A nemzetközi biztonságért felelős megbízott amerikai államtitkár nem ért egyet azzal, hogy az amerikai rakétapajzs kiépülésével ütközőzóna alakulna ki a kelet-közép-európai régióban. John C. Rood erről Budapesten beszélt csütörtökön az MTI kérdésére, azt követően, hogy a magyar fővárosban tárgyalt orosz partnerével.

Nem értek egyet azzal az állásponttal, hogy ütközőzóna alakulna ki Kelet-Közép-Európában a rakétapajzs kiépítésével. Az amerikai rakétarendszer az Egyesült Államokat és szövetségeseit védi majd a közel-keleti fenyegetettség ellen - hangsúlyozta az MTI kérdésére a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős amerikai megbízott államtitkár.

John C. Rood hangsúlyozta: az elmúlt években nőtt a rakétaereje Észak-Koreának és Iránnak is, ez pedig valódi és növekvő fenyegetést jelent. A csütörtöki budapesti tárgyaláson is komoly párbeszéd folyt a fenyegetettség mértékéről, az Egyesült Államok megosztotta az orosz féllel Iránnal kapcsolatos hírszerzési adatait - tette hozzá az államtitkár.

Az amerikai képviselő a sajtóértekezleten kiemelte: a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti Oroszországot, nem ellene irányul. A mostani tárgyalássorozatban annyi eredményt már sikerült elérni, hogy Oroszország tiszteletben tartja az amerikai álláspontot, az USA pedig olyan adatokat is megoszt az amerikaiakkal, amiket korábban csak a NATO-szövetségeseknek adott át - hangsúlyozta.

Az amerikai kongresszus csütörtöki - rakétapajzzsal kapcsolatos - döntésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: nagyon örül annak, hogy a törvényhozás alsóháza pluszpénzt szavazott meg a rakétavédelmi rendszerre, így menetrend szerint folytatódhat a projekt, ha sikerül megállapodni a csehekkel és a lengyelekkel.

John C. Rood azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a héten felfüggesztette az úgynevezett CFE-megállapodás végrehajtását, kiemelte: az Egyesült Államok számára nagyon kiábrándító, hogy Oroszország szünetelteti az európai hagyományos fegyverek és haderők korlátozásáról szóló szerződésben foglaltak teljesítését.

Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: Budapestet kedvező elhelyezkedése, mindkét fél számára könnyű megközelíthetősége miatt választották a tárgyalások helyszínéül. Hozzátette: a rakétavédelmi rendszer megvalósításáról pénteken tárgyal Prágában, és reméli, hogy a cseh mellett az új lengyel kormánnyal is eredményes lesz az együttműködés.

Az államtitkár a sajtókonferenciát követően a magyar Külügyminisztériumban tárgyalt; a külügyi szóvivő közlése szerint mindössze bemutatkozó látogatásról volt szó.

A csütörtöki magas szintű tárgyaláson az amerikai delegációt John C. Rood vezette. Az orosz delegáció élén Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes ált.
Washington már korábban közölte: Budapestet az Egyesült Államok javasolta a találkozó helyszínéül. Washington a kényelmes megközelíthetőség és az elfogadható logisztikai háttér alapján választotta a magyar fővárost.

Orosz közlés szerint a felek eredetileg november 26-27-én Washingtonban szándékoztak egyeztetni, de a forduló elmaradt, mivel az amerikai fél nagy késéssel küldte meg írásos javaslatát.

George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök július 2-án Kennebunkportban megtartott találkozója óta a budapesti lesz a magas szintű politikai szakértői csoportok negyedik találkozója. Július 30-án Washingtonban, szeptember 10-én Párizsban, október 10-én Moszkvában találkoztak a felek.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be: elfogó rakétákat tervez telepíteni Lengyelországba és egy radart Csehországba annak a pajzsnak a részeként, amely Washington szerint megvédené Európát olyan "lator államokkal" szemben, mint Irán vagy Észak-Korea. Oroszország viszont a hidegháború felé történő visszalépésként értékeli a tervet. Moszkvai úgy látja: a pajzs az orosz rakétarendszer ellen irányul, Oroszország meggyöngítését szolgálja, fenyegetés az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Csütörtöki döntésével a washingtoni képviselőház feltételeket szabott az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezett európai telepítéséhez az iraki és afganisztáni háború finanszírozásáról szóló törvénytervezetben.

A kongresszus alsóháza által 370 igen és 49 nem szavazattal szerdán elfogadott tervezet egyebek között előírja: a telepítés megkezdése előtt szükség van Lengyelország és Csehország "végső jóváhagyására". A tervezet szerint - amelyet várhatóan a szenátus is elfogad - a rakétapajzs mindaddig nem finanszírozható, amíg a védelmi miniszter a kongresszus előtt nem igazolja, hogy a rendszer valóban működőképes. A képviselőház egy független hatástanulmány, valamint az azzal szembeni alternatív tervek készítését is előírta.

Ez az amerikai rendszer azonban nem lenne képes lefedni a NATO összes európai tagállamát. Az amerikai tervekkel párhuzamosan egy NATO-tanulmány is arra a következtetésre jutott 2006 tavaszán, hogy valóban fennáll a nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadás veszélye, és hogy technikailag megvalósítható lenne az ennek kivédésére szolgáló rendszer kiépítése.

A védelmi szövetség tavaly novemberi rigai csúcstalálkozóján úgy határozott, hogy a tagállamok folytassák az egyeztetést egy ilyen rakétavédelmi rendszer kiépítéséről.