Mikor másnap felkeltem, egyedül találtam magam az ágyban. Körülnéztem a szobába, de az üres volt. A fürdő ajtaja nyitva volt, tehát Frank nem lehet ott. Az órára néztem, de még csak reggel 10 óra volt.

-Frank?- kiabáltam hátha a nappaliban van, de nem válaszolt.

Sóhajtottam és felültem az ágyon. Valamin megakadt a szemem. Az ágy másik oldalán volt egy fehér papír, amire valami írva volt. Egy üzenet Franktől.

„Elmentünk a fiúkkal, nem maradunk sokáig.

Nagyon szeretlek baby, erre mindig emlékezz.

Frank xxx”

Mosolyogtam és leraktam a papírt az asztalra.

Még kb. 10-15 percig feküdtem az ágyba, mikor végre elhatároztam hogy ideje felkelni. Ahogy felálltam, szörnyű hányingerem lett. Gyorsan befutottam a fürdőbe és hánytam. Kb. fél óráig még a fürdőbe voltam időnkénti rosszulléttel. Nagy nehezen végre felálltam a wc mellől és a tükörbe néztem. Az első dolog amit észrevettem a hasam volt. Úgy néztem ki, mint aki 10 kilót szedett fel 1 éjszaka alatt. Olyan dagadtnak éreztem magam. Az első dolog, ami beugrott erről hogy terhes vagyok, de az nem lehet. Azt hiszem…csak egyszer feküdtem le Frankkel…De…mi van ha mégis? Az biztos hogy ki kell derítenem…de hogyan? Nagyon féltem.

Kimentem a fürdőből, ki a bejárati ajtón, nem törődve azzal hogy még mindig Frank gatyájába és a pizsama fölsőmbe vagyok. Átsétáltam a következő ajtóig és bekopogtam. Alicia kinyitotta az ajtót pár másodperc múlva.

-Szia.- mosolygott.

-Hi.- mosolyodtam el halványan- Ömm…kérhetek egy szívességet?

-Természetesen- válaszolt rögtön- Gyere be.

Bementünk és leültünk a nappaliba.

-Szóval, mire lenne szükséged?- mosolygott még mindig.

-Ömm…- próbáltam visszafolytani hogy ne sírjak és közben azon gondolkodtam, hogy kérdezzem meg- Hova tűnt mindenki?- kérdeztem, amikor megállapítottam hogy senki nincs a szobába.

-Elmentek…ezt akartad kérdezni?

-Nem.- ráztam a fejem- Ööö…le…le tudnál menni a boltba hozni nekem…egy…ööö…csak mert én még túl fiatal vagyok hogy magamnak hozzak és olyan kínos volna és…

-Lisa.- nevetett- Tudod, hogy bármit hozok neked amit kérsz. Én mindig itt leszek neked. Mire van szükséged?

-Egy…ööö…terhességi tesztre.

-Tényleg?- nézett rám meglepődve- Kinek? Neked?

-Úgy félek Alicia. Felszedtem jó pár kilót mostanában és ezt nem csak én vettem észre. Félek, de…én…csak tudni akarom.- hadartam és a szememet ellepték a könnyek.

-Aww, ne sírj.- ölelt meg- Természetesen hozok neked egyet. Ha terhes vagy, mi mindannyian itt leszünk neked és biztosan Frank is. Nagyon szeret téged.

-Köszönöm.- sírtam.

-Nagyon szívesen. Csak átöltözöm, nem akarok pizsamában menni.- nevetett.

-Köszönöm Alicia. Nem tudom mi lenne velem nélküled. Megyek és hozok pénzt.

-Ne, nem kell. Majd én kifizetem.

-Nem, én akarom kifizetni.

Sóhajtott.

-Oké, akkor majd odaadod később.

-Köszi.- bólintottam.

-Meg vársz itt? Nem hiszem, hogy visszaérnek addig.- mosolygott.

-Igen. Nem akarok visszamenni a szobánkba. Hátha Frank visszajön.

-Megértem…- bólintott- Öltözöm és hozok neked.

-Köszönöm Alicia.

-Semmiség, édes.- mosolygott, majd felállt és besétált a hálóba.

Kb. 5 perc múlva visszajött.

-Mindjárt visszajövök.- mondta és megfogta a kulcsát.

-Nagyon nagyon nagyon köszönöm Alicia.

-Rendben.- mosolygott és megölelt mielőtt kiment az ajtón.

Ugyanott ültem a kanapén ahol az előbb, mozdulatlanul és vártam hogy Alicia visszajöjjön. 15 perccel később, hallottam hogy nyílik az ajtó. Megfordultam és Alicia sétált felém egy zacskóval a kezében.

-Itt van.- adta oda mosolyogva.

-Köszönöm.- vettem el mosolyogva.

-Itt akarsz maradni velem?

-Kérlek.- bólintottam kissé és próbáltam nem sírni.

-Nyugodtan. Megértem milyen nehéz ez most neked így 17 évesen.

Bólintottam és vettem egy mély levegőt.

~*~

Türelmesen és félve ültem a fürdőben, várva az eredményre. Alicia próbált beszélgetni velem, de akármit mondott az egyik fülemen bement a másikon ki. Túl ideges voltam, hogy mondjak bármit is. 3 percnyi várakozás legalább egy órányinak tűnt.

-Kész van?- kérdezte Alicia.

-Nem tudom.- néztem a remegő kezeimet.

-Megnézzem?

Bólintottam, de nem néztem fel. A szemem sarkából láttam, hogy Alicia feláll. Remegni kezdtem még jobban, ahogy a csönd szétterjedt a szobába. Lassan felnéztem és megláttam, ahogy Alicia letérdel elém és felém nyújtja.

Ránéztem és már az arckifejezéséből tudtam mi az eredmény. Erősen behunytam a szemem és lenéztem. Kinyitottam a szemem megint. Az első, amit megláttam egy zöld csík volt. Elég homályosan láttam és így nem láttam az írást, de tudtam a zöld csík mit jelent. Leejtettem a földre és Alicia karjaiba borulva sírni kezdtem.