Styx
Merre az árnyak nyugodni járnak,
Ahol örök a sötét és a fagy,
Ahol a vágyak börtönbe zárnak,
Ahol mással szenvedsz,
de egyedül vagy,
Hol az emlékek rabjai remélnek
Véres ég alatt, izzó földek között,
Ahol a temérdek démonok henyélnek,
Hol a sajgó Hold is
Vörösbe öltözött.
Hol egy csónak szeli át a csendet,
A kaszás kezében lejárt az óra.
A pokoli mélyből jön elő majd érted,
A folyón siklasz majd,
Úgy térsz nyugovóra.
Sikíts az éjbe, üvölts az éjszakába -
Csontos karjai közt ér majd a végzet,
Ahogy belefagysz a fekete halálba:
Ahol a folyóba márt,
Tested már nem ébred.
Meghalsz, a szó az ajkadon marad.
Hidegen csillog a Styx vize.
Feletted a csónak tovahalad,
Szorgosan evez a révész keze…
Írta: Ygnar
|