A következő reggel teljesen zavaros volt. Az egyetlen dolog, amit tenni tudtam feküdni a kanapén, aludni, vizet kortyolgatni és hányni. Nem beszéltem túl sok emberrel kivéve, amikor Gerard vizet és gyógyszert hozott, akkor mondtam, hogy Hello és Kösz.

-Hogy érzed magad?- jött oda hozzám Gerard egy pohár vízzel.

-Uh, nem túl jól.- mondtam, majd felültem kissé és elkezdtem szürcsölgetni a vizet.

Nevetett és leült a kanapé végébe.

-Másnaposság? Ejj…- nevetett.

-Kuss!- mondtam mókásan és oldalba vertem a könyökömmel.

Észrevettem, hogy Gerard a kezemet nézi. Elhúztam, mire a szemei az arcomra terelődtek, én pedig zavartan ránéztem.

-Mivan?

-Még észre se vettem ezt a gyűrűt.- biccentett a gyűrűre, amit tegnap este kaptam Franktől.- Szép!

-Oh, igen.- mosolyogtam és a gyönyörű gyémántgyűrűre néztem- Ez Frank ajándéka.

Az arcán pimasz mosoly jelent meg, én pedig megint zavartan néztem.

-Most mi van?

-Frank…ejj…- kacsintott.

-Umm…aha..mi van vele?- húztam fel a szemöldököm.

-Csak mondtam. Mikor eljöttem tegnap este a szobád mellett, olyan hangokat hallottam, amilyet azthiszem többet nem nagyon szeretnék.- nevetett.

Éreztem, ahogy az arcom pirulni kezd és a tegnap esti képek megjelennek a fejemben. Megráztam a fejem, hogy megszabaduljak a gondolataimtól és összeszorítottam a szemem. Mikor kinyitottam lépteket hallottam. Arra fordítottam a fejem és megláttam Franket bejönni az ajtón. Megállt és rámnézett. Ő engem nézett, én pedig őt. Odajött és leült egy székre Gerarddal és velem szemben. Pár percig kínos csendben ültünk. El akartam mondani Franknek hogy emlékszem mi történt tegnap este, de láttam, hogy ő mégjobban zavarba van, mint én.

Gerard telefonja csörögni kezdett. Elővette a zsebéből és felvette.

-Hello?...Oh, Szia Brian…Most?...Oké, rendben…Oké, nemsokára találkozunk.- mondta és letette.

Visszarakta zsebébe a telefont és Frankhez fordult.

-Találkoznunk kell Briannel. Meg akar beszélni velünk egy-két dolgot.

-Oh, tényleg? Olyan szarul vagyok…- panaszkodott Frank.

-Ez van, ha sokat iszol…vedd fel a cipőd. Mennünk kell.

Frank motyogott valamit az orra alatt és felállt. Kiment az előszobába és felvette a cipőjét. Gerard telefonja megint csörögni kezdett. Kivette a zsebéből megint és megnézte, hogy ki hívja. Hatalmas mosolyra húzódott a szája és felvette a telefont.

-Hi baby!- gondolom Misha lehetett.

Frank visszacsoszogott a nappaliba 2 perccel később. Gerard letette a telefont és felém fordult.

-Később találkozunk.- mosolygott és adott az arcomra egy puszit.

Én is mosolyogtam és intettem neki. Frankre néztem, aki halványan mosolygott és intett egyet. Én is mosolyogtam, majd elnevettem magam.

Miután elmentek, visszafeküdtem és becsuktam a szemem. Lassan álomba merültem.

~*~

Kicsit később, az ajtó nyitódására keltem fel. Az ajtó felé néztem és megláttam Donaldot és Donna-t. Donald leült egy székre, Donna pedig mellém az ágyra.

-Hogy érzed magad, édes?- kérdezte Donna, miközben a kezét, az izzadt homlokomra rakta.

-Köszi. Kezdem már jobban érezni magam.- mosolyogtam.

Ő is mosolygott és elővett egy papírt.

-Elintéztem mindent holnapra.- mosolygott megint.

Teljesen megfeledkeztem a holnapról. Elmagyarázott mindent az odautazással kapcsolatban, a hotellel kapcsolatban és egy csomó információt adott a szüleimmel kapcsolatban, amik segítenek megtalálni őket. Mikor mindent elmondott, megköszöntem és odaadta a repülőjegyeket.

~*~

Összepakoltam a táskámat és a fürdőbe mentem. A zuhanyzóhoz mentem. A hideg víz jól esett a forró testemnek.

Mikor kész lettem, magam köré tekertem a törölközőt és megtöröltem a hajam. Visszamentem a szobámba, felvettem a pizsamám és bemásztam az ágyamba vizes hajjal. Még csak este 7 óra volt. Tudtam, hogy még túl korán van, de a szemeim lecsukódtak és mély álomba merültem.