- Perselus, kérlek foglalj helyet. – Dumbledore a Hermione melletti fotelhez terelte a még mindig néma, meglehetősen különös arcot vágó bájitaltanárt. – Ms. Granger és jómagam szeretnénk megbeszélni veled valamit.

Piton az igazgató jókedvű arckifejezését látva kissé megnyugodott. Ha Granger elmesélte volna a történteket Dumbledore-nak, az öreg biztos nem lenne ennyire békés. Ennek ellenére rossz előérzetei voltak a hirtelen jött megbeszéléssel kapcsolatban. Vajon milyen megbeszélnivalójuk lehet vele? Nem jutott eszébe semmi kézenfekvő ötlet.

Hagyta, hogy az igazgató a fotelhez terelje, majd lehuppant a még mindig fölöttébb önelégült képet vágó Hermione mellé. Albus is helyet foglalt velük szemben, az íróasztala mögött, majd miután pár pillanatig eltöprengett a bájitaltanár furcsa viselkedésén, belekezdett mondandójába.

- Ms. Granger, ha megengedi, inkább én mondanám el Piton professzornak, amiről korábban beszéltünk.

A lány némán bólintott, az igazgató pedig folytatta a beszámolóját.

- Ms. Granger az imént érdekes ötlettel keresett meg, Perselus. A dolog téged is érint, azért kérettelek ide ilyen hirtelen. Mint tudod, Ms. Granger idén fog végezni a Roxfortban, jövőre pedig a Mágusakadémián fog bájitaltant és számmisztikát hallgatni. A kisasszony, miután tudomást szerzett Mr. Delany közelgő távozásáról, volt olyan kedves, hogy felajánlotta a segítségét.

- Felajánlotta a segítségét? – Piton hangja a fojtott dühtől halkan és fenyegetően csengett. – Mit értsek pontosan ezalatt, Albus?

- Ms. Granger a tanév végéig hátralévő hónapokban segíteni fog neked a bájitaltan és a sötét varázslatok kivédése oktatásában, mint tanársegéd. Így nem kell a tanév közepén új tanárt keresnünk.

Piton haragtól lángoló pillantással nézett hol Dumledore-ra, hol Hermionéra. Az előbbi derűs mosollyal, az utóbbi egyértelműen győzelmének teljes tudatában nézett vissza rá. Minden egyes porcikája tiltakozott az igazgató által felvázolt ötlet ellen.

- Mi van akkor, ha számomra ez a javaslat nem elfogadható? – Jéghideg pillantással végigmérte az igazgatót.

- Őszintén sajnálom, fiam. – Persze Dumbledore-on látszott, hogy cseppet sem sajnál semmit. – Vagy a Ms. Granger által javasolt megoldást választod, vagy kénytelen leszek visszahívni Mr. Delanyt.

Piton dühösen csikorgatta fogát, de tudta, hogy hiába is próbálkozna bármivel, látszott az igazgatón, hogy a döntése megváltoztathatatlan. Hallgatását Dumbledore beleegyezésnek vette, így nekiállt, hogy részletezze elgondolását az ingerült férfinek és az eseményeket csendesen figyelő Hermionénak.

- Az lenne a legjobb, hogy Ms. Granger tanítaná az alsóbb éveseket mindkét tantárgyból, Piton professzor pedig a nagyobb tapasztalatot igénylő felsőéves évfolyamokat. Perselus, megtennéd, hogy átveszed Hermionéval a tanmeneteket, hogy tudja, hol tartanak az egyes osztályok és miket kell nekik még ebben az évben megtanítani? Legjobb lenne, ha még ma este összeülnétek és megbeszélnétek a legfontosabbakat, hogy legkésőbb jövő héttől elkezdhessétek eszerint tartani az órákat.

Hermione némán bólintott, Piton pedig ingerülten morgott valamit az orra alatt, amit szerencsére egyik jelenlévő sem értett meg.

- Most pedig magatokra hagylak titeket, hogy nyugodtan meg tudjátok beszélni a továbbiakat. További szép napot mindkettőtöknek! – Dumbledore ezzel gyorsan kiviharzott az irodájából és csak remélni merte, hogy az egymást nem épp kedvesen méregető páros nem fogja romhalmazzá változtatni az irodáját, ha véletlenül vitatkozás közben egymás torkának ugranak.