamatok nem gátolják az ideális célkitűzések megvalósítását.
3.4.3. A területen belüli emberi tényezők
Az élőhely kialakulásában jelentős szerepet játszott a terület eddigi kezelése. Ezt a módszert kell követni az élőhely és a védett bagolyfű állományának megőrzése céljából.
Jelentős feladat a terület beépítésének és erdősítésének megakadályozása.
3.4.4. Területre kívülről ható emberi tényezők
A környező területek gazdálkodása jelentős hatással nincs a területre. A Sárvíz-Malom csatorna kotrásánál csak a vízjogi engedélyben levő medermélységet szabad kialakítani. Kotrás során az iszap elhelyezésére a területet nem szabad felhasználni.
3.4.5. Természetvédelmi kezelés korlátai
A terület kezelése lényeges beruházást nem igényel.
3.4.6. Korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre
A korlátozó intézkedések nem akadályozzák a hagyományos gazdálkodást.
4. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása
4.1. Gyakorlati célkitűzések
Helyi védelem alá helyezés.
Hagyományos és megszokott gazdálkodás fenntartása.
Bemutatóhely kialakítása a társulás és a bagolyfű bemutatására.
4.2. Természetvédelmi stratégiák
A művelési ág megváltoztatása tilos.
Kaszálás legkésőbbi időpontja május vége. A terület tíz százalékát rotációban, kaszálatlanul kell hagyni.
Szeptember hónaptól kevés létszámú juhval legeltetés engedélyezett ( 0,5 állategység/hektár, a továbbiakban: ÁE/ha) vegyes korcsoportú juhok esetében 1 db állat 0,15 ÁE/ha-nak felel meg. A 0,5 ÁE/ha = 3,3 db állat = összes területe 8 db juh legeltethető egy időben.
A terület lecsapolása nem engedett.
Vegyszer, szerves trágya használata nem engedélyezett.
A legeltetett állatok trágyája helyben fog maradni,még tápanyag utánpótlási céllal sem lehet szerves eredetű trágyát ( almos istálló tárgya, híg trágya) és szennyvizet a területre kijuttatni.
4.2.2. Fajvédelem
Legfontosabb a védett bagolyfű jelentős állományának megőrzése. Ezért a többi faj védelmét a bagolyfű védelmének kell alárendelni.
4.2.3. Látogatás
A terület szabadon látogatható.
4.2.4. Oktatás és bemutatás
A védett növény és a jellemző társulás bemutatására és a természetvédelmi oktatásra kell fordítani a figyelmet. Tanösvény kialakítása a hosszútávú cél.
4.2.5. Kutatás, vizsgálatok
Az alapfolyamatok monitorozó vizsgálatán kívül más kutatást, jelenlegi ismereteink szerint, nem igényel.
4.2.6. Terület és földhasználat
A művelési ág váltás tilos.
A terület nem beépíthető, még ideiglenes épület, építmény sem helyezhető el rajta (kivéve a tájékoztató táblák).
4.2.7. Táj és kultúrtörténeti értékek
Kis területe miatt tájképi értéke nem jelentős. A falu és a műút szélén két-három sor őshonos fafajokból álló fasor létesítése javasolt.
Kultúrtörténeti értéke a területnek nem ismert.
4.2.8. Természeti infrastruktúra
Tájékoztató és bemutató táblák kihelyezése szükséges.
4.3.Kezelési feladatok
4.3.1. Adatgyűjtés
A pontos állomány felmérés és évenkénti állományváltozás nyomonkövetése szükséges.
4.3.2. Kezelés, kezelési előírások
A területet május 15.-30 között kaszálni kell. A keletkezett szénát két héten belül a területről ki kell szállítani. Szeptember 01.-től maximum 8 darab juhval legeltethető.
A terület lecsapolása, tartós árasztása nem engedélyezett.
Halastó kialakítása nem engedélyezett.
Az esetleg betelepült fa és cserjefajok irtása szükséges.
A területen való közlekedés csak gyalogosan engedélyezet, kivéve a szénabetakarítási munkálatokkal járó közlekedés.
Vegyszer, műtrágya használat a területen nem engedélyezett.
5. Munkaterv
5.1. Középtávú munkaterv
Az 5 éves hasznosítási időszak alatt a tanösvény kialakítása szükséges, amely a tulajdonos feldata.
5.2.Éves munkaterv
A hatósági és tájékoztató táblák kihelyezése szükséges. Évenkénti felújításukat vagy pótlásukat biztosítani szükséges, amelyről a tulajdonos köteles gondoskodni.
A kezelési tervet a terület tulajdonosával, használójával ismertetni kell.
6. Ellenőrzés
A terület ellenőrzését a Soponyai Faluszépítő és Természetvédelmi Egyesület végzi és tapasztalatokról folyamatosan tájékoztatja a tulajdonost.
7. Kezelési terv
A 4. pont szerint.
8. Mellékletek
Térkép
Tulajdoni lap másolat
Fénykép
AJÁNLOM AZ OLDALT
