*múlt*

Szerda reggel volt.Frankie egyedül ment suliba,mert Bob és Mikey belógta az első órát.Előző este buli volt,szal Frank a szokásosnál is jobban be volt kómálva.Még a pólóját is fordítva vette fel,de nem igazán izgatta a dolog.Kapucniját a fejébe húzta,zenét hallgatott,így nem vette észre hogy vki már vagy 5 perce ordibál utána.Aztán az a vki végre beérte,akkor vette észre hogy Hambone az, a Pencey Prep basszusgitárosa.Már gyerekkoruk óta ismerték egymást, a családjaik is jóban voltak.Frank kikapcsolta a zenét, majd ránézett haverjára.

-Cső!-szólalt meg Hambone és egy cigit nyújtott Frank felé,közben ő is a szájába vett egy szálat.

-Beléd is!Kösz!-szólt Frankie és elvette a cigit.Meggyújtották,majd dumálni kezdtek.

-Minek jársz te suliba?-kérdezte Hambome.

-Mer’!Anyámék kibuknának ha otthagynám…legalább ennyi örömük legyen már…-válaszolta Frank.

-Szard le!Úgysem ebből fogsz megélni!A Pencey-ből majd híres zenekar lesz,világkörüli turné meg minden!-álmodozott a srác.

-Persze!Szép is lenne!Nem t’om eljutunk-e valaha Jersey-nél messzebb.-válaszolt Frank,közben élvezettel fújta ki a füstöt.

-Most mér’ ne?Megy ez nekünk!Ha majd kész az új album,beindulnak a koncertek is!

-Ja,ha találunk kiadót!Szállj le a földre haver,most kezdtem el új dalszövegeket írni.

-Mi volt a gáz a régivel?

-Semmi!Csak nem jöttek be!Most már más gondolataim vannak!Más dolgok lettek fontosak!

-Jah!Például?

-Nem t’om….de vannak új ötleteim…

-Biztos…na figyelj,én tépek…meló van…este?Próba?

-Ja.Nálunk!mondjuk 8?

-Nekem oké!Na szasz!

-Csá!

.Hambone lefordult egy mellékutcában, Frankie pedig cigijét eldobva folytatta útját a suliba!Visszakapcsolta a zenét,és azon gondolkodott hogy a kémiatanár tuti bevágja neki az egyest amiért nem csinálta meg a házit.De végülis nem érdekelte,igaza volt Hambone-nak,úgysem ebből fog megélni.Vagy a zene,vagy semmi.De mielött jobban belemerült volna a gondolataiba, egy csajra lett figyelmes.Épp a zebrán jött át,és kb 2 méterrel Frankie elött ért át.Nem látta az arcát rendesen,de a stílusa elsőre bejött neki.Fekete tornacsuka volt rajta,fekete szaggatott,szűk, répaszárú farmerral,és egy piros póló volt,de nem látta az elejét.A haja fekete volt,fehér csíkokkal,sőt néhol még kéket is látott benne.Vállraakaszthatós piros táskája tele volt kitűzökkel és rajzokkal.Eddig még nem látta a suliban, amit nem igazán értett,hiszen feltűnt volna neki a csaj.Egész a suliig mögötte jött,majd amikor a suli elé értek,a lány megállt.”Lehet hogy vár vkit!”gondolta Frankie”Talán a barátját!”jutott eszébe,és a gondolatra rögtön elkeseredett.Nem tudta hogy miért,hiszen most látta őt először,de nagyon szomorú lett volna ha tényleg a pasijára vár.Aztán látta hogy integet valakinek,arra fordította a fejét,és megnyugodva látta,hogy két lány közeledik az úton.Az egyiket már látta korábban is,talán még a nevét is tudta,de most nem jutott eszébe…túl korán volt még a gondolkodáshoz…A másik csajról első ránézésre megállapította, hogy az a típus,aki mindig megcsinálja a háziját, és mindig pontosan akkorra ér haza,amikor kell.Nem volt ideje tovább figyelnie,hisz ő is a suli elé ért, ahol be kellett fordulnia, hogy a suliudvaron átvágva bemenjen az épületbe.Mikor a lány mellé ért,ránézett.Sikerült elkapnia  a lány pillantását.Nagy,barna szemei voltak,fekete szemcerkával kihúzva,és kisértetiesen sápadt bőre.Orrában piercing volt/és a nyelvében is,de ezt Frankie még nem tudhatta;)/,a pólójára pedig a „Szeretkezz,Ne háborúzz!”felirat volt nyomtatva.”Hm,bátor!”gondolta Frankie”Egyházi suliba ilyen pólót felvenni….”De aztán eszébe jutott hogy ő se sokkal visszafogottabb a két oldalt pirosra,középen pedig feketére festett hajával,a piercingjeivel, meg a tetkójával!Igaz az utóbbi nem látszott, hiszen a hátán volt,szal le kellett volna vetkőznie ahhoz, hogy bármelyik tanára is meglássa…eddig pedig nem igazán került ilyen helyzetbe egyik tanárnőjével sem…XD…na de ennek a csajnak szívesen megmutatná,sőt…A gondolatra elvigyorodott, és észrevette hogy már a suliudvar közepén jár.Nem is emlékezett arra,hogy hogyan került oda,gyorsan hátra is fordult,hogy meglesse hol van a lány meg a barátnői.De amint hátrafordította a fejét, azonnal vissza is fordult, ugyanis a 3 lány közvetlenül mögötte jött.Gyorsan kikapcsolta a zenét,ami még mindig a füleiben dübörgött,és fülelni kezdett, hátha hall vmit……hallott is….:)

-Jamia, te megcsináltad az angol házit?-kérdezte egy hang.Franki nem tudta h ki lehet ez,ezért óvatosan hátrapillantott oda,ahonnan a hang jött.A kis stréber csaj volt az.

-Haha!Csinálta a halál!-válaszolta balról egy hang.Frankie most sem bírta ki, hogy ne nézzen hátra.Ő volt az.Ő válaszolt.”Milyen jó a hangja!”-mosolygott magában.”És Jamia a neve!”

-Gondoltam!Ti soha nem foglalkoztok ilyen dolgokkal!Hogy bírjátok ezt így?Soha nem aggódtok emiatt?

-Sarah!Te vagy az egyetlen aki a házija miatt aggódik!-szólalt meg egy harmadik hang középről.”Tehát a kiscsaj Sarah”rakosgatta össze magában a képet Frank.

-Alicia!Ti mégis mit akartok kezdeni a jövőtökkel?Így nem fognak felvenni titeket semmilyen egyetemre!Jamia,legalább te lehetnél komolyabb!-mondta felháborodva Sarah.

-Minek?Az nem az én műfajom!Amgy sem akarok tovább tanulni!Megmondtam hogy vámpír leszek!Csak sajnos eddig nem találkoztam egyel sem….de majd hamarosan….és akkor majd egyenként kiszívom az összes véreteket!-mondta Jamia nevetve.-Na akkor már tényleg nem lesznek ilyen gondjaink,hogy hol tanuljunk tovább!-fejezte be.

Közben az épület ajtaja elé értek,Frank pedig udvariasan beengedte maga elött a lányokat.Jamia volt az utolsó…

-Köszi!-mondta a lány,majd belibbent az ajtón.

-Nincs mit!-mosolygott Frankie.

Na ez volt az első nap hogy semmi másra nem tudott gonolni csak arra a hangra,arra a szemre,arra a testre…és ez már kb 1 hónapja volt és azóta semmi nem változott…

*Jelen*

Frankie még mindig az azóta eltelt időn gondolkozott.Semmivel nem jutott közelebb a lányhoz.Az összes dolgot kiderítette róla amit csak lehetett.Tudta milyen osztályba jár, ismerte a barátait, tudta a címét, még azt is tudta, hogy hol szokott ülni ebédnél a kajáldában.Ugyanolyan zenemegszállott volt mint ő.Mégsem tudott egy olyan embert sem aki bemutathatta volna őket egymásnak.Odamenni nem mert.Soha nem jelentett neki problémát az ismerkedés.De most túl nagy volt a tét.Eddig,ha bejött neki egy csaj,odament hozzá,aztán vagy összejött a dolog vagy nem.Ha igen,meghúzta,aztán csá,ha meg nem,akkor keresett egy másikat.Soha nem jelentett neki nagy traumát egy visszautasítás,hiszen mindig talált másik csajt aki kapható volt egy kis szórakozásra.Nem is kellett neki semmi több.De mostmár kezdett magányos lenni.Össze volt zavarodva.Mi van vele?Mit tett vele ez a lány?Ebbe bele fog halni.Mi ez egyáltalán?Szerelem?Tényleg az lenne a legjobb ha egy kibaszott vámpír lenne érzések nélkül ahogyan Jamia is mondta.Mi lesz ebből?Lesz vmi egyáltalán?Tenni kéne már vmit…De mi van ha nem érdeklni majd a közeledése?Ha azt mondja,hogy kösz,de nem te kellesz nekem?Vagy ha nem is olyan a lány,mint amilyennek elképzelte?Ha csalódna benne?Nem,az nem lehet.Ő  még annál is csodálatosabb…és ha majd azt mondja hogy oké.próbálják meg?...Akkor ő lenne a legboldogabb ember a világon….