7. fejezet

Abby, az életmentő

            Péntek este koktélozni megyek ♥Tomy Carter ♥-rel!! ÉN!!!! SEGÍTSÉG!!!!! Mit kell oda felvenni??? Amint hazaértem, berontottam Abby szobájába. Kényelmesen feküdt az ágyán, és a Cosmo-t olvasgatta.

- Abby, könyörgöm, segíts!!!! – Néztem rá esdeklő szemekkel.

- NA, mondjad!

- ♥Tomy♥ koktélozni hívott ma estére!!

- JA, tudom. – Hát igen. Ez elég bosszantó. Ha a tulajdon nővéred a suli információs központjának feje, nem nagyon tudsz neki újat mondani. És ami a legrosszabb az egészben, hogy bármit is tudott meg, nem mondja tovább senkinek! Még a saját húgának sem! Illetve szerintem ♥Tomy♥-val ők mindent elmondanak egymásnak, de senki másnak egy szót se! Például, még év elején Cloe randizott valakivel, de nem volt hajlandó elárulni, hogy ki a szerencsés. Abby pedig tudta, tudom, hogy tudta, mert célzott is rá, hogy Cloe-nak nem kéne annyit vadbarmok társaságában lennie, de nem mondta el, ki a srác! Hát miféle nővér az ilyen???

- Abby, mit kell oda felvenni?

- Jaj, Lisbeth! Azt hittem már valami komoly gond van! – Mosolygott.

- Ez igenis nagyon komoly gond!!!

- Hát persze. – ÉS nem is gúnyosan mondta… Mi van vele? – Na, csüccs!

Én meg engedelmeskedtem, és csak úgy szívtam magamba minden egyes szavát. Nem mondom, néha jól jön, ha van egy divatikon a családban.

- Figyelj… Voltál már Núdlee-ban, ugye?

- Ööö… nem. – Pirultam el. Tudom, gáz. Abby, ♥Tomy♥ meg a bandájuk minden egyes péntek és szombat este oda járnak „alapozni”, már hosszú-hosszú évek óta. Én meg itthon ülök szinte minden péntek és szombat este, már hosszú-hosszú évek óta.

- Sebaj. Csúcs hely a Núdlee! – Ha nem lenne az, az elit nem is oda járna. – De nem kell túlöltözni. Csak lazán! Sokkal gázabb, ha túlöltözöl, mintha alul. Szóval csak nyugi.

- Köszi, de ezzel nem segítettél túl sokat! Mit vegyek fel???

- Hát figyike… van az a csinos farmered, ami olyan jól kiemeli a feneked. Az jó lenne egyszer.

- Amit Te vetettél meg velem?

- Pontosan az!

- Értem. De valami jó felső is kéne. Nincs valami a tieid között?

- Tényleg úgy akarsz kinézni, mint a klónom? – Na jó, 1-0 oda.

- Nem…. Vagyis… ♥Tomy♥ bír Téged, szóval…

- Jahhjj, Lisbeth, Téged is bír.

- Komolyan?? Mondott valamit rólam?? Jaj, Abby, könyörgöm, mond el, ha tudsz valamit… tudom vagy Te meg a némasági fogadalmad, de figyelj… ez most nagyon fontos lenne!

- ♥Tomy♥ bír Téged.- Nyögte ki hosszas gondolkodás után.

- Ezt már mondtad! DE figyelj, tényleg, vagy csak etetsz?? Jaj, Abby, tudod, hogy ez nekem milyen fontos!! Tudod, hogy Ő milyen régóta tetszik nekem? Nagyon-nagyon régóta! Apropó, miért kellett ezt neki is elmondanod??

- Bocsi. Tényleg. Nem gondoltam, hogy valaha is összefuttok, ő meg kikotyogja. Sajnálom. De végül is tök mind1, nem? Jól sült el a dolog!

- Ja… Szóval, a fölső!!

- Igen-igen. Figyi, vannak Neked tök dögös, de egyben laza felsőid. Válassz azok közül!

- Ööö…oké. Pl.?

És ez szinte így ment egész délután. A végén már szinte sajnáltam szegény Nővérkémet. De hát kötelessége segíteni!! Én meg annyira be voltam sózva, hogy nem is nagyon érdekelt semmi meg senki, csak az, hogy az este tökéletes legyen!

Végül az Abby által javasolt farmer mellett döntöttem, hozzá a fehér, pántos felsőm, és a fekete kis blézerem. Meg a szerencsegyűrűm, természetesen.

A hajam meg felturbóztam. Imádok úgy kinézni, mint egy oroszlán. Ez van.

Kb. fél 5-kor már kész voltam. ♥Tomy♥ meg ugye 7-re jött, szóval várhattam rendesen. Közben Simple Plan-t hallgattam, fetrengtem az ágyon, sminkeltem, 20szor fogat mostam, és még rengeteg fölösleges dolgot, de nem érdekelt. Már fél 7kor felvettem a cipőm és az ajtóban toporogtam.

Anya kijött, végignézett rajtam, és így szólt:

- Készülsz valahova? – Ó, a francba, elkéretőzni meg teljesen elfelejtettem!!

- Ööö… kimennék a barátaimmal egy kicsit…

- Hova? – Gyanakodott Anya.

- Ööö… még nem tudjuk.

- Milyen barátaiddal?

- Velem jön, Anya. – Billegett le a lépcsőn Abby talpig party cuccban. – Csak kimegyünk egy kicsit.

- Hát rendben. De vigyázz a húgodra!

- Oké. – Mosolygott Abby angyalian. Nem értem egyébként, hogy hogy csinálja. Mindig meg tudja győzni Anyát és Apát bármiről. Régen arra gyanakodtam, hogy varázsereje van, de most már inkább azt hiszem, hipnózist alkalmaz.

Mikor Anya visszament a konyhába, szorosan megöleltem Nővérkémet.

- Kössz, Abby!!! Örök hálám!!! Amúgy Te hova vagy indulóban?

- Hát Núdlee-ba!

- Te is? – Csodálkoztam!

- Nem csak én! Az egész banda!

OMG!!! Akkor tényleg belekerülök a társasági élet forgatagába! Te jó ég!!! Ez csúcs!!! Azért valahol mélyen kicsit csalódott is voltam. Jó lett volna egy este ♥Tomy♥-val kettesben… Mindegy. Legközelebb! Most irány a népszerűség!!!