6.rész
Elindultunk. Elmentünk Dave házához. A fiúk is ott voltak.
-Nah, hogy ment?- kérdezte Chuck
-Hát… Lehetett volna rosszabb is. :)
-Minek örül ez a marha?- mondta Dave Pierre mutatva
-Most kaptuk a hírt, h jön Avril Magyarországra. És így mi is fellépünk! :)- Seb
-És nekünk van egy ötletünk. – folytatta Jeff
-Nah és mi az? – én
-Hogy te lennél a fő énekes!
-Miiii??? Én??? Ez nem fog menni!!
-Dehogynem! – mindenki egyszerre xD
-De elétek is alig merek kiállni.
-Nembaj!
-De akkor Pierre-el mi lesz?
-Semmi. Ő is énekel, de legfőképp gitározik.
-Ja! – helyeselte Pie
-Hát jólvan… De nem biztos… Talán
-Jójó. :)
-De mikor lesz a konci?
-Hát.. 2 hét múlva pénteken
-Hú. Akkor rá kell kapcsolni.
-jah!
-De neked mi a bajod Pierre? – kérdeztem
-Semmi. Ilyenkor mindig meghülyül…Bár mondjuk mindig az… - Jeff
-Nem is… Menj az anyádba Jeff – Pie
-Nah elég fiúk xD – én
-Igenis mami.. xD – mondták ketten
-Mi az, hogy mami? Nem vagyok én olyan öreg?! xD
-Jólvanna!
-Szerintem beszéljük meg, melyik számokat játsszuk, és utána meg gyakoroljuk egy kicsit!
-Oké!
-Legyen először a God Must Hate Me, I’d Do Anything, Welcome To My Life, Everytime, My Alien, majd befejezésül Lina kedvencét az Untitled-et! – Seb
-Oh köszi! :) Nekem tetszik… Ez így jó szerintem…
-Ja! – mondták egyszerre
-Nah, 8 óra. Még van 1 órám.
-Oké, akkor kezdjük.
Elkezdtük, és mindegyik végigment. Nagyon jó volt énekelni. Csak sajnos már mennem kellett. Ezt Dave-nek is mondtam. Szegény olyan szomorú lett… de én is :(
-Hazakísérlek. – Dave
A fiúktól elbúcsúztunk, mindenki kapott 3 baráti puszit. :) Majd elindultunk. 5 perc múlva sajnos otthon voltunk. Még volt 5 perc 9-ig. Szóval még beszélgettünk addig.
-Figyi! Nem lehetne egy kicsit hamarabb találkozni reggel? :)
-De! Ezt már én is kérni szerettem volna!! :) De te mégis hány órára gondoltál??
-Háát.. Mondjuk fél7.. :D:D – Dave
-Oké :) De sajnos mostmár megyek, mert 9 óra. :S
-Jó! :(
-Ne légy szomorú…… már csak… őőő…. 9 és fél óra! :)
- :) oké! – adtunk egymásnak puszit, majd magához szorított, és sajnos muszáj volt elengednie… :’( Felmentem. Anyu már kicsit boldogabb volt. Majd szomorúan, gyorsan elmentem megfürödni és aludni. Fáradt voltam, és sajnos már megint sírtam. Fel is hívtam Dave-et, örült is, hogy felhívtam és neki sikerült megvigasztalnia :). Majd gyorsan elaludtam.
Másnap reggel MAGAMTÓL!!!!! Elég korán ébredtem. Nyugiban megcsináltam reggel a reggelimet és a tízóraimat, majd adtam anyunak 2 puszit és elindultam. A ház előtt már ott volt Ő!! :) Odaszaladtunk egymáshoz, és mint a filmekben egymás ’nyakába’ ugrottunk. :) Magához szorított, majd beültünk a kocsiba, hogy ne fázzunk. Jó sokat beszélgettünk.
- Ma próbálunk? – én
-Persze! Muszáj is a koncert miatt. Meg természetesen azért is, mert rohadt jó hangod van… :)
-Köszi, de szerintem nem…
-Dehogynem… :)
-Jólvan.. Ha így gondolod.. :)
Megjelentek a fiúk, tök kómásan… mondjuk reggel 7 óra volt. xD Odajöttek hozzánk.
-Hosszú volt az éjszaka? Vagy mért vagytok ilyen kómásak? xD
-Haha! Nagyon vicces.. Ma kivételesen nem! xD :P – Pie
-Az szíííívás neked!! xD
-Kössz.
-Egyébként mit csináltok itt? – én
-Reggeliért megyünk!
-ÚÚÚ!! És azért nem lett volna elég egy embernek eljönnie? Ja bocs.. az túl egyszerű lett volna. xD –én
-Nah, kössz. Bár mondjuk, van benne valami. xD Nah megyünk vásárolni! Aztán délután, ha végeztetek, eljöttök!!! Nincs vita! xD
-Igenis! xD – mondtuk egyszerre Dave-vel. Elmentek.
-Figyelj! Adni szeretnék neked valamit… :) – David
-Uh, tényleg? :D
-Igen! Ezt… - mondta, és kivett a zsebéből 10 gyűrűt. Mindegyik ujjamra. És basszus, pont jó volt rá! :) Hogy a francba csinálta??? :D Nagyom örültem neki. :)
Azért is, mert imádom a gyűrűket. :)
-Nagyon köszönöm. :)
-Nincs mit… De még van egy dolog… remélem örülni fogsz neki.. :)
-Tőled, bárminek.. És mi az?
-Ez…- mondta, és hát igen… megcsókolt. Annyira örültem neki… ezt éreztettem is vele :P :D! Mindketten boldogok voltunk. Lelkiekben is teljesen feltöltődtem… Mikor abbahagytuk, megöleltem. :) Ennek is nagyon örült. :) Nekem meg eszembe jutott valami…
-Basszus… - szólaltam meg.