|
III. fejezet
Ester 2008.01.25. 20:04
Gerard nem tudja merre van a színpad
Pár perc múlva újra zizegett a bokor, és a döbbent Zoey elé odapattant Gerard Way, teljes életnagyságban. Gee kicsit furán nézett a lányra.
- Mond csak te teljesen jól vagy?
Zoey mint aki transzból ébredt, felkapta a fejét, és elnevette magát.
- Persze, remekül, csak egy kicsit lesokkoltál! Már ha érted mire gondolok.
- Én lesokkoltalak?- Gerard szája sarkában egy félmosoly játszott- Akkor nagyon sajnálom. Kiengesztelhetlek azzal, hogy behívlak a zártkörű koncert utáni összeröffenésünkre?
- Egészen kiváló ötlet! – Zoeyból hirtelen minden kétségbeesés elszállt, és nagyon boldog volt- Mennyire zártkörű?
- Csak a banda meg te. Eléggé zártkörű?
- Wow! Eléggé! – Gerard maga előtt terelgette Zoey-t az ajtóig. Nagy nehezen megtalálta a zárat nyitó kulcsot. Ahogy a folyosóra értek Gee első útja a falra szerelt ivókúthoz vezetett, hogy megmossa a kezét.
- Tudod Zoey, fő a higiénia! – mosolygott a lányra- Na gyere bemutatlak a többieknek!
Zoey követte Gerardot , aki határozott léptekkel haladt előtte a folyosón, majd benyitott egy ajtón amire egy papír darab volt celluxozva MCR felirattal.
- Hé fiúk, már vissza is tértem! Ja és szeretném bemutatni nektek a megmentőmet Zoey-t!
Zoey egy kicsit félénken állt az ajtóban, de Gerard bátorítóan mosolygott rá, ezért beljebb lépett.
- Ööö izé, sziasztok Zoey vagyok.
A fiúk látták, hogy a lány eléggé zavarban van, ezért próbáltak segíteni valamit a helyzetén. Frankie szólalt meg először. Maga mellett rámutatott a kanapéra
- Szia Zoey! Örülünk, hogy megismerhetünk! Gyere beljebb, nem eszünk embert!
Zoey fülig pirulva beóvakodott a szobába, és leült Frankie mellé.
- Gondolom nem kell bemutatkoznunk! – kacsintott a lányra Bob, a szembeni fotelból.
- Hát tényleg nem!- Zoey bátorsága kezdett visszatérni.
- Tényleg Zo, hogy kerültél a parkolóba?- Gerard még csak most jutott el odáig, hogy rájöjjön, egy koncert belépővel rendelkező épeszű nem a hátsó parkolóban várja végig a fellépést.
- Uhh, ez gáz!- Zoey arca halovány pírt öltött- Nem állítottam át az órámat… Ciki.
- De lehet, hogy így jobban jártál nem?- Frankie megbökte Zoey-t a könyökével- Nem kellett végig nézned Gerard kacsa-táncát! Na az volt a ciki!
- Hééé Frank! Minket kellett felemlegetni!- Gerard hozzá vágta barátjához az első keze ügyébe akadó párnát. Sőt mintha el is pirult volna- Ne is foglalkozz vele Zo, néha hülyeségeket beszél!
A kezdeti nehézségek ellenére, hamar beindult a beszélgetés. Kikérdezték Zoey véleményét minden dalukról, a klipekről, melyik a legjobb album szerinte, és hasonlók. Állandóan megnevették Zoey-t, akire már-már nem egy rajondójukként, hanem barátjukként tekintettek. És leginkább Gerard tekintgetett Zoey felé, amit Frank észre is vett. Egy láthatatlan kézmozdulattal jelezte Geenek, hogy menjenek ki.
Ahogy behúzták maguk mögött az ajtót Frank nem is húzta a témát.
- Bejön a lány ugye?
- Pfff Frank, de jó megfigyelő vagy!- Gerard megvakarta a fejét- De tök mindegy nem? Soha többet nem fogom látni.
- Rajtad áll Gee! Szerintem, lenne esélyetek! Mondjuk elég fura, hogy egy rajongónál próbálkozzál, de tudod, mindent el kell egyszer kezdeni. A csaj követne téged a világvégére is, láthatóan meg akar szabadulni a mostani életétől.
- Nem is ismer! És nem egy eszköz akarok lenni a kezében, hogy kijuthasson innen!
- Te hülye vagy! Nyomulj rá aztán lesz valami! Na menjünk vissza, a végén még rosszakat gondolnak rólunk- Frank kaján mosollyal Gerardra kacsintott.
- Jajj csak Frerardot ne! Még célzásnak se!
A fiúk visszamentek a többiekhez, de Gerard nem ült le, hanem Zoey-hoz fordult.
- Megakarod nézni a színpadot?
- Persze!!!- Zoey valamiért nagyon megörült a lehetőségnek, hogy Gerard-al kettesben mehet valahová, pedig eddig csak Frank neve szerepelt szívecskékbe foglalva a naplójában. Az érzés kicsit meglepte, mert eddig Gee-t csak énekesként kedvelte, pasiként neki nem jött be, akkor most mi van?! Gondolataiba merülve ment Gee után az üres folyosókon, ezért nem vette észre amikor Gerard hirtelen megtorpant és visszafordult. Zoey szó szerint a karjaiba rohant, ezzel felborítva a férfit. A lány kicsit megijedt, hogy a kettőjük közötti távolság mínusz egy centire csökkent, de a dolog nem zavarta. Gyorsan legurult Gerardról, és enyhén fuldokolva a röhögéstől bocsánatot kért.
- Semmi gond! – Gerard feltápászkodott, és Zoey is felrántotta-, Látod? Teljesen levettél a lábamról. Azt hiszem, nem erre kell menni!
Gerard megindult a másik irányba, de még mindig fogta Zoey kezét. Azt pedig pozitív jelnek tudta be, hogy a lány nem tiltakozik. Aztán hirtelen lefékezett, és befordult Zoey elé. A lány most figyelt, így idejében lefékezett, és nem borította fel Gerardot, csak egyszerűen a karjaiba szaladt. Gee nagyszemeket meresztett Zoey-ra, a lány viszont meresztgette a szemeit, de egy szót se szóltak. Gerard szorosabban magához húzta a lányt, érezte a szívdobbanásait. A lány elolvadni készült a kezei között, amikor odahajolt, és lassan megcsókolta. Zoey karjait Gee nyaka köré fonta. Aztán a férfi elengedte Zoey-t.
- Bocsi, ezt talán nem kellett volna. – nyögte Gerard fülig pirulva- Azt hiszem, jobb lesz, ha visszamegyünk a többiekhez.
Zoey elképedten állt a folyosón, aztán Gerard után futott, és a kezét a kezébe csúsztatta.
- Nem kell bocsánatot kérned. És én megszeretném nézni a színpadot.
Gee a lányra nézett, elmosolyodott, amitől Zoey cseppfolyós halmazállapotúvá kezdett válni. Zoey visszamosolygott, amitől Gerard szíve kezdett jobban dobogni. Kéz a kézben sétáltak ki a színpadra, szótlanul, de mégis hatalmas egyetértésben.
Mindketten ragyogtak amikor visszaértek a többiekhez. Nem kellett kérdezni, Frank és a többiek is látták Gerard szeme csillogását. Nem is szóltak egy szót se, csak folytatták tovább ott ahol abbahagyták.
- Basszus! – kiáltott fel Zoey - Mennyi az idő?
A többiek furcsán néztek rá.
- Fél egy. Miért?
- Haza kellene mennem, mielőtt kihívják a rendőrséget!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
![Frank Iero [BLLAHH!]](http://icons.iconator.com/959/ICONATOR_16d37e2c409baa219ec53379b872f783.gif){kind=icon}
