Könyvek--->Általános tudnivalók 

A legenda

A sárkányok létezésének kezdetét nem ismerjük. Amit tudni lehet, hogy mindig is léteztek. Ők voltak Alagesia első lakói. És fajuk kipusztulása jelenti egyben a földi élet elmúlását is. Régen Alagesia uralkodói voltak, teljes hatalommal rendelkeztek a vidéken, amíg az első tünde fel enm tűnt.

A tündék csak állatként tekintettek a sárkányokra, így az sem volt ritka, hogy több példányt is levadásztak belőlük. Emiatt dúlt a háború a két fél közt. A sárkányok csoportokban támadták meg a tündék lakóhelyeit, megölték a fiatalabbakat, amit persze a tündérek sem néztek jó szemmel. De a támadások itt sem álltak meg. A sárkányok megpróbálták az egész tünde nemzetet kiírtani. A tündék hajlandóak lettek volna befejezni a háborút, de sajnos nem tudtak a sárkányokkal kommunikálni.

A hosszú, véres háború közel 5 évig tartott, majd egy infú tünde, akit Eragonnak hívtak, talált egy sárkánytojást. Eragon elhatározta, hogy titokban neveli föl a kis sárkányt. El is nevezte Bid'Daum-nak, az ősi nyelv szokásainak megfelelően. Amikor a kis sárkány már megerősödött és elég nagy lett ahhoz, hogy elbírja gazdáját, ketten elmentek a sárkányokhoz, hogy meggyőzzék őket a háború befejezéséről. Végül megállapodást kötöttek a tündék és a sárkányok a békét illetően.

A két faj szerette volna a békét még jobban biztosítani, ezért megalapították a Sárkánylovasok Rendjét. A szövetség mágikus hatalma összekapcsolta a lovasokat és sárkányaikat gondolatban, majd hamarosan ki is alakították a kommunikációs képességeiket. A tündék pedig a rendnek köszönhetően elnyerték a halhatatlanságot, valamint a kecses megjelenésük és erejük is innen ered. A varázslat alapjait is emgtanulták, de ez sok embernél azonban nem működött, néhányan nem voltak képesek varázsolni. Ez a szövetség azonban "elveszett", amikor Galbatorix akarata ellenére engedelmességre bírt egy sárkányt.

A sárkányokról

A sárkányok tojásokkal szaporodnak. Ezek mind lehetnek ökölnyi méretűek, vagy akár fél méter átmérőjűek is. A sárkány tojásának a színe, általában a sárkány színét is megmutatja. A tojások nagyon kemény, áttörhetetlen anyagból vannak, felületük sima. A kicsi sárkányok több száz évig is képesek elélni a tojásokban, mielőtt megtalálják lovasukat. A sárkány csak akkor fog kikelni, ha végre megtalálta saját lovasát. Ha megérzi a lovas közelségét, vagy ha a lovasa a sárkány tojásához ér, ki fog bújni. Amikor pedig a lovas megérinti a sárkányát, a tenyerén egy jel keletkezik (ignasia), ami segíti őt a sárkányával való kommunikációban és a varázslásban.

Amikor a sárkányok tojásokat adományoztak a tündéknek, az ősi nyelven elhangzott szavakat mormoltak fölötte. Ezeknek a szavaknak az volt a lényege, hogy a sárkány addig maradjon a tojásban, amíg meg nem találja a saját lovasát. Majd ha kikel, egy elválaszthatatlan kötelék alakul ki közötte és lovasa közt. Ez a kapcsolat azonban nem mondható el Galbatorix és sárkánya, Shurikan között. Shurikan sosem választotta volna Galbatorixot, valójában Galbatorix ölte meg az ő igazi lovasát, majd mágiával engedelmességre parancsolta.

Egy sárkány sosem hagyja abba a növést. A legtöbb kb házméretűre nő, de ha a szárnyait is kifeszítí, elérheti a százláb magasságot is. Az ősidőkben sokszor keverték össze őket dombbal avyg akár hegyekkel.

A sárkányok egyik jellegzetessége, hogy tüzet is tudnak okádni. Ez azonban 5 éves korukig általában nem sikerül. Csak az idősebb egyedek tudnak. De abban a korukban, akár percekig is tudják használni.

A sárkány pikkelyei nagyon erősek és kiváló támadó és védekező fegyverként is használhatóak. Gyakran olyan szépen csillognak mint a drágakövek (színtől függően). Régebben azt mondták, hogy egy sárkányfalka egy szivárványhoz hasonló szépségben pompázik.

A sárkányok nagyon hossző ideig élnek, valójában örök az élettartamuk, amíg meg nem ölik a sárkányt, vagy lovasát. Ugyanis a sárkányok élete a lovasukra is kiterjed, így mindketten befojásolják egymást. Ez okozza a lovasok hosszabb életét is (több száz év). Azonban a halálhoz kapcsolódóan létezik egy egyirányú folyamat. Ha a sárkány meghal, akkor a lovasa tovább élhet néküle, viszont ha a lovas hal meg, akkor vele hal a sárkánya is.

A vad sárkányok sok mindenben különböznek azoktól a sárkányoktól, amik lovasaikkal vannak összekötve. A vadabbak bármit megtesznek, nincsenek tekintettel senkire, semmire áron nem hallgatnak másokra és nem érdekli őket, hogy örömöt vagy szomorúságot okoznak. Ők vadak, büszkék és sokszor eléggé arrogáns természetűek. A vadonban élő nőstény sárkányok annyira vadak voltak, hogy kétszer is meg kellett gondolni, ha pároztatni akarták őket. Gyakran hónapokat kibírtak étel nélkül, de párosodás alatt minden héten menniük kell.
 
Különféle módok is léteznek, hogy törődjünk egy sárkánnyal. Gyakran kell a pikkelyeit és karmait tisztítani. Valamint a sárkány gyengébb részeire lehet páncélzatot készíteni (pl has). A szárny szintén sérülékenyebb részei, de ezeket nem lehet páncéllal bevonni, mivel akadályoznák a repülésben.

Ismert sárkánynevek: 

Jura, Hirador, Fundor (aki egy óriási tengeri kígyóval is harcolt), Galzra, Briam, Ohen a Strong, Gretiem, Beroan, Roslarb, Saphira, Bid'Daum, Shruikan, Vanilor, Eridor, Ingothold, Miremel, Opheila, Lenora, Glaedr, Thorn (Tövis)

By:MCCICUS