Szia! Ugyan, ki ne utálná azokat a napokat, amikor megjön. Bosszankodsz, hogy megint rosszkor jött, megint rosszul vagy. A felnőtt nők is néha képesek emiatt bepánikolni. De fogd fel optimistán ezt a dolgot. Minden hónapban, amikor megjön, tudatosul benned, hogy egyszer majd lehet egy gyermeked, akit fel kell nevelned, és az a gyerek is majd egyszer öreg lesz.! Ez az élet. Megszületünk, eltellik az a 10 év, belépünk a serdülőkorba, amikor mindig az ellenkezősjét tesszük annak, amit mondanak nekünk, aztán kijárod a gimit, jóesetben felvesznek egy egyetemre, aztán találsz közben magad mellé egy társat, gyereket szülsz, dolgozol, öregszel, és egy szép napon meghalsz. Aki hisz a jövő sorsában, miszerint sorsunk már előre meg van írva, napról napra, akkor kijelenthetjük, hogy a halálunk napja is ott lesz, abban a naptárban. Szomorú,de ez van. Most jól belebonyolódtam az életbe. Szóval ne sírj, ne pánikolj, ne utáld magad emiatt. Ez az élet, mi nők szívjukn a havibajjal, a fiúk meg... Mind1, az egy másik téma :)
|