Lisa’s P.O.V.

A következő reggel kimerülten ébredtem. Alig emlékeztem valamire a tegnappal kapcsolatban. Fölültem és pár percig csendben ültem az ágyon. Próbáltam visszaemlékezni, de nem sikerült.

Ahogy épp kitakaróztam, a szemem megakadt valamin. A kezeimre néztem és piros hegek voltak rajta. Egyszerre minden eszembe jutott a tegnappal kapcsolatban. Megráztam a fejem és letöröltem a könnycseppeket az arcomról. Magam mellé néztem és elmosolyodtam, amikor megláttam, hogy Frank békésen alszik mellettem. Megcsókoltam és felálltam. Odamentem a ruhásszekrényhez és kivettem egy bő pulcsit, mivel nagyon fáztam. Szorosnak tűnt a hasamnál. Odamentem a tükörhöz. Felhúztam a pulcsim kissé és oldalt álltam. Lehet tényleg híztam. Mosolyogtam, mivel utáltam olyan sovány lenni, mint egy vessző. Frankre néztem, aki még mindig aludt. Kimentem a szobából.

Csináltam magamnak kávét és leültem a kanapéra. Kapcsolgattam a tv-t, de nem volt semmi jó benne. Végül a Kerrang csatornán hagytam és zenét hallgattam. Lefeküdtem és gondolkodni kezdtem az életemről.

Pár perccel később valaki puha kezét éreztem a vállamon. Kinyitottam a szemem és megláttam Franket. Felemelt kissé, leült és a fejemet az ölébe rakta. Lehajolt és az ajkaink találkoztak. A kezem a nyaka köré fontam.

-Jó Reggelt.- suttogta.

Nevettem és az ajkaink megint találkoztak. A kezével benyúlt a pólóm alá és egyre mélyebben csókolt.

Mielőtt még messzebbre mehettünk volna, csengettek. Kinyitottam a szemem és a mosolygó Frankre néztem. Forgattam a szemeim, majd felálltam és az ajtóhoz mentem. „Ennek valami jónak kell lennie…”- gondoltam magamban.

Kinyitottam az ajtót, de nem volt ott senki.

-Oh, istenem. Nincs is itt senki.- mondtam hangosan.

Be akartam csukni az ajtót, de hangokat hallottam. Lenéztem és megláttam…

-Mollie?

Lehajoltam és felvettem a pici kutyát, akit megszerettem a boltból.

-Uh…

Körülnéztem az ajtónál, jobbra és balra, de nem volt ott senki. Összezavarodva visszamentem a nappaliba.

-Frank ömm…Mollie itt volt az ajtóba.- mondtam, amikor beértem.

Felnéztem és nem csak Frank állt a nappaliban. Gerard, Misha, Mikey, Alicia, Ray és Bob is ott voltak.

-MEGLEPETÉS!- kiabálták.

Ott álltam meglepődötten és szótlanul.

-Mi?...Hogy?...Miér…- dadogtam- Hogy jöttetek be? Ott voltam az ajtóba, de nem volt ott senki…- mondtam gyorsan az ajtóra pillantva, majd vissza rájuk.

Nevettek, majd Gerard magyarázni kezdett.

-Hát…csengettünk, aztán bejöttünk és elbújtunk a fürdőbe. Utána te eljöttél mellettünk és mi kiosontunk a fürdőből a nappaliba…csak összezavartunk.- mosolygott, ahogy mindenki.

Leraktam Mollie-t a földre, odarohantam hozzájuk és egy csoportos ölelés következett. Könnycseppek folytak végig az arcomon, annyira boldog voltam.

-Ez a legjobb meglepetés!- kiabáltam, mire mindenki mosolygott- és Mollie…- felvettem megint és megpusziltam a nedves kis orrát- Honnan tudtátok?

-Én mondtam.- mosolygott Frank.

-Mi pedig megvettük.- mosolygott Gerard is.

Nevettem és Frankhez fordultam.

-És te tudtad, hogy jönnek?- kérdeztem.

-Aha.

Játékosan megütöttem a karján.

-És amikor a kanapén voltunk? Bármikor bejöhettek!

Frank a karját dörzsölte, ahol megütöttem és tettette, hogy mennyire fáj.

-Hát…nem tudom mikor jöttek be.- mondta a kiskutya nézéssel.

Mindenki köhögni kezdett, emlékeztetve minket, hogy itt vannak. Frankkel felnevettünk.

-És itt turnéztok Devonba?- kérdeztem.

-Nem nem! Pihenőt tartunk. Kell egy kis kikapcsolódás.- mondta Gerard.

-Mennyi ideig?

-3 hét.

-Jaj!!!- nevettem.

Meg fogom próbálni ezt a 3 hetet életem legjobb 3 hetévé tenni!