-Jó reggelt hétalvó! –köszönt Draco jó hangosan Hermionénak.

-Szi-a. Mi-mi történt? –kérdezte el-elcsukló hangon a lány.

-Hmm lássuk csak… párbajoztál Miss Vane-nel a Minisztériumban…jól kiütötted, de utána te is elájultál…

-Oh… most már emlékszem…

-Áh, látom felébredt a beteg! –lépett be vidáman mosolyogva Nymphadora Lupin. A végső harcban férje Remus súlyos sebet kapott, amit már nem tudtak meggyógyítani. Így Nymhadora a tiszteletére, a gyógyításnak szentelte további életét. Így lett a Szt. Mungóban főgyógyító. –Hogy vagy Hermione?

-Köszönöm… azt hiszem jól.

-Meghiszem azt! –kacsintott rá cinkosan a göndör hajú lányra. –Nem is tudtam, hogy együtt vagytok…-bökött a fejével Draco felé- de mindenesetre gratulálok….Tudja már?

-Mit tud? –nézett barátnőjére értetlenül Hermione.

-Hermione…terhes vagy!

***

11 évvel később…

-És ez minden, amit a Roxfortról tudnotok kell…-fejezte be magyarázatát a szőke hajú férfi. Haja kivételesen rövidre volt vágva, így még feltűnőbbé vált hegyes álla.

A magyarázat befejeztével 3 csillogó arc meredt rá. Már sokszor mesélt a Roxfortról gyerekeinek, mégis mindig magával ragadta őket a varázsa. Főleg most, hogy megkapták felvételi levelüket a Roxfortba.

Draco büszkén nézett végig gyermekein. A 3 iker cseppet sem hasonlított egymásra. A legidősebb fiú volt, barna nyílegyenes rövid hajjal, és nagy szürke szemmel. A Scorpius név sok mindent elárult róla. Határozott vezéregyéniség volt, ravasz pont Mardekárosnak való.

A középső iker lány volt, és a Jane névre hallgatott, anyja második neve után. Hosszú szőke haja a vállát verdeste, meleg barna szemei okosan csillogtak. Nagy esélye volt rá, hogy a Hollóhátba kerül.

S ott volt a legfiatalabbik fiú iker, Jeremie. Göndör barna haja és szeme az anyjára emlékeztetett. Bátor ifjú volt, mindig fejjel rohant a falnak (vagyis a bajnak). Igazi Griffendéles…-gondolta szemforgatva Draco, de hamiskás mosoly bujkált a szája szélén.

-Azt hiszem, anyátok is büszke lesz rátok. –jelentette ki Draco.

-Nincs rá szükségünk. –közölte hideg közönnyel Jane.

-Na de, Janey…

-Ez van apu… egy évben, ha háromszor látjuk… Karácsonykor, Húsvétkor, meg a szülinapunkkor…szerencse, hogy névnapra csak egy baglyot küld…azt a napot legalább nem rontja el…

-Ne légy ilyen szigorú hozzá…

-Nem vagyok… különben is… jó ez így… -húzta fel kis fitos orrát a lány.

-Tudjátok… édesanyátok… különleges…

-Már mitől lenne az? Hogy mindenkivel ágyba bújik? –heveskedett Jeremie.

-És, hogy házasságokat rombol szét? –kontrázott rá Scorpius.

-Ugye tudjátok, hogy a Roxfortban rengeteget fogtok vele találkozni?! Mindent bepótolhattok…

Úgy alakult ugyanis, hogy miután Hermione elhagyta Dracot, nem akart vele mindennap összefutni a munkahelyen, így inkább SVK tanár lett a Roxfortban.

-Már késő apu…-nézett Jane jeges tekintettel az apjára, majd elindult s odaszólt a testvéreinek:

-Fiúk! –s ők habozás nélkül követték.

Draco fejcsóválva, de büszkén nézett utánuk…

***

Eközben a Kelta tenger partján…

-Biztos, hogy… Neville… nem veszi észre… ,hogy eltűntél? –szakította meg a csókot Seamus.

-Tuti… Luna, amíg együtt voltak áttérítette valami Narglizmusra… aztán ma van a szent nap és elment narglit fogni…

-Oké… Hannah pedig nyaralni ment a gyerekekkel…-vigyorgott Seamus, majd újra megcsókolta Hermionét…

Vége