|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.08. 13:11 - |
A kút, melynek mélyéről tiszta, friss vizet lehet nyerni. Aki ide betér, ihat annyit, amennyit akar.. tudniillik, hogy ebből a kútból nem fogy ki a víz. Ezt a kutat évekkel ezelőtt építették az itt lakók, s mára már a lakosok kihaltak.. a falu eltűnt körülötte és fák rajzolódtak ki a környkének. A múltjáról csak ennyit lehet tudni.. |
[128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Anku
Nem igazán akart elaludni,de megtette.Reggel korán felkelt.Kicsit morcos arcal meredt a semmibe,majd Sasshomarura mosolygot.-Jaj,mindjárt itt lesz Ikutá...és mehetünk a gyülésre,pff...-motyogot.És ez be is következett,Ikutá néhány perc múlva már meg is érkezett.Sesshomaruval nem törödöt,szótlanul állt egyhelyben.Anku egy nagyot sóhajtot.-Frida!te velem jössz!Lucy hamarosan itt lesz...-mondja.Frida bólint egyet és a két nő melé áll.Pár perc múlva eltűűnek,mintha a föld nyelte volna el őket.
Lucy
Lucy már Ayame mellett állt,bár szívesebben lett volna Orival,de Anku még mindig erősebb nála,és hát ő az úrnője.-hali...-köszön és leül Ayame mellé.-Ő ki?-bök a számára idegen Sasshomarura.-És hol van Yaken??Az kis pöttöm??-érdeklődik.
|
*talál egy patakot odamegy és megmossa az arcát utána sóhajt egyet*
-milyen különös hogy ilyen sokáig papnő vagyok...*visszamegy a fához*
|
*felébred*
~hm...jó sokat aludhattam...elöbb aludtam el..~*végig néz mindenkit*
~ahogy látom Ayame nagyon hiperaktív...~*elmosolyodik* |
Ayame
*Ő még mindig hiperaktívan "táncikált" xD. Forgott körbe és szemét végig emberi testén legelette.* (Jaj de jó hogy újra én vagyok én ^^) *Mosolygott és ismét megpördült. Kissé elgondolkodva tekintett a távolba.* (Bárcsak Yaken is láthatna, fogadni mernék hogy már hiányzott neki ez az alakom..) *Vigyorodott el szélesen. Majd végignézett a társaságon.* -Ehh..(Én nem tudok most pihenni, nagyon fel lettem villanyozva..)*Húzta el a száját és sóhajtott. mindenesetre leült, és egy kavicsott szedett fel a földről. Azt dobálgatta egyik kezéből a másikba.* (Hűűű..nagyon szokatlan újra érezni, és megérinteni a tárgyakat..) |
*ránéz de hirtelen más felé néz*
~mi az ott?....mind1...~
*lenéz a földre és elalszik* |
* Letelepedik nem messze attól a fától, ahová Lara ült le, és lehunyja a szemét. Nem alszik, csak relaxál. Karját a térdésre támasztja, tincsei az arcába hullanak.* |
*odafordul Sesshoumaruhoz*
-hm..értem...és igen szerintem is le kéne telepedni...*leül egy fa alá* |
Anku valamiféle sebről beszél, a hangja igencsak gúnyos. Gondolja úgy hiszi, hogy csak azért, mert istennek született, ezt mindenkivel szemben megteheti. Elvégre ő mindenki felett áll...
*Lara közben mosolyogva kérdéseket intéz hozzá, amire persze válaszol is.*
- Igen, van egy öcsém. Inuyasha. Aki botor módon valóban beleszeretett egy halandó nőbe. Jobban mondva nem is egybe... De nem csodálkozom rajta, hiszen az anyja vére csörgedezik az ereiben... - felel viszonylag tömören.
* Ezután lepillant a karjára, s megérti, mire utalt az a mondat, miszerint a seb elfertőződhet. Fagyos tekintettel pillant Anku után, de egyenlőre nem szól semmit. Nem érti, hogy a lány miért tette amit tett, de sejtése szerint ez nem több, mint erőfitoktatás vele szemben.
Ekkor Frida lép oda hozzá, és biztosítja arról, hogy ezt könnyedén be tudja gyógyítani.*
- Nem is nagyon hittem, hogy ebbe fogok belehalni, de azért hálás vagyok az információért. *felel Fridának, még mielőtt az továbbáll, hogy alacsonyrendű szörnyek irtásába kezdjen.*
*A démon lassan, de biztosan begyógyítja a kezén keletkezett sebet, majd mély, karcos hangon megjegyzi.*
- Nem tudom, ennek mi értelme volt, Kedves Anku. Ha az zavar, hogy hozzád értem, elég ha szólsz, nem probléma, többet nem teszem, ne aggódj effelől. - indul el hátul, hogy fedezze a társaságot, közben némán hallgatja Lara és Ayame beszélgetését.
*A szörnyekkel nem törődik, hiszen tudja, hogy nincs félnivalója, legalábbis tőlük. De Frida jól teszi, hogy megtisztítja az utat. Kis idő múlva megszólal.*
- Amenyiben fáradtak vagytok, telepedjünk le valahol... Kezd sötétedni. Okosabb lenne talán, ha napkeltekor indulnánk tovább. A ti érdeketekben mindenképp. - tanácsolja egykedvűen. |
-nincs mit!*mosolyog*
-hát biztos meg fogod szokni!*^^* |
Ayame
*Kissé meglepődött de elfogadta az almát.* -öhm, köszönöm. *Harapott bele* -Jaj milyen rég ettem már xD *Vigyorodott el.* -Ha minden igaz, már olyan 1 é fél éve voltam halott..ugyhogy ez így most nagyon szokatlan..*Csepp* |
-jah értem...*elővett egy almát a ruhája alól vagyis a polója alól*
-tessék! Ilyen alkalmakra tartogattam!*^^*
-és Yaken..igen...eltünt megint... |
|
Ayame
*A lányra pillantott* -Áh semmi, csak kicsit éhes vagyok, és beszélni szeretnék Yakennel, de azaz idióta megint eltünt..*Sóhajtott föl.*
|
*sóhajt és oda megy Ayame mellé*
-mi a gond Ayame?*^^ mosolyog rá* |
Ayame
-Gehh..*Sóhajtott majd a többiek után sétált* -Na mind1..*Úgy döntött hogy végülis nincs értelme átváltozni amíg nincs rá szükség. Kissé lemaradva követte a többieket, gondolataiba mélyedve.*(..Egy tekercs..hm..de mi van ha pl gonosz célokra kell neki? Hisz azért..) *Tekintett Sesshoumarura, majd ismét a földre.*( Elég rejtélyes pasas, és látszólag Ankunak sem "jön be"..) *Majd felsóhajtott* (Oh, ne már..el is felejtettem milyen borzalmas dolog éhesnek lenni..) |
Anku
Nem tetszet neki Sesshomaru viselkedése,de hagyta.Érezte,hogy a férfi nen hisz benne,sőt nem hisz az istenekbe.-Gondolom nem hiszel az istenekbe,nem hiszed,hogy én az vagyok...-gúnyosan mondta e szavakat.-Nos,a seb elferőződhet...-tette még hozá majd elindult északra.
Sesshomaru kezén keletkezet egy seb amit Anku csinált mikor megfogta az állát.Ezzel nem akart végülis semmit,csak annyit,hogy tisztelje őt,mint a többiek.
Frida
Oda ment Sesshomaruhoz és megnézte a sebet.-Ezt könyen megtudod gyógyitani-mosolyog.Anku után megy.Nem sokára egy kis tisztásra érnek ahol szörny félék eszik az emberi zsákmányukat.
Frida nagyon megörül.-Ha szabad lesz Felség!-hajol meg.Anku csak bólint.A lány vett egy mély levegőt és eltűnt.Mikor újra látthatóvá vált éppen egy szörnyet rúgot meg akkora erővel,hogy az szafatokra fordult.Villám gyorsan verte szét a szörnny féléket.Még két perc sem telt és már máris végzet.-Mehetünk!-mondta vidáman. |
-értem akkor irány északra..*elindul* És...Sesshoumaru...neked van egy öcséd?*mosolyog*mert halottam rólatok...ő bele szeretett egy papnőbe...nem igaz?*^^'* |
- Azt hallottam északra van, egy titkos szentély falai között. Egy kis ládában. - feleli Larának. |
-ch...és...Merre kell menni?*^^'*mert igazán elindulhatnánk végre!*^^* |
Larára pillant.
- Nem nézem ki belőled, hogy ördög lennél... - jegyzi meg rideg mosollyal, majd Ankura tekint.
- Túl könnyedén veszed a győzelmet... Ne bízd el magad... Felség... - szól némi cinizmussal, elvégre eddig nem találkozott istennőkkel, nem is hitt bennük.
- Ha ártani akarnék neked... - emeli meg finoman az ujjaival Anku állát.
- Már megtettem volna, amikor sérült voltál. - szól halk hangon, majd ezután elveszi a kezét, ügyelve arra, hogy azért ne karmolja meg a lányt.
- Nem szándékozom egyikőtöket sem hátba támadni... Nem lenne értelme, sem célja. - jegyzi meg amolyan bíztatásként, miközben félrevonja mézszín tekintetét az istennőről.
- De a jövőbeli ellenségekre jobb, ha felkészültök lelkileg, és fizikailag egyaránt. - inti mindannyiukat nyugodtan, s kimérten a démon. |
Ayame
-Nyugi én birom a strapát..*Vigyorgott büszkén xD Bár kissé zavarta Sess gondolatai.* -Tudod, még csak ne is gondolj ilyenekre mert engem nem fogsz megölni..*Nyujtotta ki gyerekesen a nyelvét, majd kinyujtózott.* (Waah, hol a fenében lehet Yaken..?) -Etooh..Anku nem tudod véletlen hogy hova tünt Yaken? Szólni akarok neki nehogy besértődjön tudod..*Csepp, majd a lány felé fordul.* -Köszi Frida de inkább átváltozok angyallá, vagy démonná és akkor repülök. *Mosolygott*
|
[128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
