-Pontosak vagyunk.- törte meg a csendet Frank. Frankre mosolyogtam. Ő is mosolygott.

-Olyan fáradt vagyok.- ásítottam.

-Próbálj meg aludni amíg odaérünk.

Bólintottam és Frank vállára hajtottam a fejem. Éreztem a meleg ajkait az arcomon. Átkarolt, én pedig lassan álomba merültem.

Frank’s P.O.V.

Néztem, ahogy Lisa lassan elalszik. Az ujjaimmal végigsimítottam a puha haját. Nem tudtam elhinni, hogy szerethetem ennyire.

-Elnézést.- hallottam egy halk hangot.

Felnéztem és megláttam két lányt. Mindketten félénken, de mégis izgatottan néztek rám.

-Úristen! Te?- szólalt meg a rövidebb hajú.

Csendben felnevettem nehogy felébredjen Lisa.

-Helló lányok.- Lisa-ra néztek, majd vissza rám.

-Bocsánat a zavarásért, mi…mi csak azt szeretnénk, hogy talán kaphatnánk-e egy autogrammot é-és esetleg egy fényképet.- mosolygott izgatottan.

-Persze.- mosolyogtam vissza.

Óvatosan kihúztam a kezem, vigyázva hogy nehogy felkeltsem Lisa-t és felálltam.

Aláírtam mindkettőjük papírját.

-Mi a nevetek?- kérdeztem.

-Sophia vagyok.- mondta a rövidebb hajú lány.

-Én pedig Kirstie vagyok.- mondta a másik lány.

-Gyönyörű nevek.- mondtam és visszaadtam a papírokat.

Egy nő, gondolom az anyjuk, csinált rólunk egy képet, amin mind a hárman rajta vagyunk. Mindkettőjük vállára raktam a kezem és egy hatalmasat mosolyogtam.

-Köszönjük.- mosolyogtak boldogan.

-Nagyon szivesen.

Pár percet még beszélgettünk, majd visszamentek leülni. Visszamentem és leültem Lisa mellé megint.

Megfordultam gyorsan, amikor éreztem, hogy valaki megüti a kezem. Lisa-ra néztem. Kissé összerándult. Gondoltam rosszat álmodik. Szerettem volna tudni, mit álmodhat és elűzni a rossz álmát, hogy újra boldog lehessen.

-Ne Frank…kérlek ne…ne hagyj itt!- motyogta álmában.

Na most már tényleg tudni akartam mit álmodhat. Gyorsan félreugrottam nehogy megüssön megint. Láttam, ahogy könnycseppek folynak végig az arcán. Letöröltem őket és finoman megpusziltam a homlokát. A kezem a vállára raktam és rövidesen én is elaludtam.

***

Leszálltunk a gépről. Segítettem Lisa-nak cipelni a csomagokat. Megérkeztünk Londonba. Most meg kellett keresnünk a buszpályaudvart. Megláttam, hogy Lisa reszket, ezért levettem a kabátom és ráterítettem.

-Nem fogsz így fázni?- kérdezte.

-Nem baby, jól vagyok.- mosolyogtam.

Odamentem egy férfihez, aki úgy tűnt, hogy tudja hol van.

-Elnézést.- megfordult és rám nézett- Bocs a zavarásért, nem tudja merre van a buszpályaudvar?

-Igen…nos…öm…én is pont arra megyek. Csak kövessenek. 5 percnyi séta.- mondta barátságos, de mégis fáradt hangon.

-Kösz.- bólintottam és odamentem Lisa-hoz.

Majdnem összetört a szívem, amikor megláttam mennyire fázik. Átkaroltam.

-Követnünk kell azt az embert a buszpályaudvarig.- meséltem.

Rámnézett és bólintott. Lágyan megcsókoltam, felkaptuk a csomagokat a földről és követtük a férfit. Mikor odaértünk, észrevettem hogy Sophia és Kirstie állnak mellettünk.

-Azta… ti is oda jöttök, ahova mi?- kérdezte Kirstie.

Nevettem kissé és bólintottam.

Sophia és Kirstie a szüleikkel mentek jegyet venni, én pedig Lisa-hoz fordultam.

-Nálad vannak a jegyek baby?

-Aha.- belenyúlt a zsebébe és elővette. Mosolyogtam és odamentünk a buszhoz.

Mindketten leültünk. Lisa az ablak mellé, én leültem Lisa mellé. Sophia és Kirstie, a mellettünk lévő két ülésre ült le.

Lisara néztem. A szemei megint becsukódtak. Wow, elég fáradt lehet! Nem vettem észre, hogy fáradt vagyok. Én is elaludtam és szinte az egész utat végigaludtam Devon felé.