Vegyünk egy tiszta, sima papírt (ne vonalasat), egy tollat, és írjuk le a következőket folyó írással: A tetőn tova szállt tikkasztó tetterővel, jómagam jóbarátommal láttam meg Pistivel és indulatos szomszédjával, iszákos szolnoki születésű Jánossal.
Attól függően, hogy a laphoz képest hová írta a szöveget, hogy milyen kialakítású t betűket írt, értékelheti saját vezetői képességeit, ill. ön-értékelését, személyiségét. (Természetesen nem csak az alábbi példamondatot, hanem egyéb írásokat is elemezhetünk az alábbi módszerrel.)
A papír felső részén: Pozitív és optimista. Ha teljesen a papír felső szélére szorította, nem bízik a többi emberben. Szellemi szférájában aktív, intellektusával ér el sikereket magas szintű benne a humán tudatosság, szellemi fejlődésre törekszik.
A lap közepén: Realista. Érzelmi és gyakorlati szférája a reális élet, a szociális viszonyok és törekvések, mindennapi megnyilvánulások, kapcsolatok, reakciók, terén teljesedik ki. Tud és szeret küzdeni.
A lap alján: Pesszimista, és hajlamos a negatív viselkedésre. Ha még a szöveg jobbra is tolódott, hajlamos az önsors-rontásra, feltétlenül kérjen segítséget. Az ösztön szféra szexualitás, infantilis vonások, elfojtások, alsó zóna tudattalan tartalmak, ösztönbiztonság határozza meg véletlenszerű cselekedeteit.
A papíron a lapszéhez képest balra van: Fontos számára a múlt, az anyagiak, előmenetele lehetőségeit a korábbi kapcsolatokban és a pénzben keresi.
A papíron a lap széléhez képest pont középen van: Reálisan látja a lehetőségeit, előmenetele lehetőségét az itt és mostban, a kemény, valóságos munkában keresi.
A papíron a lap széléhez képest jobbra van: Fontos számára a fantázia, a kreativitás, a jövőben elérhető lehetőségek érdeklik a legjobban.
Inkább nagyok: Szereti a nagy tereket, vezetésre törekszik, uralná a lehetőségeket. Mer nagyot álmodni. Lehetőségeit kiteljesí.
Átlagosak, arányosak: Felméri a helyzetét és megpróbál maga a saját realitása szerint elhelyezni. Vezetni és alárendeltnek lenni; számára mindkettő elfogadható.
Kicsik, elvesznek a lapon: Énbeszűkítő jelleme kisebbíti a valós lehetőségeit is, nem mer meglépni azon a lehetőségeket, amik a rendelkezésére állnak. Aprólékos és figyel a részletekre.
Erősen jobbra dől: Túlzottan is az érzelmeire hallgat, ha döntenie kell, a csapatot és tömeget szereti maga körül, nincs türelme a pozitív végkifejlet kivárásához.
Enyhén jobbra dől: Józanul mérlegeli karrierlehetőségeit, igyekszik a legtöbbet ki is használni. Megfontolt és optimista.
Pont derékszögben egyenes (vízszintes): Óvatos, előrelátó, mégis inkább bizalmatlan. Igen jó az önuralma, normális, nyugodt, kiegyensúlyozott, logikus, ösztöneit ellenőrzés alatt tudja tartani.
Erőteljesen balra dől: Igen erős az akarat, nagyon önálló, sőt néha bizalmatlan és befelé forduló is. Gátlásai gyakran az előmenetel útjába állnak.
Szabálytalan: Szeszélyes, egyszer fenn, egyszer lenn. Egyik pillanatban boldog, másikban boldogtalan, gyakori kedélyingadozások. Ezek kihatnak személyes kapcsolataira is.
Az áthúzás vertikális helyzetéből megállapítható a vezetés igénye ill. az ÉN-érték nagysága
az áthúzás hosszából megállapítható a vezetés ill. az Én-érték komfortérzete
az áthúzás horizontális helyzetéből megállapítható a vezetés ill. az ÉN-értékelés eredendő szempontja
az áthúzás irányából megállapítható a vezetés célja ill. az ÉN-értékelés jövője
az áthúzás nyomatékából megállapítható a vezetés energiája az ÉN -érték ereje
az áthúzás alakjából megállapítható a vezetés ill. Én érték befolyásolhatósága
a többi áthúzáshoz való hasonlóságából megállapítható a vezetés ill. az ÉN-érték mérték állandósága
Most vizsgáljuk meg, hogy a középvonalhoz képest hol húztuk át a t betűt. Minél magasabbra esik a t áthúzás, annál nagyobb bennünk az uralkodásva való hajlam, ill. a vezetői törekvések.
Magasan: Szellemi érdeklődésű, lelkes intuitív és hajlamos az idealizmusra.
Alacsonyan: Realista, ambiciózus. Akaratod erős, józan, tárgyilagos, inkább az alárendelt szerepet kedvelő.
Pont a betű közepén: Alapos, pontos és precíz. Alkalmas a vezetésre és a beosztotti szerepre is. Jól kommunikál és jó diplomata.
Össze-vissza magasságban: bizonytalan, felületes, ám sokoldalú és jó a beleérző képesség, ill. az empátia.
Vizszintes: Normális, nyugodt, kiegyensúlyozott egyént jelöl. Olyas valakit, aki logikus, és ösztöneit ellenőrzés alatt tartja.
Jobb kéz felöli végénétől emelkedik: Ambicióval teli személyiségre utal, ingerlékeny, energikus természet. A dolgokat elrendezi, örökké tevékeny.
Bal kéz felöli végénél emelkedik: Morózus, pesszimista természetet jelez. Az ilyen személyiség könnyen elbátortalanodik vagy csalódik, hiányozhat belöle az energia és a lelkesedés lehetőségei eléréséhez.
Szabálytalan: Szeszélyességet jelez. Az ilyen személyiség élete hol fenn, hol lenn van. Hajlamos rá, hogy egyik pillanatban boldog, a másikban pedig levert legyen, ez az állapot kihathat a személyes kapcsolataira.
Erősen hátrafelé dőntés: A fej uralkodik a sziv felett. Ez az óvatos egyén kimért, túlzottan kritikus, messzemenőleg visszafojtott.
Hátrafelé döntés: Bizonyos mértékig félénkséget jelez. Az ilyen személyiség lehet, hogy nem száll szembe a körülményekkel, amikor kellene és hajlamos kitérni a viták elöl.
Egyenesen álló: Valamelyest hideg természetet jelöl, olyan valakit, akit nem befolyásolnak az érzelmek inkább visszafogott, viszont éles elméjű és megbizható.
Átlagos: A leggyakoribb kézirás kiegyensulyozott, higgadt személyiséget jelez.
45 fokos: Élettel teli, energikus, erős jellem. Tele van akaraterővel és határozottsággal.
60 fokos: Nagyfokú érzékenység. Hiszékeny, hiányzik az akaratereje, túlteng benne a szentimentalizmus.
Hegyesszög: Szélsőséges, mértéktelen viselkedésű, túlérzékeny, önbizalomhiánya van, nem tudja kihozni magából a legjobbat, a fellépése határozatlan.
Kis méret: A részletek szerelmese. Óvatos természetű, tökéletesen tud koncentrálni a problémákra, részletekbe menően.
Átlagos: Kiegyensúlyozott, higgadt személyiség.
Nagy: Ambíció, nyílvános szereplés, népszerűség jele. Nagyvonalú, szereti a társaságot, nem figyel a részletekre, inkább a kerek egészet látja át jól.
Szabálytalan: Nyughatatlan, érzékeny, szorgalmas, szereti a kikapcsolódást és a társasági életet.
Szögletesség: Erős akarat, hatékony és energikus. ritkán mutatja ki érzéseit. A függetlenség a legfontosabb számára.
Kerekség: Vidám, szeretetre méltó, barátságos, melegszívű. Együttműködő természetű, mindig vannak körülötte, meggyőző személyiség.
Kevert: Ez a legáltalánosabb. Jelentős szellemi képességeket fejlesztettek ki, mégsem veszítették el kedvességüket sem.
Keskeny betűk: Görcsösnek tűnő betűk, írója fukar vagy titoktartó. Természete gátlásos.
Széles betűk: Szélesen formált betűk nagyvonalú társaságkedvelő személyt jeleznek. tekintettel van a körülötte levőkre.
Kis szóköz: Túl óvatos, meglehetősen visszafogott. Hideg fejű, tudja mit akar, céljaitól nem téríthető el.
Átlagos szóköz: A középút képviselője, pazarlás és zsugoriság között. Kiegyensúlyozott hangulata van, előre tervez gondosan.
Nagy szóköz: Gyors és tiszta gondolkodás, hajlamos lehet rá, hogy másokat ne vegyen figyelembe.
Széles sorköz: Az elme nyitottsága, új eszmék, gondolatok, új dolgok iránti igény. Könnyen befogadja a "mást", nagyvonalú, melegszívű, hajlamos lehet a pazarlásra, meglehetősen impulzív.
Keskeny sorköz: Érzelmeivel és gondolataival is takarékosan bánik, szűklátókörű, gyakran elszigetelődik.
Kapcsolt (egybeírt): Gyors gondolkodás, gondolatai jól kapcsolódnak egymáshoz. Gondolatai szabályosan áramlanak akárcsak az írás. Logikus, gyakorlatias, ötleteit nehézség nélkül megvalósítja.
Nem kapcsolt (tört): Gondolatai "ugrálnak". Szellemi képességeitől függetlenül hajlamos lehet arra, hogy a dolgok átgondolása nélkül jusson el a végkövetkeztetéshez.
Ha a margó széles különösen a bal oldalon, biztos, hogy írójának érzéke van a szépséghez, esztétikához, jó és kifinomult ízlése van. Tékozló, esetleg meggondolatlan pazarló.
Ha a jobb oldali margó szélesebb, mint a bal oldali, úgy írója takarékos, vagy az próbál lenni amennyire lehet.
Ha a jobb oldali margó keskeny, de a bal oldali nagyon széles, írója kis dolgokban takarékos, de más dolgokra nagyvonalúan költ.
Ha a bal oldali margó a lap vége felé keskenyedik, akkor veleszületett takarékossági hajlama van. Ha viszont szélesedik, roppant bőkezű.
A nagyon keskeny margó ill. a maró hiánya rossz ízlésre és rossz gazdasági érzékre utal.
Könnyű: Aprólékos, kritikus, nagy fantáziával. Érzékeny, idealista, romantikára hajlamos, figyelembe vesz másokat.
Nehéz: Fizikai életerő, materialista, földhözragadt, inkább realista mint idealista.
Egyenetlen: Rapszódikus, nem tud koncentrálni, hamar elveszti érdeklődését a dolgok iránt, mindig újat keres minden területen, és folyamatosan.
Átlagos: Megtalálta a megfelelő egyensúlyt, nagy fizikai aktivitása és élénk szelleme van.
Sűrűség: A sűrű írású ember élvezi az életet, akár keményen dolgoznak azért, hogy elérjék azt ami kell nekik. Néha talán túlzott a birtoklási vágyuk ami gondokhoz vezethet.
Ritkaság: Intellektuális típus. Saját véleménye van, és nemigen hallgat másokra.
Amikor a szó utolsó betűje felé kanyarodik, ez társasági ember. Jó humorérzék. Ha az utolsó vonás hosszú és vízszintes, főként ha a nagybetűk nagyok és a kézírás szögletes, ez valószínű bátor, erőszakos, aktív, vakmerő természetű. Ha az utolsó betű hirtelen lefelé kanyarodik, zsarnoki természet, de ha a rövid lefelé irányuló kanyar vékony, az érzékenységet jelez. ha az utolsó vonás nehézkes, vagy valamilyen speciális vonást mutat, az különleges, nem konvencionális természetet jelöl.
(pl. g, y, j betűk hurka)
Széles: Minél szélesebb, annál emocionálisabb az illető. rengeteg vitalitás birtokosa, szereti a fizikai tevékenységeket. ha az utolsó hurkok szélesek, kifejezett kreatív képességekre utal.
Keskeny: Gátlásos személyiség, nehezen fejezi ki érzelmeit, A kicsi alsó hurkok a vitalitás hiányát jelölik, de szellemileg még lehet, hogy aktív.
A hurkok hiánya: A fölső és alsó nem kidolgozott hurkok jelölik hogy a fej uralkodik. Intellektuális pályák érdeklik általában.
Ha többségben vannak a nagybetűk mint a kisbetűk, ez büszeségről árulkodik, mértéke attól függ, hogy milyen mértékben vannak többségben.
Akaraterő: Erő van az írásban, a "t" nagy lendülettel áthúzva és az írás alatt határozott aláhúzás van. A betűk jól formáltak, alsó vonásai határozottak, az írásra általában szögletesség jellemző.
Aktivitás: Szabályos kézírás közepestől mérsékeltig, sűrű, egyenesen álló betűkkel. A szavak egy kicsit emelkedő tendenciát mutatnak az alapsorhoz képest.
Alázatosság: Kicsi írás, minden cikornyától mentes.
Ambíció: Az írás sorai balról jobbra emelkednek. Az aláírás meglehetősen nagy és impozáns.
Átlagosság: Görcsös kézírás; a betűk és a sorok összezsúfoltak.
Bátorság: A kézírás sorai a jobb oldal felé emelkednek. A betűk nagyok és határozottak.
Becsületesség: Tiszta kézírás: rendezett és szabályos; nagyon egyenes sorvezetés.
Búskomorság: A szavak az alapvonal alá futnak. A betűk kerekek, de nemtörődömnek tűnnek. A szavakat nem fejezi be, és a betűket nem zárja.
Büszkeség: A betűk nagyok, a nagybetűk hangsúlyozottan nagyok. Az aláírás alatt gyakran túldíszítés.
Dicsekvés: Hosszú áthúzás a t-n; az írás nagy; a nagybetűk az átlagosnál nagyobbak.
Energikus: A sorok balról jobbra emelkednek, a t magasan áthúzva, az alsó vonások rövidek.
Eredetiség: A betűk formái nem alkalmazkodnak a megszokott formákhoz, különös tekintettel a nagybetűkre.
Érzelmes természet: Finoman lejtő vagy egyenes írás. A betűk kerekek és meglehetősen nehézkesek.
Érzékenység: A kézírás rugalmas, a kanyarok és dőlések egyáltalán nem merevek; nincs szögletesség.
Érzékiség: Az írás, különösen az aláírás heves és vastag, a betűk nem túl jól formáltak.
Fantázia: Nagy és eredez nagybetűk, de lehet, hogy a kézírás nehezen olvasható, szabálytalan és szögletes.
Gondatlanság: Rendezetlen írás, rosszul formált betűk; kevés a központozás.
Hamisság: Nagy, hosszú, jól jelölt vesszők és pontosvesszők.
Hiúság: Széles margók, nagy nagybetűk, cikornyás írás.
Intuíció: A betűk elkülönülnek egymástól. Az aláírásban a betűk nem kapcsoltak, az írás általában szögletes.
Ítélőképesség: A szavak teljesen folytatólagosan kapcsolódnak. Kaligrafált és csavart, amelynek lehet, hogy nincs jelentése, de feltűnő a lapon.
Képesség: Jól formált, kisméretű írás; a betűk nem túl kerekek. A nagybetűk jól formálták.
Kitartás: A kézírás szögletes és egyenesen halad végig a lapon, se nem emelkedő, se nem süllyedő. A nagybetűk jól formáltak és hagyományosak. Az írás határozottságot sugároz.
Lelkesedés: Az írás lendületes, a sorok emelkednek, majd ismét egyenletesen áramolnak.
Lelkiismeretesség: Minden részlet gondosan kidolgozott. A központozás tiszta és pontos.
Léhaság: A vonalak szabálytalanok, a betűk formája változatos, az írás könnyed és néha egyenetlen.
Makacsság: A kézírás kicsi, a t vastagon áthúzva; a betűk szögletesek és jobbra lejtenek.
Nagyvonalúság: Minden szó utolsó jegye felfelé áll és kerek. A nagybetűk nagyméretűek.
Nyugodság: A betűk tiszták és egyformák, nyitottak és jól kerekítettek; a nagybetűk jól formáltak és kicsik.
Óvatosság: Az írás precíz és tiszta; gondos központozás; a betűk közel vannak egymáshoz és egyenesek.
Önzés: A betűk végződései balra kanyarodnak és gyakran saját magukon hurkolódnak.
Őszinteség: A zárt betűk, mint az "o" és az "a", a tetejükön nyitattak; a nagybetűk tiszták és kerekek. A betűk simák, nincsenek kanyarok.
Sokoldalúság: A betűk különböző formájúak és méretűek, gyakran lándzsa formájú hurokkal. A betűk jól kerekítettek, mindegyikük teljesen formált.
Szeretetreméltóság: A betűk jól kerekítettek kanyarokkal és finom lejtőkkel.
Takarékosság: Mindegyik betű gondosan formált. Csak a szükséges vonalvezetés felhasználása jellemzi. Az írás szögletes, nincsenek terjeszkedő betűk. A betűk rövidek, nem pazarolja sem a tintát, sem a papírt.
Tapintatosság: A kézírás kicsi és finom. A betűk egyenesek. A betűkön az alsó hurkok jól formáltak.
Tékozlás: Az írás nagy. A felső és az alsó hurkok nagyok. A margó széles.
Túlzásokra való hajlam: Az aláírás nagyon mutatós, nagy aláhúzással. A nagybetűk túl nagyok és aránytalanok.
Tunyaság: A betűk kerekítettek, és sok hajlatot tartalmaznak, amelyek nem kapcsolódnak a szavakhoz. Gyakran a betűk csak félig formáltak, és a szó vége felé csaknem macskakaparás. Azt a benyomást kelti, hogy az írója túl lusta még ahhoz is, hogy pontosan formálja a betűket vagy befejezze a szavakat.
|