A szóban forgó, egy évszázadra visszatekintő Poincaré-sejtést a különc orosz matematikus, Grigorij Perelman bizonyította be, aki nemcsak munkájával, de az elismerés visszautasításával is magára vonta a világ figyelmét.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Perelman a világon elsőként visszautasította a legnívósabb matematikai díjat, a Fields-érmet, és várhatóan ugyanezt teszi a megoldásért járó egymillió amerikai dollárral is, annak ellenére. hogy kollégái az elmúlt 10 év legjelentősebb matematikai vívmányának titulálták munkáját.

Perelman nem csupán a médiát rekeszti ki világából, de a matematikusok közösségét is. Januárban korábbi munkahelyét, a Szteklov Intézetet is otthagyta, azóta munkanélküliként él édesanyja szentpétervári lakásában. A híres Poincaré-sejtés bizonyításának nagy részét önállóan, kollégái közreműködése nélkül dolgozta ki, melynek első részét 2002-ben tette közzé az interneten, az arXiv.org-on.

A Poincaré-sejtés a topológia, a tárgyak azon geometriai tulajdonságának központi kérdése, melyek nem változnak nyújtás, torzulás vagy zsugorítás hatására. Poincaré valószínűsítette, hogy a kétdimenziós tér egyenletei átalakíthatók háromdimenziós térhez is. A kétdimenziós terek topológiai leírása már az 1800-as években megtörtént, ezek segítségével az összes lehetséges felület (mint például a Föld felszíne) leírható matematikai eszközökkel.

A hatvanas évektől kezdve a matematikusok minden további dimenzióra átalakították az egyenleteket, de egyik eljárás sem működött három dimenzióban. Ez tette ismerté a problémát, melynek megoldására a Clay matematikai Intézet írt ki pályázatot egymillió dollár értékben

Az orosz matematikus 2002 és 2003 között publikált háromrészes munkájában részletesen leírta hogyan gördíthetők el a probléma megoldását gátló akadályok. Azóta folyamatosan vizsgálják Perelman munkáját, többen megkísérelték tovább fejleszteni. Ilyen volt 2005-ben egy kínai próbálkozás, ami azt állította, hogy elsőként jutottak el a Poincaré-sejtés teljes bizonyításához. A publikáció népszerűsítésében közreműködött a két kínai matematikus, Huai-Dong Kao és Csi-Ping Zsu mentora, a jó nevű, Egyesült Államokban dolgozó Sing-Tung Jau, a Harvard matematika professzora. Jau azzal érvelt, hogy Perelman munkájában számos kulcsfontosságú bizonyíték igen vázlatosan lett leírva, gyakorta hiányoznak a teljes bizonyítások.

A kínaiak megmozdulása több matematikusban is ellenérzéseket váltott ki, akik hangot is adtak rosszallásuknak, így a New York Times is felkapta az esetet. Az amerikai újság mélyrehatóan foglalkozott a témával, olyannyira, hogy még a megközelíthetetlennek tartott Perelmant is megszólaltatták, aki nem igazán értette mivel több Kao és Zsu munkája az övénél. A Times Jau professzorhoz is ellátogatott, aki az újság tudósítójának tagadta, hogy hiányosságokat talált volna Perelman munkájában. A bizonyítás ellenőrzése még nem zárult ugyan le, de a Science szerkesztői úgy vélik több sikertelen kísérlet után az orosz matematikus végre valóban eljutott a megoldáshoz.

A tudományos folyóirat a második helyre a fossziliák DNS-einek szekvenálásának egy új technikáját sorolta, melynek segítségével a kutatók több mint egymillió bázispárt nyertek ki a neandervölgyi emberek DNS-éből. Harmadik lett a világ két nagy jégmezejének gyorsuló ütemben történő zsugorodásáról szóló kutatás, negyedik egy 375 millió éves, a tengeri és a szárazföldi állatok evolúciós láncában tátongó űrt betöltő hal.

Az ötödik helyet egy amerikai-brit csoport által "metaanyagokból" előállított álcázó eszköz nyerte el, a hatodik egy, a kor előrehaladtával kialakuló látáscsökkenést enyhítő gyógyszer, míg a hetedik helyen egy olyan dolgozat végzett, melynek szerzői rovarokon mutatták be a fajok felemelkedésének folyamatát. A nyolcadik legjelentősebb tudományos vívmányként értékelték azt az új mikroszkópos technikát, mellyel a biológusok tisztább képet kapnak a sejtek és fehérjék szerkezetéről, kilencediknek sorolták be azt a tanulmányt, mely betekintést nyújt abba a folyamatba, mellyel az agy új emlékek tárol el. A tízes lista végén az aprócska RNS molekulák egy új, a génekre hatást gyakorló csoportjának felfedezése végzett.

A magazin az áttörések mellett nem hagyta szó nélkül a visszalépéseket sem. Ezek közül a legjelentősebbnek a dél-koreai klónozó Hwang Woo-suk botrányát minősítette, aki meghamisította kutatási eredményeit.