Nyújtózkodtam, de csak a paplant éreztem. Kinyitottam a szemeimet és magam mellé néztem, de Frank nem volt ott. Megdörzsöltem a szemeimet és felültem. Körül néztem a nagy üres szobában, majd visszahajtottam a fejem és becsuktam a szemem.

Újra kinyitottam a szemem, amikor hallottam, hogy nyílik az ajtó. Odanéztem és megláttam Franket, ahogy besétál egy tálcával.

-A reggeli felszolgálva Miss Warner.- tette le a tálcát az ölembe

-Úristen Frank! Honnan van?- lenéztem a teljesen vegetáriánus reggelire, amit hozott.

-Bevásároltam reggel.- mosolygott és leült mellém.

Ránéztem és én is mosolyogtam.

-Elképesztő vagy. Tudtad?

-Igen tudtam.- vigyorgott.

Nevettem, majd mindketten elkezdtük enni a finom vega kaját.

Amikor befejeztük az evést, felálltam, hogy kivigyem a tálcát, de frank gyorsan kivette a kezemből.

-Most mi van? Nincs szülinapom vagy valami hasonló.- mondtam zavartan.

-Nem bánhatok jól a csodálatos barátnőmmel?

Nevettem, majd megfordult, hogy elvigye a tálcát, de a karjaim a nyaka köré tekertem. Megpuszilta a kezem. Mosolyogtam és megcsókoltam a nyakát. Megfordult és az ajkaink egy nagyon szenvedélyes csókban találkoztak. Amikor elhúzódtunk, mindketten mélyen egymás szemébe néztünk.

-El kéne kezdenem készülődni.- törtem meg a csendet.

-Hova mész?

-Találkozom a szüleimmel.

Bólintott és kisétált a konyhába.

Odamentem a ruhásszekrényhez és kiválasztottam egy testhezálló fekete farmert, felvettem, majd visszasétáltam a szekrényhez, hogy keressek egy jó felsőt.

-Frankiee!- kiáltottam.

Bejött a szobába.

-Igen?

-Mit vegyek fel?- néztem rá.

Végig mért, majd vállat vont.

-Így jó leszel.- vigyorgott.

Kuncogtam és hitetlenkedve néztem.

-Nem hiszem, hogy az első találkozásnál melltartóban kellene megjelennem a szüleim házában...

Lehajolt, kinyitotta a szekrényt és kivett egy rózsaszín halálfejes pólót.

-Mit szólsz ehhez?- felállt és oda adta a pólót.

Bólogattam. Kivettem a kezéből és felvettem. A tükörhöz mentem, kihúztam a szemem,

megfésülködtem és kivasaltam a hajam. Megpróbáltam magam elfogadhatóvá tenni. Még egy utolsó pillantást vetettem a tükörre, majd kimentem a nappaliba.

Lehuppantam Frank mellé a díványra és becsuktam a szemem.

-Mikor mész?- kérdezte.

Kinyitottam a szemem és az órára néztem. 12 óra.

-Hát már mennem kéne.

Frank bólintott.

-Szeretnéd, hogy veled menjek, vagy jobban szeretnél egyedül menni?

-Jobb, ha csak egyedül megyek

Felálltam megigazítottam a ruhámat és Frank felé fordultam.

-Jól nézek ki? Rendben van a ruhám és a sminkem?- kérdeztem idegesen.

Frank felállt és átölelt.

-Jól nézel ki. Fejezd be az aggódást!

-Én…sajnálom, csak ideges vagyok.- a vállára hajtottam a fejem és én is átöleltem.

-Nyugi édes…

Odanyomtam a fejem a vállához. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

Amikor elhúzódtunk egymástól, letörölte a könnyes arcomat.

-Minden rendben lesz baby.- ismételte.

Idegesen bólintottam és kinéztem az ablakon...szakadt az eső. A hálóhoz mentem, megfogtam a fekete pulcsimat és visszamentem Frankhez.

-Kész vagy?- kérdezte.

Lassan bólintottam.

-Szeretlek.- mondtam és átöleltem.

-Én is szeretlek.- ő is megölelt- A szüleid is szeretni fognak, megígérem.- halványan mosolyogtam.

-Köszönöm, -még egy utolsó csókot adtam és kimentem. Lementem a lépcsőn a bejárati ajtóhoz.

Felvettem a kapucnimat és kivettem egy papírfecnit a zsebemből. Újra elolvastam a címet. Fogalmam sem volt, hol lehet az az utca. A papíron egy kis írást vettem észre, amit eddig nem láttam.

A ház az „Old coach house” restauranttal szemben van. Remélem ez segít.

Donna

Mosolyogtam és a recepcióhoz mentem. A pult mögül egy férfi nézett rám .

-Segíthetek?- kérdezte.

-Megtudná mutatni az utat az „Old coach house”-hoz ?

-Persze…egyenesen menjen végig az úton, az út végén forduljon jobbra és meg fogja látni. Nincsen messze- mosolygott.

-Köszönöm.- mosolyogtam vissza és az ajtóhoz mentem.

-Na megyek…- sóhajtottam magamban.

Felhúztam a kabátom és kimentem a szakadó esőbe.

****

(!!! Hobia segített fordítani, úgyhogy ez a feji az ő érdeme !!!) :)