Az iszlám "Az [igazi] vallás Allah szemében az iszlám."     Az iszlám öt pillérre támaszkodik:   • sahada - hitvallás: Az egyedüli istenbe, Allah-ba vetett hittel a monoteizmus megfogalmazása.   "Mondd: Ó Allah , az egyedülvaló, Allah , az örökkévaló! Nem nemzett és nem nemzetett. És senki nem fogható hozzá."   • szalat - ima:  Naponta ötször, a rituális mosakodás ( abdeszt ) után Mekka irányába fordulva kell elvégezni. "És hirdesd Urad dicsőségét napkelte és napnyugta előtt! És magasztald őt az éjszaka bizonyos óráiban, és a nap két végén!"   "[Böjt öljetek] bizonyos számú napig! [A böjt ideje] a ramadan hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt. A böjt éjszakáján szabad közösülnötök asszonyaitokkal. Egyetek és igyatok addig, amíg meg nem különböztetitek hajnalhasadáskor a fehér szálat a feketétől! Aztán tartsátok be szigorúan a böjtöt az éjszaka beálltáig!"   • szaum - böjt:  A kilencedik hónapban ( Ramadan ) egy havi böjtöléssel emlékeznek meg arról, hogy Gábriel ebben a hónapban kezdte meg a kinyilatkoztatást.   • zakat – ínségadó: "A jámborság az, ha valaki javait - bármily kedvesek is azok néki - odaadja a rokonainak, az árváknak, a szegényeknek, az úton járónak, a koldusoknak, s a rabszolgák [kiváltására];"   • haddzs - zarándoklat:  Minden muszlim-nak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekká-ba, ahol fel kell keresnie a szent helyeket. "Az emberek kötelessége Allah-al szemben a zarándoklat a Házba - amennyiben ennek szerét tudják ejteni."   Korán ,3:19. Korán ,112. Korán ,20:130. Korán ,2:184-185,187. Korán ,2:177. Korán ,3:97.   Az arab terjeszkedés   "Harcoljatok azok ellen - azok között, akiknek az írás adatott -, akik nem hisznek Allah-ban és a Végső Napban és nem tekintik tilalmasnak azt, amit Allah és az Ő küldötte megtiltott és nem vallják az igazság vallását."   Mohamed halálát követően előbb Abu Bakr (632-634) került hatalomra, majd a második kalifa, Omár (634-644) idején kezdték kiterjeszteni az uralmukat a muszlim arabok az Arab-félszigeten túlra. 634-ben megverték a bizánciakat, 636-ban Damaszkuszt, 638-ban Jeruzsálemet, 642-ben Alexandriát, 654-ben Horaszánt, 698-ban Karthágót, 712-ben Buharát, 713-ban Szamarkandot foglalták el. 673-677-ig és 717-718-ig Konstantinápolyt ostromolták. 711 és 759 között meghódították az Ibér-félszigetet, és Dél-Franciaországig terjeszkedtek. A negyedik kalifa, Ali halálát (661) követően az Omajjád dinasztia került hatalomra ( 661-680:Muávija, Damaszkusz központtal) ,amely hatalmát a kerbelai csata után megszilárdította.   A muszlimok ekkorra már három irányzatra szakadtak: • az omajjádokat támogató szunniták, • Ali követői, a síiták , • a síitáktól elszakadó háridzsiták .   Az omajjádokat 750-ben az abbaszidák váltották fel, akik a birodalom központját Damaszkuszból áttették Bagdadba. Az abbaszida Bagdadi Kalifátus bár l258-ig, a mongol hódításig fennállt, már 850 körül bomlásnak indult, és egyre nagyobb területek csúsztak ki a központi hatalom ellenőrzése alól. Korán ,9:29.   680. muharram 10-én az omajjádokkal szembeforduló Huszejnt, Ali kisebbik fiát és kíséretét lemészárolták.