36.fejezet
Frank’s P.O.V.
Mi történhetett? Miért sír? Elmondta nekik?
Ezer kérdés rohant át az agyamon. Felálltam a kanapéról és elindultam a fürdő felé, ahova már Lisa vagy 30 perccel ezelőtt bement. Kinyitottam az ajtót és megláttam Lisa-t a kádban feküdni. Lassan elindultam felé, de majdnem elakadt a lélegzetem. A szemem megakadt valamin. Lassan odamentem a csaphoz. Vér volt benne, a szélén pedig egy olló. A kezemet a számra tettem. Lisa felé fordultam. A kádba feküdt. A szeme csukva volt. Még nem vette észre, hogy bejöttem. Ahogy közelebb mentem, megláttam hogy az arca piros a sok sírástól. Letérdeltem a kád mellé és a kezemmel megérintettem a fejét. Félresöpörtem a haját az arcából és megláttam a könnyes arcát. Lágyan megcsókoltam és a szemei kinyíltak. Felült és a szemembe nézett. Én is belenéztem a könnyes szemébe.
-Sajnálom, Frank.- suttogta.
-M-miért tetted ezt?- dadogtam.
Felemelte a kezét és a vágásokra nézett, amit csinált. Én nem bírtam ránézni. Megvonta a vállát és a fejét rázta. Megint könnyek szöktek ki a szeméből.
-Sajnálom.- ismételte.
Átkaroltam. Ő is átölelt és csak sírt a vállamon.
Körülbelül egy órája sírt és ölelt, amikor elengedett. Letöröltem az arcát és megcsókoltam.
Felálltam és megfogtam egy törölközőt. Kisegítettem Lisa-t a kádból és köré tekertem a törölközőt. Amíg ő törölközött, én odamentem a kádhoz és kihúztam a dugót. Összerezzentem, amikor megláttam, hogy a víz piros Lisa vérétől. Gyorsan kisétáltam a fürdőből a hálóba Lisa után.
A hálóba tartott eléggé imbolyogva. Már majdnem elesett, de odafutottam és gyorsan elkaptam. Segítettem leülni neki az ágyra, majd a szekrényhez mentem és kivettem egy pizsamát. Visszamentem és segítettem neki felvenni, majd leültem az ágyra mellé. A sápadt arcába néztem és már szinte én is sírtam a látványától. Utáltam ilyen megbántottnak látni Lisa-t. Megpusziltam a homlokát és csendben ültünk. Egy örökké valóságnak tűnt, de aztán mégis beszélni kezdett.
-Nem kellek neki Frank.- suttogta.
-Kinek baby?- néztem a szemeibe.
-A…sz-szü…- letöröltem a könnyeit.
-A szüleidnek?
-Anyának.
-És mi van apáddal?- kérdeztem összezavarodva.
Egymás szemébe néztünk és megfogta a kezem.
-Mikor odamentem, vegyes érzelmeim voltak, aztán becsengettem. Mary nyitott ajtót és…
-Várj, ki az a Mary?
-A testvérem.
-Van testvéred?
-Én is ma tudtam meg.
Bólintottam és folytatta.
-A szüleim nem voltak otthon, de Mary azt mondta várjak. Minden jól ment, a nappaliban vártunk. Nagyon jól el voltunk, amíg anya és apa haza nem jött. Bejöttek a nappaliba és már akkor azt hittem sírok, de sikerült visszafolytanom a könnyeimet. Azt hitték Mary egyik barátja vagyok, de aztán mondta hogy nem, így olyan helyzetbe kerültem, hogy el KELLETT mondanom nekik. Aztán…elmondtam a teljes nevem és hogy ki vagyok és…és…
Megint sírni kezdett. Átöleltem, ő pedig az arcát a nyakamba fúrta. Tudtam hogy sír, mert a nyakam nedves lett.
-Rendben.- dörzsöltem meg a hátát.
Körülbelül 10 perccel később szétváltunk és letörölte az arcáról a könnyeket.
-Sajnálom.- mondta, én pedig a fejemet ráztam.
-Ne mentegetőzz. Megértem miért vagy ennyire zaklatott. Nem kell folytatnod.- mondtam, de őt nem érdekelte és folytatta.
-Miután elmondtam nekik, rájuk néztem, nagyon meglepődtek és szótlanok voltak. Azt suttogtam nekik hogy „Sajnálom”. Apára néztem, aki majdnem sírt, de aztán szinte mosolyra húzódott a szája. Meg akartam ölelni, de anya elhúzott tőle és kilökött az ajtón. És…és megütött az arcomon.- a szám tátva maradt és éreztem, ahogy a harag forr bennem. Folytatta.
-Hallottam, ahogy Mary és apa kiabálnak vele és próbálják elhúzni tőlem, de anya csak kiabált egyenesen az arcomba. Azt hajtogatta, hogy „Hogy merészeltél idejönni?” és hogy „Nekünk nincs másik lányunk!” meg még ehhez hasonlókat. Kidobott az utcára és azt mondta, hogy menjek innen a fenébe. Felpattantam és futottam. Egész úton rohantam vissza a hotelbe. Úgy féltem. Utál engem! A saját anyám utál engem!- megint könnyekben tört ki.
Nem tudtam megállni hogy sírjak, ahogy ő is. Csak öleltem. Még csak 17 éves és már most miken ment keresztül. Ő a legédesebb, leggondosabb, legkedvesebb, legcsodálatosabb és leggyönyörűbb lány és NEM érdemli meg, hogy ezt tegyék vele! Mindenki, aki megsértette Lisa-t, egy nap majd fizetni fog ezért!
|