Témaindító hozzászólás
|
2008.08.11. 11:32 - |
Itt egy szentéj találhato. AZON TUL EGY ERDÖ .oTT VÉRESÖ ESIK MINDIG ÉS A FÁK ESZÉBE JUTATJA A BÜNÖS LÉLEK BÜNEIT.DE HA AZ ERDÖN ÁT VERGÖC SZÉP BÉKÉS TÁJRA ÉRKEZEL .ÉS OTT A TISZTASÁG KUTJA.aMI LE MOSA BÜNEIT BÁRKINEK |
[5-1]
El akarom felejteni! Megöltem őket. Megöltem a szüleimet. Én tettem? Én tettem volna? Soha nem öltem volna meg őket! Biztos én voltam? Én?
*A lány a szüleivel démonokat vadásztak le. Valami arra késztette, hogy vegye elő sarlós pengéjét. Minden elsötétült előtte, es már nem látott semmit. Ai élénk zöld haján piros vér cseppek jelentek meg. A lány látása kitisztult, es már csak szülei holttestét látta. * Tehát tenyleg megöltem őket... Mi kényszerített rá? Talán csak hobbiból tettem, vagy irányítottak? A falusiaktól megtudta, hogy csak az mehet a kúthoz(megbánás és a felejtés kútja), az erdőn, akinek egy csepp kis démoni/szellemi ereje van.
Ai félszellem volt, de könnyen tudták befolyásolni a szellemi/emberi érzelmek. A lány nem riadt vissza a kihívástól. A szentély, ami az erdő határa, meg messze volt. Sokáig sétált, amíg el nem fáradt. Sok kicsi démont legyőzött útközben, de egyik sem jelentett számára nagy kihívást. A pihenés után ment tovább, de furcsa hangokat hallott, és így inkább egy fa mögül hallgatózott. Szelleműzők voltak. Egy kisgyereket álltak körbe, aki csak sírt. A vezetőjük "álljt" parancsolt, majd afelé a fa felé vette az irányt, ahol Ai hallgatolózott.
- Gyere elő!
Ai kikecmergett búvóhelyéről, és az öreg szemébe nézett, aranyos aranysárga szemeivel. Az öregember nem ilyedt meg.
- Ki vagy te?
- Mit csináltok azzal a szegény gyerekkel?
- A kérdésre válaszolj! - hangzott a kemény parancs.
- Ai félszellem szolgálatára. - válaszolta gúnyosan. - Most ti válaszoljatok az én kérdésemre!
- Ő is egy félszellem, akinek az apját megöltük, az anyja pedig már régen meghalt. - válaszolta a szerzetes.
- Eresszétek el, ha nem akartok meghalni.
- Tudod ki volt az apja? Kelet ura, Ichimaru nagyúr.
Ai elővette sarlós pengéjét, es gyorsan odafutott a kisfiúhoz, felkapta, és rohant vele tovább. A szerzetesek csak neztek utánuk, tudták, hogy nem érhetik el őket, de követni sem kellett, mert már messze jártak. Ai megállt, ahol már gondolta nem jönnek utána.
- Hogy hívnak?
- Keichiru.
- Becézhetlek úgy, hogy Keru?
- Nyuhodtan.
- Nem vagy valami beszédes típus.
- Hová tartassz?
- A megbánás, és a felejtés kútjához.
- Olvastam már róla legendákat. Azt mondják vissza hozza a halottakat az életbe, egy másik életért cserébe. Veled tartok.
- De túl veszélyes!
- Ne feledd, hogy Kelet urának a fia vagyok.
- Te miert jössz?
- Az anyámat akarom vissza hozni.
- Jó.
- Meghaltak a szüleid, igaz?
- Honnan gondolod?
- Szívverésed..
- Megöltem őket..
- Aha.. nem kérdezem meg hogy hogy, mert szomorú lennél..
- Kössz. Na menjünk, mert gonosz erőket érzek.
- Jó, de merre?
- Mindig csak az úton! Egyenesen. |
eZ RÓSZ NE IRJATOK IDE LAPSZERKESZTÖ KÉRLEK TÖRÖLD |
Itt egy szentéj találhato. AZON TUL EGY ERDÖ .oTT VÉRESÖ ESIK MINDIG ÉS A FÁK ESZÉBE JUTATJA A BÜNÖS LÉLEK BÜNEIT.DE HA AZ ERDÖN ÁT VERGÖC SZÉP BÉKÉS TÁJRA ÉRKEZEL .ÉS OTT A TISZTASÁG KUTJA.aMI LE MOSA BÜNEIT BÁRKINEK |
[5-1]
|