Frank karjaiban ébredtem. Ránéztem. Nagyon édesen aludt. Nem akartam felkelteni, ezért inkább aludtam tovább. Kis idő múlva hallottam valaki hangját a függöny mögül. Gerard volt.

-Lisa felkeltél már?- kérdezte.

-Igen.- válaszoltam álmosan. Láttam, ahogy be akar nézni a függöny mögé. Gyorsan kiáltottam, mivel nem akartam, hogy meglásson Frankkel egy ágyban.

-Én…uh…nincs rajtam felső.- mondtam őszintén.

-Oké.- válaszolt nevetve, majd hallottam ahogy kimegy.

-Frank.- mondtam halkan és megráztam egy kicsit.

-Uhm.- mondta még félálomban, mire nagyot nevettem.

-Frank-ismételtem- Már mindenki felkelt.

Lassan kinyitotta a szemét. Csak mosolyogva bámultam.

-Jó reggelt.- mondta.

-Jó reggelt.- válaszoltam.

Megdörzsölte a szemét, majd ő is felült. A pólómért nyúltam de Frank visszahúzott. Zavartan néztem rá.

-Így is jól nézel ki.- nevetett.

-Fel kéne kelnünk.- mondtam nevetve, majd ismét a pólómért nyúltam és felvettem.

Frank kezeit éreztem a derekamon majd megcsókolta a nyakam. Mosolyogtam.

-Szeretlek.- hallottam Frank hangját.

Ránéztem meglepődve.

-Bocsi.- próbálta elkerülni a tekintetem.

-Én is nagyon szeretlek.- mondtam.

Mosolygott, majd megcsókolt.

Gyorsan eltoltam magamtól.

-Na most pedig szállj ki az ágyamból.- mondtam, és játékosan meglöktem egy kicsit.

Frank ezt eléggé túlzásba vitte és Bob ágyára ugrot,t ami az enyémmel szemben volt. Bob felkelt és mikor ezt észrevette kiabáni kezdett és elkezdte lökdösni az ágyról.

-Menj már az ágyamból!

Ráadásul Frank beütötte a fejét és kiabálni kezdett.

-Ow, Bob, a fejem, Bob, Bob, a fejem, ow!

Bob lelökte az ágyról, így Frank a földön landolt. Annyira röhögtem rajtuk, hogy én is a földön kötöttem ki, Frank mellett.

-Mi a franc van Frank?- jött be Gerard a szobába.

-A csajszi ellökött és Bob ágyára estem, Bob pedig lelökött a földre.

-Oh, ki? Én?- kérdeztem gúnyosan és nevettem.

-Ti meghibbantatok.- mosolygott, majd Bobot követve kimentek.

 Frankre néztem, aki még mindig nevetett.

-Hát gondolom, hogy csajszi vagy, mert ha nem akkor meg én vagyok buzi!- ült fel Frank.

-És mi van a Frerarddal?- nevettem, majd felálltam és kisétáltam a nappaliba otthagyva Franket, aki eléggé zavart képet vágott.

Leültem Gerard mellé, aki épp Mikeyval beszélgetett.

-Milyen Frerard?- kiabált Frank.

Odanéztem, de próbáltam visszafolytani a nevetésem, amikor megláttam, hogy a boxere lecsúszott és valahol a bokája környékén landolt, miközben utánam futott. Mindenki Frankre nézett.

-Istenem segíts annak a lánynak, aki valaha meg akarja b*szni Franket…csak egy kicsit…- mondta Gerard, mire mindenki röhögni kezdett.

-Ezt most azért mondod, mert irigy vagy Frankre.- mondta nevetve Mikey.

Gerard gúnyosan nézett Mikeyra. Én csak meglepetten hallgattam, hogy mikről beszélnek. Igen fiúk...de a pár hét alatt, amióta itt vagyok, nem hallottam őket még így beszélni. Frank arcszíne pirosra váltott, majd felhúzta a gatyáját és elrohant a hálóba, mi pedig úgy röhögtünk, mint az őrültek.

-Ez hivatalos.- mondta Mikey pár perccel később.

-Mi hivatalos?- kérdezte Gerard, mire mindenki Mikeyra figyelt.

-Ez a nap ebben az évben. Hivatalosan is „Beleköt Frankbe nap” van.

Erre mindenki, engem is beleértve megint hangos nevetésben tört ki.

A következő pár óra hamar elment. Úton voltunk New Yersey felé. Mikor Frank végre visszajött hozzánk kínosan érezte magát.

Az út feléig a többiekkel néztük a tv-be a Lee Ewans-t. Szomjas lettem. Felálltam és elindultam a konyhába.

-Kér valaki vizet?- kérdeztem, de mindenki megrázta a fejét és tovább nézte a tv-t.

Nevettem, majd kimentem a konyhába. Kivettem a hűtőből egy kis vizet, majd amikor megfordultam megijedtem. Frank állt mögöttem.

-Oh Hi! Megijesztettél.- mondtam.

-Bocsi.- nevetett.

-Minden rendben?- kérdeztem.

-Igen. Veled?

-Velem is.- mosolyogtam- Mi baj van?

-Uh csak beszélni akartam veled kettesben.- mondta és bezárta az ajtót.

Megfogta a kezem és leültünk az asztalhoz egymással szemben.

-És miről szeretnél beszélni?- próbáltam kezdeni a beszélgetést.

-Rólunk.- válaszolta- Lisa én tényleg nagyon szeretlek.- nézet a szemembe.

-És én is nagyon szeretlek.- válaszoltam és én is a szemébe néztem.

-De hogyhogy meggondoltad magad? A múltkor, amikor mondtam, teljesen kiborultál.

-Mert hülye voltam.- fogtam meg a kezét- Amikor elvittek innen és egyedül voltam a szobámba, nagyon szomorú voltam és egyedül éreztem magam. Semmi másra nem tudtam gondolni csak rád. Nem Gerardra, nem Mikeyra, nem Bobra, nem Rayre és nem is Brianra. Csak rád. Aztán jöttél és megláttál a bevásárlóközpontnál, már akkor tudtam. Tudtam, hogy szeretlek. Miattad vagyok boldog. Te vagy az oka hogy azt a 16 szörnyű évet elfelejtettem. Amikor megcsókollak, amikor megölellek, vagy amikor veled aludtam, igazán boldog voltam. Frank én nagyon szeretlek.- könnyek jelentek meg a szemébe.

Odajött hozzám és megölelt.

-Soha nem gondoltam volna, hogy egy 9 évvel fiatalabb lányt fogok így szeretni.- nevetett és én is nevettem.

Pár perces ölelés után végül megszólaltam.

-Frank mikor fogjuk elmondani a többieknek?

-Um…

-Nem gondolod, hogy ez egy kicsit összezavarna mindent? Nem kéne ilyen hirtelen. Várjunk meg, amíg eljön az ideje.

-Rendben.- mondta gyorsan.

-Emiatt ne sértődj meg.- nevettem.

-Majd elmondjuk nekik, amikor eljön az ideje.- mondta és egyetértően bólogattunk.

-GYERTEK! MONDANI SZERETNÉK VALAMIT.- kiabált Gerard a másik szobából.

-MEGYÜNK!- kiabált Frank és visszanézett rám.

Megfogta a kezem, magához húzott és megcsókolt, majd ezután csak egymásra mosolyogtunk.

-Szeretlek.- suttogta.

-Én is szeretlek.- suttogtam vissza.

Mindketten elindultunk a nappaliba tovább nézni a Lee Evans-t.

Mikor beértünk, Gerard leült Ray mellé.

-Hi.- mosolyogtam.

-Hi.- válaszolt- Én és Brian arról beszélgettünk, hogy hova menj, amíg mi visszamegyünk New Yersey-be…és most hogy Mikey Aliciához költözött, van egy üres szoba nálunk. Akarsz velem jönni?

Frankre néztem, aki a Lee Evans-en röhögött. Igazából Frankkel akartam maradni, de nem mondhattam az Gerardnak, mert úgy nyilvánvaló lett volna hogy kedvelem vagy hogy együtt vagyunk.

-Igen szeretnék. Köszönöm.- fordultam vissza Gerard felé egy apró mosollyal az arcomon. Visszamosolygott és tovább néztük a Lee Evans-t.