Ezután beszéltünk egy jót, Fanny bemutatkozott Gustavéknak, és azt is megbeszéltük, hogy akkor Fanny és én leszünk Tom szobájában egy franciaágyon (jobb mint Tommal aludnia Fannynak… XD), és Bill meg Tom a mi szobánkban lesz a két ágyon. Gustavék pedig maradnak a helyükön.

Ma nekünk délelőtt táncra, a fiúknak meg próbára kellett menniük. Nekik holnap után konci, nekünk meg 2 hét múlva lesz egy kemény fellépésünk valamilyen nevezetes ünnepségen, ahol a táncosok nevezetes díjakat nyerhetnek. Mi már most beleadtunk mindent a táncba, hiszen Erikának 2 párost kell kiválasztania, akik majd fellépnek és közös produkcióval (mind a 4-en) és külön-külön mindkét pár egy másik koeográfiával. Erika holnapra fogja eldönteni hogy kik mennek a versenyre. A fiúk július közepe fele elmehetnek nyaralni (de jó nekik :P).
- Ááá, éhes vagyok… - húzom el a számat.
Éppen a tánc után ültünk a fiúkkal együtt a TV előtt.
- Nemrég volt ebéd – Bill
Amúgy Gustav és Georg jelenleg a saját szobáikba voltak és pihentek. Georg bealudt (szokásához híven), Gustav pedig az iPodjában dübörögtette a Metallicát…
- De nem ettem semmit. Teljesen lefoglalt a tánc – én – Te nem vagy éhes? – néztem Fannyra
- Nem. Mikor az egyik szünetben Daviddel cseverésztél, én szépen megkajáltam a többiekkel… - vigyorog rám Fanny sejtően
- Ige… - kezdtem bele
- Már ha cseverésztetek… Ki tudja mik meg nem történtek ott?! – vágott közbe
- Ha-ha – vigyorgok gúnyosan – De csak beszéltünk.
- Ki az a David? – kérdezte Tom fura nézéssel
- A… - kezdtem bele
- A jövendőbelije – vágott közbe megint Fanny XD
- A táncpartnerem – forgatom a szemem – Utálom amikor a szavamba vágsz
- De tetszik – vigyorog Fanny
- Ebbe most inkább ne menjünk bele. Nem sok erőm van vitázni – mondtam
- Kár… - szomorodott el – De akkor mit csináltatok ott a lányöltözőben kettesben?? – kezdett el elégedetten vigyorogni
- Azt! – forgatom a szemem
- Azt???  - kérdezte meglepetten
- Azt neked! Hova gondolsz már, mi vagyok én…?! – nézek rá szúrósan
A fiúk csak kapkodták a fejüket, hol Fannyra, hol rám, mikor ki beszél XD
- Én csak használtam a… - kezdett bele
- … azt az átkozottul piszkos perverz fantáziádat – most én vágtam közbe :D
- Nem is piszkos perverz fantáziám van – néz rám sértődötten
- Óó, nem?! Azért azt hallottam hogy hogyan vitattad meg Nikyvel hogy milyen Eric segge – most én vigyorgok elégedetten
- Te akkor ott sem voltál! – mondja szúrósan a szemembe
- Azt honnan veszed? – kérdezem – Tudod én kémnek születtem – nyújtom ki rá a nyelvem
- Azt neked… kémnek… - forgatja a szemét – De most akkor is…
- Nincs de! – vágok közbe – Talán beszámoljak nekik hogy igazi Paris Hilton vagy pasiügyben? – vigyorgok
- Meg ne merd! – néz rám szúrósan
- És ha igen?? – húzom tovább
- Mond csak! – szól közbe Bill vigyorogva
- Hát… kezdjük mondjuk… Kinél is kezdjem… - gondolkozok, de csak azért hogy húzzam Fannyt
- Teee! Én megöllek!!! – és nekem dobott egy párnát
- Áá, ez fájt! – és visszadobtam neki jó erőteljesen
- Te kezdted! – Fanny mérgesen
- Én??? Nem te kezdted hogy Daviddel hogy elvagyok??!! – most már én is kezdtem mérges lenni
Hát igen, a legapróbb dolgokból csinálunk hatalmas problémákat… XD
- Nah, jó! Ezt itt és most hagyjátok abba! – állított le minket Tom (szerencsére… XD) – Ki éhes?
- Én nem – Bill és Fanny majdnem egyszerre
- Én igen – mondtam
- Akkor eljössz velem kajálni. Megkívántam a pizzát – Tom
- Okay, de én inkább távol tartom magamat a pizzától – állok fel vigyorogva
- Te tudod – vonta meg a vállát Tom – Na mi mentünk
- Hello – Fannyék
- Hy – mi

- Hát nem tök édi pár lennének együtt? – kérdezte Fanny Billtől, aki erre eléggé furán nézett rá – Miaz?
- Öh… lehet… nem tudom… - mondta kis fáziskéséssel zavartan

- Mutatok neked egy tök király pizzázót! Ááá de ott isteni pizzát tudnak csinálni – ábrándozik Tom
- Igen? Lehet megkóstolom – mondtam
- Majd segítek – kacsint
- Ha-ha – mosolygok gúnyosan
- Mindig félreértessz – néz rám bociszemekkel
- Mert mindig olyanokat mondassz… És… hát ami a szádon az a szíveden XD – nevetek

- Áá nem, én nem olyan vagyok… - mentegetőzött
- Nem, Tom! A perverségedet le sem tagadhatnád, süt rólad hogy hogy milyen vagy – nyújtom ki a nyelvem
- Persze – mondta
- Komolyan – én
- Jól van drágám, én is szeretlek – karol át nevetve
- Hát persze édesem – nevetek és mégjobban magához húz
Mikor megérkeztünk a pizzázóba helyet foglaltunk egy asztalnál és megrendeltük a pizzát. Tényleg nagyon jó kis hely volt, és a pizza is nagyon finom volt :P De én két szelet után feladtam XD Valahogy most hiába voltam éhes, nem bírtam enni. Így megvártam még Tom is befejezi:
- Nem megyünk el fagyizni? Vagy nem tudom… - kérdezte
- De mehetünk, és köszi – állok fel mosolyogva
- Nincs mit – mondja elégedetten
Ezután elmentünk egy fagyizóba, mindketten ettünk 2-2 gomböt. Én egy vanília, csokit, Tom egy eper-vaníliát. Éppen úgy mentünk hogy a derekamon volt a keze. Én belenyaltam a fagyiba, és ő is az ENYÉMBE!!! XD
- Héé – szólok rá, de a végén már nevetek
- Nem tetszik? – és megint belenyalt
- Ez az én fagyim, van neked is – nyújtom rá ki a nyelvem
- Akkor beérem ezzel is – és megpuszilta az arcomat J
”De cuki…” – gondoltam
- Igen, ez már eggyel jobb – bólogattam vigyorogva
- Mutassak többet? – vigyorog
- Azt neked! – fordulok el tőlle
- De… De most esküszöm hogy nem arra gondoltam – mentegetőzött XD
- Hogyne, édes, ismerlek – mondtam
- De drágám… - és megához húzott és megint megpusziltra az arcomat
- Fincsiii – nyaltam bele az eper fagyijába
- Ugye?! – mosolyog és ő is megint belenyalt az enyémbe
Ezután én tartottam az én fagyimat az ő szájához, ő meg az ő fagyiját az én számhoz, és így nyaltuk a másikét (ne értsd félre, köcce XD) :P Szal elvoltunk…

- Szerinted hol vannak? – kérdezte Bill – Hány óra van?
- Nem tudom hol vannak. És már fél 4 – mondta Fanny
- Mit csinálhatnak eddig? – nyűglődik Bill
- Mit tom én – von vállat Fanny – Minden jót. De miért érdekel annyira? Zavar??
- Mi? Ő… Nem, dehogy! Csak… mindegy. – Bill zavartan
- Ahha, biztos – Fanny kevésbé hihetően
Még nem voltak annyira jó viszonyba hogy mindenről kifaggassa Billt, ezért inkább ráhagyta az egészet.
- Amúgy szerintem össze fognak jönni – hozza fel mégis Fanny
- Á, kizárt – mondja Bill határozottan
- Miért lenne kizárt? – néz Fanny rá furán
- Hát… csak Tom nem az a fajta. Neki a csajok általában csak egy éjszakára kellenek, és semmi több. – Bill
- De ki tudja. Ha beleszeretnek egymásba? Vagy ha már bele is szerettek… - gondolkodott el Fanny
- Á, mondom, ez kizárt! Tom nem olyan. Az ikertesóm, túl jól ismerem – csóválja a fejét Bill
- Te tudod – vonja meg a vállát Fanny

- Mit kéne csinálni? – kérdeztem már a fagyik után
- Nem tudom. Csak sétáljunk. Vagy ne menjünk el egy parkba? – kérdezte
- De, mehetünk – mondtam és újra egymás derekát fogva sétálni kezdtünk egy park felé
Nem tudom miért, de valahogy mostnában a „drágámozásédesemezés” volt a mániánk, ezért szinte mindig így szólítottuk egymást az út folyamán :D
- Szerintem akik nem ismernek minket, azok 100%-ig biztosak benne hogy mi együtt vagyunk, drágám – vigyorog rám édesem XD
- Valószínű… sőt! – nevetek – Messze van a park?
- Már nem annyira - Tom

10 perc múlva már egy gyönyörű parkban ültünk egy padon és beszélgettünk (vagyis inkább röhögtünk…XD).
- Drágám, hozzám jössz feleségül? – nevet Tom
- Édesem… Igen!!! – tök komolyan kezdtem bele, de a végét elröhögtem
- És ezennel házastársakká nyílvánítom önöket! – mondta Tom egy másik hangon – És csókolja meg a menyasszonyt… - és már nem röhögött, és mikor ezt észrevettem, már én is abbahagytam a röhögést. Tök komolyan nézett a szemembe, amit nem tudtam mire vélni. Mégközelebb ült, megfogta a két kezemet… Éééés… XD Gondolom gondoljátok mi jön… :D Nah, de kivételesen rosszul gondoljátok :P Szóval… és egy hirtelen mozdulattal megpuszilta az arcomat. J És hirtelen, mi sem tudjuk miért, de kitört belőlünk a röhögőgörcs. Páran megnéztek, még csoda hogy nem ismerték fel Tomot… :S Kicsit (kicsit…?!) feltűnően viselkedtünk. De az szerencsére egy olyan környék, ahol nyugi van :D

- Hol vannak már? – idegeskedik Bill
- Figy, nem tudom! És légyszi, légyszi ne kérdezd meg minden fél percben, mert már az agyamra mész – forgatja a szemét Fanny
- De… Mivan ha történt velük valami? – Bill járkál fel-alá
- Nyugi már! Ül! – nevet Fanny
- Ha-ha – mondja Bill és levágja magát az ágyára
- Biztos nincs semmi bajuk – sóhajt Fanny – Még csak 6 óra. Had szórakozzanak kicsit.
- Jó, de… - kezdett bele Bill
- Csak nem féltékeny vagy?? – kezdett el vigyorogni barátnőm :D
... fáziskésés XD …
- Mi?? Dehogy?? Én?? Már mégis kire lennék? Dehogy is! Miért le… - kezdett el magyarázkodni
- Tetszik? – vágott közbe Fanny
- Ki? – játszotta Bill a hülyét
- Hát szerinted? Klaudy – forgatja a szemét
- Ő… i… vagyis izé.... nem… - Bill kevésbé hihetően
- Ez nem volt valami meggyőző – vigyorog Fanny

- Édesem! – néztem Tomra
- Igen, drágám? – Tom
- Hány óra? – kérdeztem
- Negyed hét – nézte a telóját
- Már? – lepődtem meg
- Ja. Látod, mellettem nem lehet unatkozni, drágám – vigyorog
- Azt látom, édes – mosolygok
Ezután 5 rockos külsejű csaj közeledett felénk :S
- Héé, azok ott fanok? – kérdeztem Tomtól
- Ó-ó… - ennyit tudott kinyögni, de már a csajok oda is értek
- Hello! – köszöntek nagy hévvel :D
- Hello… - nyögtük ki
- Kérhetünk autogramot és fotókat?? – nézetek Tomra kérlelően
- Persze – mondta, és ezután osztogatta az autogramokat, meg mindegyikőjükkel csinált pár (pár…?!) fotót… Én azt hittem már sosem mennek el. 7-kor nagy nehezen elmentek, arra hivatkoztunk, hogy Tomnak mennie kell egy interjúra.
- Ez fárasztó volt – mondtam
- Neked? – nézett rám furán
- Igen. Itt ülni és bámulni. Elfáradt a szemem. – én
- Ezek a problémák, édes, nagyon-nagy problémák – nevet
- Ha-ha… - én gúnyosan, ekkor megcsörrent a telóm:
- Hello! … Miért? … Ahha, értem … Jó, megyünk … Hy! – és letettem
- Fanny volt az, Bill tiszta ideg és mennünk kéne – mondtam
- Okay, drágám – állt fel vigyorogva és újra a derekamra rakta a kezét, így mentünk visszafele
- Amúgy miért ideges Bill? – kérdezte Tom
- Nem tom – vontam meg a vállam
- Ahha – mondta
Szép lassan visszamentünk a hotelbe (ami kb. 20 perc volt). Tom szobájába mentünk:
- Hello – nyitottunk be
- Hy – Fanny ránk sem nézett, hanem valami szappanoperát bámult a TV-ben XD
- Hol voltatok? – szegezte nekünk egyből Bill
- Ő… Miért? Különben meg ettünk, sétáltunk, fagyiztunk, ültünk meg minden – mondtam
- Ahha – mondta furán
- Meg taliztunk pár fannal – itt Tomra nézek
- Jah, drágám – vigyorog
… csend … Erre már Fanny is felkapta a fejét
- Ti…?? – nézett elég értelmesen ránk Bill
- Nem, dehogy – csóválom a fejem
- Ja, azt hittem – mondta egy kis megkönnyebbüléssel a hangában

Ezután elvoltunk még 4-en, utána fél 11 fele elmentünk aludni.

Reggel mi Fannyval szokásosan mentünk táncikálni :D És csodák-csodájára minket és a párjainkat választott ki Erika a közelgő versenyre J Azt mondta, hogy nekünk megy eddig a legjobban a tánc, és minket tart a legesélyesebbnek, meg minden. A többiek kicsit szomorúak voltak, de nem haragudtak. Mikor hazaértünk a fiúk még próbán voltak, azt üzenték hogy 3-kor jönnek.
- Lemegyek venni Bravot – mondta Fanny
- Okay – mondtam
…

Pár perc múlva Fanny ront be az ajtón, és mond nekem mindent, amiből nem értek semmit. És mikor meglátta hogy nagyon nem értem mit akar, a képembe nyomta a Bravot. Hogy lássam is mi van rajta, elvettem tőlle az újságot, és jól szemügyre vettem. És… nem tom leírni mennyira meglepődtem… Nah, vajon ki volt a címlapon? Lehet találgatni!
Hát persze hogy Tom és én… :S Amikor egymás kezéből nyaljuk a másik fagyiját… :S
”Tomnak barátnője van! Ez tény és való! Árulkodó képek készültek a gitárosról és újdonsült barátnőjéről” – ez állt a kép alatt :S
- EZT NEM HISZEM EL!!! – kiabáltam és gyorsan oda lapoztam a cikkhez… Rengeteg kép volt róllunk. Hogy megpuszil a padon, hogy jókat nevetünk, hogy átkarol, hogy magához húz… És egy puszit megcsináltak olyanra, mintha csók lenne :S
”Tomnak barátnője van! De vajon ezt most tényleg komolyan gondolja?! Vagy ez is csak egy futókaland a sok közül?! Most leleplezzük az igazságot” – ez állt kiemelt betűkkel. Gyorsan végigolvastam a 2 oldalas „év botránya” cikket. Mindent összeírtak, hogy kb. mióta vagyunk együtt, hogy mi van ha tényleg csak egy futókaland. Vagy… huh… ez fájt: egyszer még a padhoz odajött egy kisgyerek, mert az anyukáját kereste… Persze a Bravo beállította, hogy eltitkolt gyerekünk van… Nah, ez nagyon-nagyon fájt :S
- Most mi lesz?? – néztem kérdően Fannyra
- Nem tudom – csóválja a fejét – De ti normálisak vagytok??
- Héé, nyugi! Igen, csak gondolom nem figyeltük minden percben, hogy hol mikor és ki fényképez le – forgatom a szememet. Pont ekkor jött be Bill és Tom hullafáradtan.
- Hello… - köszöntek és ledőltek az ágyukra
- Hello – mi kicsit félénken – Milyen volt a napotok?
- Szar… - ennyit nyögtek ki
- Holnap már koncert. Teljesen kivagyunk… - mondta Bill bővebben
- Ohh – néztem Fannyra kérdően, és kihúzott a szobából

- Muszály lesz nekik még ma elmondanod – Fanni – Ha utána derül ki, még nagyobb baj lesz
- Az lehet – húzom el a számat
Fél 5-kor átjöttek hozzánk a fiúk, frissen :D
- Hello – mi
- Hello – ők
- Kipihentétek magatokat? – én
- Aha – ők
- Mit csináltok? – Bill
- Ő… lenne valami, amit meg kéne nektek mutatnunk – húzom el a számat
- Cool! Élőpornó! – vigyorog Tom
- Hülye! – Fannyval egyszerre XD
- Á, pedig már örültem – szomorodik el Tom
Elővettem az újságot és Tom képébe nyomtam :S
- Mi a…?? – nézett Tom a címlapra és elállt a szava :S
- Miaz? – jött oda Bill is, de ő mégjobban ledöbbent
… csend … Már a cikket olvasták, és a képeket nézegettek.
- Hát már tökre összeillünk – néz rám Tom vigyorogva, amire Bill elég furán néz rá - Jéé... van gyerekünk! Ő... hogy is hívják? XD
- Ha-ha… - én gúnyosan
- De most komolyan! De jóó csajom van! – nevet
- Így állsz hozzá? És a fanok? Engem kinyírnak, pedig nem is vagyunk együtt… - én
- Á, dehogy. Majd adunk egy interjút, vagy nem. Feljelentjük a Bravot. Mert a csókos kép hamis. Nem is smároltunk. – szomorodik el Tom – Pedig jó lett volna – vigyorog J
- He-he – én megint gúnyosan
- Ti nem vagytok komplettek – csóválja a fejét Bill rosszat sejtően
- Miért, te talán igen? – nevet Tom
- Marha vicces… - forgatja szemét a testvére – De ennek David nem igazán fog örülni
- Meg fogunk halni – mondja Tom tiszta komolyan (nem áll jól nekiXD) – Ugye eljöttök a temetésünkre? – néz ránk
- Te tiszta hülye vagy – nevet Fanny
- Nem ismeritek még Davidet – húzza el a száját Bill
- Nem is kell – mondom
- Pedig ezek után muszály lesz – Tom
- Megvan! – Bill
- Miaz?? – mindenki
- A holnapi koncert végén bejelentjük hogy nincs csajod, és az egész egy átverés… - Bill
- Ez… imádlak kis buzikám – nevet Tom
- Szexmániás köcsög – néz rá Bill szúrósan XD
- Rólad ne is beszéljünk… A kis állszent – vigyorog Tom
- Hát nem is vagyok olyan mint te… Szerencsére! – Bill gúnyosan
- Ó… persze… Te is tudsz nagyon szexmániás lenni, csak akarnod kell – vigyorog Tom mégjobban
- Ha-ha… - Bill
- Az ikertesód vagyok, mindent tudok rólad – Tom
- Sajnos… - Bill szúrósan
- Kössz szépen, én is szeretlek – Tom
- Szállj már le róllam, jó?! – nézett rá Bill mérgesen
Mi meg csak kapkodtuk a fejünket XD
- Héé, nyugi már! Álljatok le szépen, jó?! – szólt közbe Fanny
- Mindketten szexmániások vagytok, és le van tudva – foglalok helyet az ágyamon tiszta nyugiban :D
- Mi??? – háborodik fel Bill – Én???
- Te!!! Képzeld, te! – mondom természetesen
- De én nem is! Miért? – kérdezett vissza
- Mert én azt mondtam – vonok vállat
- De nem vagyok az – Bill gúnyosan
- De-de, 100 hogy nagyon is az vagy – vigyorgok rá
- Ha-ha – Bill
Csörgött Bill telója:
- Hello! … Nyugi már, okay?! … Nem ő a hibás, mit ugrálsz itt össze-vissza? Semmi az egész! … Majd holnap a koncert végén elmondjuk hogy az egész csak egy félreértés … Ja … Nah, boldog vagy? … Szuper … Csá – és letette
- David ki van akadva – forgatja a szemét
- Az szar – Tom
- Ha nem vagyok éhes, akkor nem megyünk enni, és akkor… - folytattam volna
- Nem! Állj! Nehogy már magadat hibáztasd! – Tom ellentmondást nem tűrő hangon – Nem tudhattuk.
- De… - én
- Semmi de! - Tom

Folyt. Köv.
(Fanny: sorry… :S :S....:..)