|
Tűz és víz
Liriel 2007.11.01. 10:30
 1.rész
1.rész:
Keserű fájdalom
"Miért
nem szeret senki? Miért néznek úgy
rám mint aki fertőző beteg? Nem értem az
embereket. Egyáltalán nem ártottam
nekik semmivel, s nem én tehetek róla hogy
belém zárták el a Kyuubit. Nem akarok
egyedül maradni."-gondolta egy szőke fiú,
miközben a faluját körbe vevő erdőben
sétált. Senki nem vette észre
távozását vagy talán
mégis, de még őt sem érdekelte
hová megy a szőke fiú. Naruto keserűen gondolt
arra hogy eddigi életében szinte senki nem
állt mellette csak Iruka sensei, de most még neki
sem volt ideje a szőke fiúra. A fiú
kék szemeivel bánatosan tekintett az őt
körül vevő erdő zöld fáira, majd
egy kellemes kis tisztáson letelepedett s tekintete a
távolba révedt. Kék szemei
fájdalmasan csukódtak be, miközben
néhány könnycsepp folyt végig
az arcán s egyre több követte az elsőket.
Könnyei megállíthatatlanul csorogtak
végig az arcán, s lassan eldőlt a
bársonyos füvön. Testét
zokogás rázta, s végül a
sírástól kimerülten
merült álomba. A lelke mélyén
gyászolt, gyászolta nem létező
családját és minden
magányosan töltött
évét. Időközben egyik csapat
társa a keresésére indult
miután sikerült leráznia
magáról egyetlen női csapat
társát, aki kissé
sértődötten hagyta magára az Uchiha
fiút. A fekete hajú fiú
dühösen ugrált
fáról-fára, hogy megtalálja
szőke társát aki sejtése szerint
valahol az erdőben volt. Sasuke átérezte Naruto
helyzetét, s most próbálta
megtalálni őt hogy ha kell erőszakkal is visszavigye a
faluba. A fekete hajú fiú
órákon keresztül kereste szőke
társát, s egyre rosszabb
érzése támadt ami miatt
megszaporázta lépteit. A rossz
érzés lassan
szorítóvá vált a
mellkasában, s egyre jobban féltette a szőke
fiút. "Csak ne legyen semmi baja míg
megtalálom. Remélem jól van."-gondolta
kétségbe esve, s egyre gyorsuló
tempóval kereste kék szemű
társát. Már kezdett esteledni, mire
megtalálta a szinte teljesen kihűlt fiút, mivel
az eső is elkezdett esni néhány
órával korábban. Sasuke
érezte amint vizes ruhái a testéhez
tapadnak, de most a legkevésbé sem
érdekelte saját állapota
inkább a szőke fiúért
aggódott aki már jó ideje
feküdhetett a földön. A fekete
hajú fiú szíve hirtelen a
torkába ugrott, ahogy földön fekvő
társát nézte, s torka egyre jobban
elszorult miközben próbált
életjeleket keresni rajta. Óvatosan felemelte
Narutot és visszaszáguldott vele a faluba, majd
ott saját lakása felé vette az
irányt. Amint elérte
lakását gyorsan bement terhével a
nappalijába, s miután lerakta gyorsan
bezárta az ajtaját; majd elindult egy
forró fürdőt készíteni
maguknak. Néhány perccel később
visszatért a kanapéján fekvő szőke
fiúhoz, s ismét az ölébe
vette majd besétált vele a fürdő
szobába. Gyorsan levette nedves ruháit majd
társáról is lefejtette a nedves
darabokat, s óvatosan belemerült a kellemesen meleg
vízbe a szőke fiúval együtt.
Érezte amint testét átjárja
a kellemes meleg, s közben feszülten figyelte az
ölében lévő szőke
társát akit még mindig
rázott a hideg és a lassan visszatérő
zokogás. Sasuke szorosan magához ölelte
társa rázkódó
testét, s aggódva figyelte a fiú
minden mozdulatát és lélegzet
vételét. Óráknak tűnő
másodpercek teltek el mire a szőke fiú tagjai
kezdtek ismét megtelni élettel, mire fekete
hajú társa megkönnyebbülten
fújta ki az eddig a tüdejében tartott
levegőt. Kezeivel megnyugtatóan kezdte el simogatni
társát aki még mindig szipogott
és hüppögött a visszatartott
sírástól. Egy idő után
érezte ahogy a szőke fiú reszketése
alább hagy és szinte fuldokló
módjára kapaszkodik kezeibe, miközben
ujjaival elmélyülten játszadozott a
mellkasán. Naruto lassan megfordult és Sasuke
nyakába kapaszkodva szorosan hozzá
bújt csapat társa kellemesen meleg
testéhez, miközben könnyei
ismét eleredtek. A fekete hajú fiú
viszonozta társa ölelését, s
kezei automatikusan simogatták a szőke hajú
fiú hátát. Úgy
tíz perc múlva Naruto végre
megnyugodott, de időközben a kádban lévő
meleg víz már majdnem teljesen elhűlt. A fekete
hajú fiú kevés
lelkesedéssel mozdult meg, s magával
húzta szőke társát is aki
még mindig erősen kapaszkodott belé. Sasuke
óvatosan kilépett a kádból
Narutoval együtt és maguk köré
tekert egy törölközőt, majd a
szobájába vezette a még mindig
belé kapaszkodó szőkeséget.
-Naruto
kérlek engedj el egy kicsit.-súgta a szőke
fülébe Sasuke
-Nem
akarok egyedül maradni.-motyogta Naruto
-Nem
megyek sehova, baka csak szeretnék
megtörölközni.-felelte kicsit
ingerülten a fekete hajú fiú
-Nekem
így is jó csak ne hagyj
egyedül.-válaszolta nyugtalanul a szőke
fiú
Sasuke
lemondóan felsóhajtott és
enyhén nedves bőrrel bújt be az
ágyába Narutoval együtt, aki
még mindig fuldokló módjára
kapaszkodott belé. Amint lefeküdtek a fekete
hajú fiú óvatosan lefejtette
magáról szőke társának
karjait, majd egy lágy csókot lehelt annak
ajkaira. A kék szemű fiú ajkai
maguktól megnyíltak a lágy
érintésre és vágyakozva
viszonozta a játékos csókokat, amit
társa halk sóhajokkal jutalmazott. Nyelveik
csatája egyre jobban feltüzelte
mindkettejük testét, s kezeik
követték nyelveik
játékát miközben a
másik testét cirógatták.
Ujjaik szenvedélyesen cirógatták a
másik testét, miközben ajkaik csak
egy-egy pillanatra váltak el egymástól
hogy levegőt kapjanak. A fekete hajú fiú ujjai
lassan rátaláltak szőke társa
bejáratára, s óvatosan izgatni kezdte
azt miközben ajkai levándoroltak a
szőkeség nyakára. Sasuke egyre lejjebb
csókolta a szőke fiú testét,
miközben egyik ujjával a fiúba hatolt
aki egy pillanatra megmerevedett a rátörő
fájdalomtól. Néhány percig
eltartott amíg megszokta, s utána a fekete
hajú fiú lassan mozgatni kezdte a
szőkében az ujját. Csókjaik egyre
követelőzőbbek lettek, s Naruto egyre jobban vonaglott az
Uchiha fiú alatt, akit ez egyre jobban tűzbe hozott.
Testük lassan egyesült, s
szenvedélyük felrepítette őket a felhők
közé. Nem érezték az idő
múlását, s
órákkal de az is lehet hogy csak percekkel
később kimerülten hanyatlottak egymás
mellé. Sasuke óvatosan kicsúszott
Narutoból, majd elalvás előtt még egy
csókot adott a szőke fiúnak s tudatát
elnyelte a megnyugtató álom. Naruto
még egy darabig figyelte a fekete hajú
fiút, majd lassan az ő szemei is lecsukódtak s
csatlakozott társához az álmok
birodalmába. Másnap reggel Sasuke
ébredt fel elsőnek, s egy apró csókkal
próbálta felébreszteni a mellette
alvó Narutot. Próbálkozása
eredménytelen volt ezért enyhén
megrázta a szőke fiút, de még mindig
nem történt semmi. A fekete hajú
fiú társa mellkasára hajtotta a
fejét, s szemei döbbenten kerekedtek el.
-Naruto
ne csináld ezt ez nem valami jó vicc.-mondta
kétségbe esve, de választ nem
kapott-Hallod dobe? Kelj fel! Ne csináld ezt velem! Ne hagyj
itt!-motyogta könnyeivel küszködve
Még
jó darabig próbálta
felébreszteni a szőke fiút, de miután
semmi eredményt nem ért el könnyei
lassan kibuggyantak fekete szemeiből. Naruto mellkasára
dőlve rázta a zokogás, s teljesen elvesztette idő
érzékét is.
Órákkal később Kakashi
talált rá a két fiúra,
miután nem jelentek meg a megbeszélt helyen. A
jounin nem értette miért késik a
két fiú, s mikor belépett a fekete
hajú fiú házába
füleit egyből megütötte a halk
zokogás hangja, ami a szobából
hallatszódott. Belépve a szobába
meglepő látvány fogadta Sasuke Naruto
mellkasára borulva sírt, s észre se
vette a belépőt.
-Sasuke!
Minden rendben?-kérdezte aggódva az
ezüst hajú férfi
-Ka-kakashi
sensei Naruto...-dadogta Sasuke
sírástól rekedt hangon
-Mi
van Narutoval Sasuke?-kérdezte rosszat sejtve a jounin
-Meg-meghalt.-válaszolta
elcsukló hangon az Uchiha fiú
-Mi
történt?-tette fel újabb
kérdését a férfi
-Tegnap
délután találtam rá egy
tisztáson, s teljesen át volt
fázva.-motyogta újabb
sírógörccsel küszködve
a fekete fiú
Mestere
óvatosan a zokogó fiúhoz
sétált s megpróbálta
lefejteni őt a szőke fiúról kevés
sikerrel. Kakashi sejtette hogy Sasuke nem mindent mondott el neki, de
ez most egy cseppet sem érdekelte s arra törekedett
hogy megnyugtassa az ismét zokogó Uchiha
fiút. A jouninnak nagy nehezen sikerült valamelyest
megnyugtatnia a fekete fiút, majd lassan kivitte a
fürdő szobába ahol Sasuke beült egy
kád langyos vízbe miközben
könnyei ismét eleredtek. Eközben Kakashi
gyorsan felöltöztette Naruto testét, majd
Pakkunt megidézve üzenetet
küldött a Hokagénak. Az üzenet
kézhez kapása után
néhány perccel a Hokage már Sasuke
házában volt, s fájón
állapította meg a szőke fiú
halálát. Két nap múlva
megtartották a temetést, ahol mindenki
részt vett aki kedvelte Narutot. Sasuke sokáig
állt a sírjánál
gondolataiba mélyedve, miközben könnyei
hangtalanul folytak végig sápadt
arcán. A fekete hajú fiú ha lehet
még zárkózottabb lett Naruto
halála után, s senkivel nem volt
hajlandó beszélni s enni is alig evett valamit.
Senki nem tudta hogy miért változott meg ennyire
az Uchiha fiú, hisz a faluban mindenki tudta hogy Narutoval
riválisok voltak és
egyáltalán nem kedvelték a
másikat; ami persze csak a látszat volt.
Már több mint egy év telt el
azóta hogy Kakashi rátalált
Sasukéra és Narutora az Uchiha fiú
házában, s eljött az ideje hogy a Team
7-ben ismét négyen legyenek. Sakura és
Sasuke a régi helyükön
várták mesterüket aki
szokásához híven ismét
késett, s jó fél
órával a megbeszélt idő
után ért oda.
-Késett
sensei!-mondta vádlón Sakura
-Tudjátok
eltévedtem az élet
ösvényein.-kezdte a kifogást a jounin
-Hazug!-vágott
közbe a kunoichi
-Na
félre a tréfával gyerekek. Nem
véletlenül késtem ugyanis a csapat
bővülni fog egy új taggal, akit a Hokage nevezett
ki hozzánk.-mondta nyugodtan Kakashi
-Ki
lesz az?-kérdezte izgatottan Sakura
-A
neve Takeda Adachi és nem rég tért
vissza Konohába.-válaszolta a jounin, mire az
említett megjelent az oldalán
Sasuke
szemei elkerekedtek az új csapattárs
láttán, s feléledt benne a
remény hogy Naruto talán mégsem halt
meg egy évvel ezelőtt. Ahogy elnézte a
fiút rengeteg hasonlóságot fedezett
fel köztük, de csalódottan
állapította meg hogy nem az akit szeretett volna
látni. Takedának fél hosszú
szőke haja és kék szeme volt, de a
hasonlósága Narutoval itt véget is
ért mivel az arcán nem voltak
láthatók a bajszok. Kakashi nyugodtan figyelte
csapata reakcióit, s figyelmét nem
kerülte el a Sasuke szemeiben felcsillanó
remény apró szikrája. Kicsit
sajnálta a fekete hajú fiút, de a
jounin remélte hogy az új fiú
képes lesz felrázni az Uchihát
melankolikus állapotából. Arra viszont
még Kakashi sem számított hogy a
két fiú messze el fogja kerülni
egymást vagy ha még is szóba
állnak a másikkal egyből vitázni
fognak.
-Kakashi
sensei tulajdonképpen miért hozzánk
rakták be Takeda-kunt?-kérdezte pirulva Sakura
-Ennek
több oka is van Sakura. Az egyik az hogy holnap egy A
osztályú küldetésre
megyünk és szükségünk
van még egy emberre. A másik ok hamarosan neked
is világossá
válik.-válaszolta a jounin
-Tessék?
Azt mondta sensei hogy egy A osztályú
küldetést kaptunk?-kérdezte
hitetlenkedve Sakura
-Igen
Sakura. Holnap reggel indulunk.-mondta a jounin
Míg
a kunoichi és a jounin beszélgetett, addig Sasuke
és Takeda gyilkos pillantásokat
váltott egymással jobban mondva csak az Uchiha
fiú vetett gyilkos pillantásokat a szőke
fiúra. Mire társaik észbe kaptak a
két fiú egymásnak rontott
és szinte szemmel láthatatlan
gyorsasággal rontottak a másiknak. A jouninnak
épp sikerült megakadályoznia hogy
teletűzdeljék egymást kunai késekkel
és shurikenekkel.
-Fiúk
nyugalom nem kellene egyből végezni a
másikkal.-próbálta nyugtatni őket a
jounin
-Ch
minek kellett nekünk ez a fickó!-morogta Sasuke
majd elment
-Ne
légy ennyire elszállva
magadtól.-mondta Takeda
-Ki
vagy te hogy megkérdőjelezd a
viselkedésem!?-kérdezte az Uchiha fiú
visszafordulva
Takeda
már nem válaszolt a fekete hajú
fiúnak, hanem elfordulva tőle az ellenkező
irányba indult el.
-Várj
Takeda-kun! Veled mehetek?-kérdezte pirulva a kunoichi
-Ne
haragudj Sakura, de most szeretnék kicsit egyedül
lenni hogy nyugodtan felkészülhessek a
küldetésre.-válaszolta
elutasítóan a szőke fiú
Takeda
meg se várta a lány
válaszát, hanem gyors léptekkel maga
mögött hagyta az éppen
megszólalni akaró Sakurát. A
rózsaszín hajú lány
meglepetten tátogott a távozó
fiút figyelve, s ez nem kerülte el Kakashi
figyelmét sem. A jounin nem szólt semmit csak
kíváncsian nézett a
távolodó Takeda után, aki
néhány pillanat múlva eltűnt a
szemük elől.
-Sensei
maga szerint elfogadják egymást
Sasukéval?-kérdezte
kíváncsian a kunoichi
-Nem
tudom Sakura, de remélem végre Sasuke is
visszatér az életbe.-válaszolta
elgondolkodva a jounin
-Már
most úgy viselkednek egymással mint annak
idején Narutoval.-sóhajtotta Sakura
-Ez
már jó jel Sakura mivel így nem gondol
mindig Narutora, s van ami felrázza a
komorságából.-motyogta Kakashi
-Igen
az elmúlt évben nagyon maga alatt volt Naruto
halála miatt, de nem tudom hogy miért mivel
utálták egymást.-tette
hozzá elgondolkodva a kunoichi
Kakashi
csak sokat sejtetően elmosolyodott a maszkja alatt, majd egy hangos
pukkanással eltűnt a lány szeme elől. Sakura
sóhajtva ment haza hogy összeszedje a
küldetéshez szükséges dolgokat,
majd visszament a csapat találkozó
helyére ahol még csak ő volt ott. Takeda egy nem
túl messzi tisztás egyik
fájának ágán foglalt
helyet, s kék szemeit lehunyva elmerült
emlékeiben miközben néhány
néma könnycsepp folyt végig az
arcán. Kék szemei hirtelen kipattantak, s egy
gyors mozdulattal letörölte könnyeit majd
egy kunaijal a kezében körbe nézett. A
nála lévő kunait az egyik közeli fa
lombja közé dobta, s néhány
pillanattal később farkas szemet nézett
Kakashival.
-Nem
hallotta még sensei, hogy a lopakodás
akár halálos is lehet?-kérdezte
nyugodtan Takeda
-Nem
hittem volna hogy észre veszel Takeda.-válaszolta
nyugodtan Kakashi
-Mióta
figyel Kakashi sensei?-kérdezte ismét a szőke
fiú
-Nem
rég óta még igazán
elhelyezkedni sem volt időm.-válaszolta a
tarkóját vakarva a jounin
-Mit
akar tudni, mert gondolom nem a küldetést akarja
megbeszélni velem.-mondta elgondolkodva Takeda
-Ebben
igazad van Takeda, de kíváncsi lennék
rá miért pont téged adott
mellénk a Hokage. Mert ahogy észre vettem Sasuke
pillantásából nagyon
emlékezteted őt a volt csapat
társára.-válaszolta Kakashi
-Ezt
inkább magától a
Hokagétól kellene megkérdeznie, ami
pedig a volt csapat társat illeti én
egyáltalán nem ismertem és a
kinézetemről meg nem tehetek ha hasonlítok arra a
személyre.-felelte nyugodtan a szőke fiú
-Hm
mond csak Takeda mióta vagy távol
Konohától?-kérdezte a jounin
-Több
éve.-válaszolta kicsit
ködösítve Takeda
-Pontosan
mennyi ideje?-kérdezte ismét Kakashi
-Miért
érdekli ez magát? Egyébként
már jó egy éve nem jártam
Konohában.-válaszolta megadóan a
kék szemű fiú
Kakashi
szeme elkerekedett s gondolataiba mélyedve figyelte a szőke
fiút, majd ismét
megpróbálta kideríteni a
fiú valódi személy
azonosságát. Takeda érezte hogy a
szürke hajú jounin átlát
rajta, s tudta hogy most majd fel kell fednie magát előtte,
ami egy cseppet sem boldogította.
-Szóval
Takeda, véletlenül sem ismerted Narutot
igaz?-kérdezte kíváncsian Kakashi
-Nem
talán kellett volna?-kérdezett vissza a szőke
fiú
-Hát
ami azt illeti szerintem igen, mivel te majdnem hogy pontos
mása vagy neki leszámítva azt hogy
Naruto arcának két oldalán bajusz
csíkok voltak.-felelte a jounin
-Ez
csak véletlen lehet.-válaszolta nyugodtan Takeda,
bár gyomra összezsugorodott
-Nem
hiszem. Mellesleg most úgy nézel ki mint Yondaime
Konoha negyedik Hokagéja, s egyedül csak Naruto
hasonlított valamelyest a negyedikre.-vitte be a kegyelem
döfést Kakashi
-Mire
akar kilyukadni Kakashi?-kérdezte enyhe
idegességgel a hangjában a szőke fiú
-Á
csak arra hogy te és Naruto egy és ugyanaz a
személy vagytok.-mondta elégedetten Kakashi
Takeda
szóhoz se jutott a jounin okfejtése
után, de be kellett látnia hogy igaza van.
Azért remélte hogy az ezüst
hajú férfi nem árulja el
titkát a csapat többi tagjának, s
nyugodtan bár enyhén remegő hanggal
szólalt meg újra.
-Ha
lehet ez még egy darabig maradjon köztünk,
hogy én és Naruto egy azon személyek
vagyunk.-kérte a szőke fiú
-Rendben
van, de ne húzd sokáig az időt mert Sasuke
így is maga alatt van mióta azt hitte
meghaltál.-mondta a jounin
-Rendben
Kakashi sensei. Majd megpróbálok vele
beszélni, de higgye el nekem sem volt könnyű az
elmúlt év.-válaszolta Takeda
-Elhiszem,
de mégis hol voltál az elmúlt
évben?-kérdezte Kakashi
-Egy
olyan helyen ahova nem fogok visszamenni, de kénytelen
voltam magam mögött hagyni Konohát
és más személyként
visszatérni, mert mindenki csak egy szörnyet
látott bennem.-suttogta a fiú
Eközben
egy közeli bokorban egy rózsaszín
hajú lány figyelte a két
fél beszélgetését, s a
hallott információk miatt most sokkosan
nézett maga elé. Annyira lefoglalták
gondolatai hogy nem vette észre a nem messze
álló Sasukét, aki
kifejezéstelen szemekkel bámulta a szőke
fiút. A fa ágai közt
beszélgetők lassan leugrottak eddigi rejtek
helyükről, s szembe találták magukat a
sokkos állapotban lévő Sasukéval
és a bokorban lapuló Sakurával.
-Mennyit
hallottál a
beszélgetésünkből?-kérdezte
nyugalmat erőltetve magára a szőke fiú
-Is-ismered
Narutot?-kérdezte elcsukló hangon a fekete
hajú fiú, mire szőke társa
megkönnyebbült
-Nem
csak hallottam róla.-füllentette Takeda, mire
Kakashi elvigyorodott a maszkja alatt
-Értem.-motyogta
letörten az Uchiha fiú, majd
elsétált
-Most
miért hazudtatok neki?-kérdezte
dühösen Sakura, aki időközben
kimászott rejtekéből
-Ez
nem tartozik rád Sakura. S egyébként
is milyen jogon hallgatóztál?-kérdezte
fenyegetően Takeda
-Csak
véletlenül jártam erre és
hallottam ahogy Kakashival Narutoról beszéltek.
Miért hazudtál nekünk Naruto
miért hagytad hogy mindenki halottnak
higgyen?-kérdezte könnyezve Sakura
-Sakura
kérlek hallgass meg. Nem volt más
választásom. Nem akartam fájdalmat
okozni senkinek, de el kellett tűnnöm egy időre hogy nyugodtan
átgondolhassak mindent.-válaszolta
meggyötört hangon a szőke fiú
-De
mégis miért csináltad
ezt?-kérdezte sírva a kunoichi
-Sakura
már mondtam hogy nem volt más
választásom.-válaszolta elkeseredve
Takeda
-Jól
van gyerekek ideje pihenni hogy holnap reggel frissen induljunk a
küldetésre.-szakította félbe
a beszélgetést Kakashi
Mindannyian
elindultak az otthonuk felé, miközben Takeda lelki
szemei előtt megjelent utolsó
éjszakája Konohában. "Sasuke nagyon
sajnálom hogy megbántottalak, de
muszáj volt elmennem. De az együtt
töltött éjszakánkat nem tudtam
kiverni a fejemből, s most is szívesen veled
lennék de még nem lehet. Nagyon fáj
hogy be kellett csapnom azt aki mindennél fontosabb volt
nekem még annak ellenére is hogy főleg
rivalizáltunk, de most visszajöttem és
helyre hozom a hibám."-gondolta szomorkásan,
miközben belépett egykori lakása
ajtaján. Amint belépett bezárta maga
mögött az ajtót, majd
lefürdött és végig
nyúlt egykori ágyán, de
szemére nem jött álom. Egész
éjjel fent volt, s nyugodtan összepakolt a
másnapi küldetésre és az
éjszaka további részében a
múlt emlékein töprengett.
Másnap reggel ő volt az első aki a 7-es csapat
találkozó helyén volt, s
közben még mindig az emlékeit
idézte fel. Közel tíz percig
élvezhette a nyugalmat és a csendet, mikor
megérkeztek csapat társai is. Kakashi
szokásához híven ismét csak
késett, s mint mindig most is valami idétlen
kifogással jött
tanítványainak. A szokásos
kirohanások után útra keltek hogy
véghez vigyék
küldetésüket, ami a Rejtet
vízesés falujába
szólította őket. Lassan elindultak úti
céljuk felé, s közben egy
szót sem szóltak a másikhoz igaz
Sakura néhányszor szólása
nyitotta a száját, de rögtön be
is csukta azt.
Folytatás
következik......
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
