25.fejezet
Elképesztő fejfájásra keltem. Oldalra néztem. Frank feküdt mellettem. Felültem és körülnéztem a szobába. Gerard a kanapén feküdt egy lánnyal, akit nem ismertem és pár ember feküdt a földön is. Frankre néztem. Felemelte a fejét, közben furcsa hangot adva.
-Bocsi. Felkeltettelek?- suttogtam.
-Nem- ült fel lassan.
Mosolyogtam, ő pedig visszamosolygott. Tudom, nem ittam sokat és elég józan vagyok, de a körülöttem lévő embereknek, ha felkelnek eléggé fog fájni a fejük.
-Jó kis összejövetel, nem?- mondtam Franknek gúnyosan.
-Uhm…- nevetett- Elég szarul érzem magam.
-Elég sokat ittál tegnap.
Bólintott és Gerardra nézett.
-Ő ki?- mutatott a Gerard mellett fekvő lányra.
-Nem tudom…- rángattam a vállam- Gondolom tegnap találkozott vele.
Frank’s P.O.V
Bólintottam. Lisa felállt és kiment a szobából. Nem mentem utána, csak bámultam, ahogy kimegy. Bárcsak ne mondott volna igent Gerardnak. Sírni tudtam volna, amikor Gerard elmondta. Tudom, nem járhatok a legjobb barátom lányával. Eléggé furcsa volna. Most ha belegondolok, rosszul döntöttem, hogy szakítottam vele. Azthiszem. Annyira szeretem őt!
Lisa visszajött pár perccel később.
-Hol voltál?- kérdeztem.
-Bevettem a gyógyszerem.
Odajött és leült mellém. Ránéztem. A fekete-rózsaszín haja az arcába lógott és a szemfestéke is kissé elkenődött, de így is irtó sexy volt, mint mindig. Úgy megcsókoltam volna most. Ásított egyet és a vállamra hajtotta a fejét. Mosolyogtam és végig simítottam a ragyogó, selymes haját. Átkaroltam a derekát és elaludtam.
Lisa’s P.O.V.
Kicsit később Frank vállán ébredtem. Olyan jó volt. Nagyon szeretem Franket, de tudom, hogy nem választhatom Gerardot és Franket is. Megláttam Gerardot az ajtóba. Ott állt és mosolygott.
-Mi van?- kérdeztem.
-Te és Frank, bájosak vagytok együtt.
Megfogtam a párnát és megdobtam vele. Nevetett és visszadobta. Elkaptam és visszaraktam az ágyra. Gerard odajött hozzám és leült az ágyra a lábamhoz. Az összes ember eltűnt a szobából kivéve Engem, Franket, Gerardot, Bobot és Ray-t. Mindenki aludt, csak én és Gerard nem.
-Hova lett mindenki?- kérdeztem.
-Tudod mennyi az idő? 3:00. Már a legtöbben hazamentek.
-Oh, értem…- nevettem- Mennyit ittál tegnap?
-Uh…nem sokat…józan voltam.
-Akkor tudod ki volt az a lány, aki melletted aludt?- nevettem.
-Milyen lány?
-Nem rég még egy lánnyal aludtál itt.
-Honnan tudod? Aludtál.
-Felkeltem korán és akkor láttam. Utána feküdtem még vissza.
Nevetett.
-A lányt Misha-nak hívják. Bámulatos csaj.- mosolygott.
-Mióta ismered?
-Um…egy éjszaka óta…- mondta kicsit zavartan- Tegnap találkoztam vele. Ray egyik barátja.
-Áh, szuper.- mosolyogtam- Olyan zárkózott vagy ma. Vajon mit csinálhattatok ti ketten tegnap…
-Lisa!- mondta döbbenten.
-Mi van?- nevettem.
Ő is nevetett és ezzel vége is lett a beszélgetésnek.
************************
Pár órával később már rend volt a házban. Gerard és én kitakarítottunk, Donna pedig a vendégeket küldte haza. A nappaliba mentem. Gerard épp rajzolt. Lehuppantam mellé az ágyra. Ránéztem a füzetére, de nem láttam, hogy mit rajzol, mert eltakarta. Zavartan ránéztem.
-Nem láthatod.- mondta.
-Miért nem?
-Majd ha kész lesz.
Keresztbe tettem a kezem. Nevetett és tovább rajzolt. Pár perccel később, csörgött a telefonja. Elvette az ágy karfájáról és felvette.
-Hello.
-Most?
-Oké, mindjárt ott vagyok.- mondta és letette.
-Találkoznom kell a bandával. Anyáék dolgoznak, nem nagy gond, ha itt maradsz egyedül?- mondta.
-Persze, rendben.
Felvette a cipőjét és felállt.
-Nem maradok sokáig- mondta és megigazította a pólóját- és ne nézd meg a rajzot!
-Oké nem nézem meg.- mondtam sértődötten.
-Biztos?- húzta fel a szemöldökét.
-Ígérem.- nevettem.
-Majd még találkozunk.
-Szia.
Kiment a szobából és hallottam, ahogy megfogja a kulcsait és becsukja az ajtót. Beindította az autót és elhajtott. Sóhajtottam és megfogtam a távirányítót. Kapcsolgattam, de egyik csatornán sem volt semmi jó. Elhatároztam, hogy DVD-t nézek. Felálltam és odamentem, a legalább száz DVD-hez, amik Gerardé voltak. Végigfuttattam az ujjam és végül elvettem a „Hot Fuzz”-t. Beraktam a lejátszóba és elindítottam. Épp leültem, mire a telefon csörögni kezdett. Odamentem és felvettem.
-Hello?
-Helló, beszélhetek Gerarddal?- hangzott egy férfi hangja.
-Um, most nincs itthon.
-Oh, oké…hol van?
-Egy találkozón. Megkérdezhetem, ki kereste?
-Uh, aha…csak mondd meg, hogy Adam voltam. Tudja a számom.- mondta és letette.
Odafirkantottam egy papírra, hogy „Gerard hívja fel Adam-et.” Visszamentem és leültem tovább nézni a filmet.
Egy órája nézhettem a filmet, amikor Gerard lépett be az ajtón.
-Jó film.- bejött a nappaliba és leült mellém.
-Aha.- mosolyogtam- Vannak benne morbid dolgok.
-Tudom.- nevetett.
Végignéztük a filmet. Amikor vége lett, Donna és Donald ért haza. Este 11:08 volt. Mindenféléről beszélgettünk.
-Oh tényleg. Gerard, Adam keresett telefonon.- mondtam.
-Adam? Oké, majd holnap visszahívom.
-Adam a Taking Back Sunday-ból?- kérdeztem.
-Valószínűleg.
-Szeretem azt a bandát.- mondtam vidáman.
-Majd találkozhatsz velük valamikor.- nevetett.
-Jaj!- nevettem én is.
Az örökbefogadásról kezdtünk el beszélgetni. Gerardnak egyből hatalmas mosoly ült az arcára és nagyon izgatott lett.
-Úgy várom, hogy a nevem Lisa Marie Way legyen.- mosolyogtam vidáman.
Mindenki mosolygott.
-És mi a neved most?- kérdezte Donna.
-A teljes nevem? Lisa Marie Warner.
Mindenki egyenesen rám nézett és a mosoly eltűnt az arcukról. Sokkolta őket.
-T-tudsz valamit Vivről és G-Grahamről?- kérdezte Donna és könnyek jelentek meg a szemében.
-Um…aha…ők a szüleim.- megálltam és az arcukat néztem, de ők szótlanul ültek- Meghaltak egy tűzvészben, amikor még kicsi voltam. Így kerültem a nevelőszüleimhez.
Donna arcán könnycseppek folytak végig. Gerard és Donald is meglepődve néztek rám.
-Mi a baj?- kérdeztem és aggodalom ült az arcomra.
-Lisa…a sz-szüleid…nem…nem haltak meg.
|