A kutyavásárlás elött azt is figyelembe kell venni, hogy közvetlen környezetünk beleeggyezik-e a kutyavásárlásba vagy sem.
Aki vidéken vagy külvárosban, nagyvárosban, de családi házban lakik többnyire nem kell törődnie a szomszédokkal. ilyenkor csak arra kell figyelnünk, hogy a kutya ne hangoskodjon túl sokat, ami a szomszédokat zavarhatná. Minél szorosabb közösségben élünk annál több tekintettel kell lennünk másokra. Akármilyen kis vagy nagy lakásban lehet kutyát tartani csak az a fontos, hogy helyesen neveljük.

A bérház előkertje, parkterülete nem arra való, hogy kutyánkat szabadon futkároztassuk.
A kutynak a kerti ágyásokban, gyerekek szátszóterein, az utakon vagy a pázsiton pottyantott "névjegyei" bosszúságot okoznak a lakóknak és ennek többnyire veszekedés a vége. Ezeket elkerülhetjük, ha kutyánkat úgy neveljük, hogy a dolgát csak egy adott helyen végezze, de sajnos ez ritka eset.

Ha a kutya minden külső zajra hangos ugatással válaszol az nagyon kellemetlen lehet.
Kertesházakban nem okoz semmi bajt, ha a kutya a póstást vagy egy vendéket hangos ugatással köszönt. És ezzel jó előre jelzi a jövevényt, kiegészíti a kapucsengőt. :) De egészen más a helyzet a bérházban! Kellő türelemmel az ugatós kutyákból is nevelhetünk kellemes, csendes lakótársat. Vannak olyan kutyafajták amik a csöngetést, az idegeneket vagy pl. a telefon csengést eggyáltalán nem vagy csak olyan szerény ugatással jelzik, hogy ezzel a környezetet alig zavarják.

A lakás mérete és a kutya nagysága legyen összhangban.
Ha a lakóhelységek, bútorral zsúfoltak vagy kicsik, a nagy kutya mindig és mindenütt útban van. Ez a kutyát is zavarja és szegény akaratlanul is bosszúságot okoz. "Inkább túl kicsi, mint túl nagy" - legyen a "jelszó". Akad sok olyan kutyafajta, amelyek számára a legkisebb lakásban is szoríthatunk "saját borodalmat". 

Bármilyen fajtájú és nagyságú a kutya minden nap lehetőséget kell neki adni az elegendő testmozgásra.
A parkos területek meglehetősen jók a kutyasétáltatásra. De a napi legalább fél órás sétáltatás a kutya gazdája számára is nagyon egészséges kényszermozgást jelent.

Az egyedül álló dolgozó nő vagy férfi jól gondolja meg, hogy tartson-e kutyát.
Éppen ilyen embereknek jelenthet egy kutya nagyon kedves társat. De ha reggel elmegy és csak délután vagy este megy haza, gondoskodjon valakiről, aki addig míg a gazda távol van gondoskodik, figyel a kutyára. A kutyát naponta 3-4× kell engedni ki a szabadba, hogy dolgát végezze. Ha a kutyának huzamosabb ideig vissza a kell tartania dolgának végzését, az árt a kutya egészségének, és már az állatkínzás fogalmát súrolja!

Kisgyereket csak abban a korban engedjünk a kutyával játszani amikor már megtanulta, hogy miután a kutyával foglalkozott nem szabad az arcához nyúlni és mindig kezet kell mosnia miután abbahagyta a kutyával való játszást.
A kutyán vagy a kutyában élő paraziták álltalában nem telepednek meg az emberen, kivétel a galandféreg (Echinococcus) amely főként az emésztőcsövön át terjed és sújos bajt okozhat. Éppen ezért kisgyerek és kutya nem egymás mellé való, vagy figyeljünk a gyerekre, hogy kutyázás közbe ne nyúljon az arcához és kutyázás után mindig mosson kezet!

A kezdő kutyatartó ne szuka kutyát tartson, hanem kant.
A szuka évente 2× tüzel, ilyenkor rosszabb esetben összemocskolja a vackát és közelről-messziről magához "vonza" a kan kutyákat ami gyakran bonyodalmakat okoz. A tüzelés idején a szukát szigorú felügyelet alatt kell tartanunk, hogy elkerüljük a nemkívánatos utódokat. De ezt könnyebb mondani mint megvalósítani. :P

Akinek van elég szabad ideje és szereti annyira a kutyát, nem sajnálja a vesződséget, az feltétlenül kölyökkutyát vegyen. :)
A két vagy háromhónapos kölyök könnyen alárendeli magát a gazdájának, a falkavezérnek. Az embernek pedig az 1. naptól kezdve a szívébe lopja magát. Nevelése sokféle feladatot jelent, ezek megoldására időre és megértésre van szükség. Ha valaki ezt a 2 dolgot nem akarja vagy nem tudja a nevelésre rászánni, az vegyen 6-10 hónapos, szigorú, de szeretetteljes, gyerszobai nevelésen már túlesett kölyök kutyát, amelyet már leszoktattak a legtöbb neveletlenségről.

Tanácsosabb fajtatiszta kutyát beszerezni, mint valami bizonytalan származású kutyát. (De nem csak a fajtatiszta kutyák tudnak, aranyosak, hűségesek, odaadóak, kedvesek lenni!)
A kölyökkutya még nagyon keveset árúl el arról, hogy mivé is fog fejlődni. A fajtajellegű tulajdonságok csak féléves kor után fejlődnek ki egyértelműen.

Öreg kutyát ne vegyünk!
"Minél öregebb, annál nehezebb vele bánni"-ez a mondás az állatokra is érvényes. Az öreg kutyában a nevelés és az eredeti hajlam, már olyan szorosan összefonódott és úgy megrögződött, hogy rajtuk már aligha valamit lehet változtatni. A kutya mint falkaállat a változott környezetben hosszú ideig idegennek érzi magát, és nehezen lehet elérni, hogy az új gazdához, az új falkavezérhez igazán ragaszkodjon.

Ha valaki kutyát akar ajándékozni, ne saját magunkat boldogítsuk vele.
Fajtatiszta kutyát ritkán szoktak elajándékozni, de ha a vártnál több kölyök született és a gazdának nem lenne szíve pl. menhelyre vinnie vagy elpusztítani a kicsiket, de valahogy "meg akar szabadulni tőlük"(durva kifejezéssel) marad az ajándékozás. Előfordulhat, hogy az ismeretlen származású "korcs" szép lessz, hűséges, ragaszkodó és szeretetre méltó, mint egy fajta tiszta kutya.

A kutya vételára csak egyszeri kiadás, de figyelembe kell vennünk a kutya tartás folyamatos költségeit is.
Ezek a költségek a következőkből adódnak:
1. Ebadó; ennek az összege a kutya fajtájától, hasznosításától függ.
2. Táplálási költség: ez a kutya nagyságától függően napi kb. 3-10 Ft között ingadozik (de az egészen nagy kutyafajtáknál - pl. bernáthegyi -, ennél lényegesen több). Eggyes fajták esetében további költségeket jelent a rendszeres trimmelés vagy nyírás. Ennek összege a divat és a kutyatulajdonos kívánságai szerint változik. Végül nem árt, ha egy-egy álatorvosi vizsgálat költségeit is számításba vesszük.