A holló

- Nemesis -

1.

Curtis hadnagy értetlenül állt a dolgok elött. A terem tele hullákkal. Az egész Carter bandát lemészárolták. –Mit gondol Curtis? –kérdezte a homlokát vakargatva Smith rendőrtiszt.

-Hogy mit gondolok? Nem tudom. Kicsit nehéz elhinni, hogy csak a Carter banda emberi fekszenek szanaszét. Akárkik is támadtak rájuk nem hiszem, hogy emberveszteség nélkül elbántak volna az egész bandával. Pedig nagyon úgy látszik. – Miből gondolja,hogy a támadók többen voltak? –kérdezte Smith. Curtis leguggolt az egyik hulla mellé és így felelt:

-Azt akarja mondani, hogy ezt csak egyetlen ember vitte véghez? Ezt maga sem gondolhatja komolyan. –És ha egy kiképzett bérgyilkos volt? Egy vérprofi. Elég, ha a kezébe adnak egy pisztoly az efféle embernek, és mint egy tank megy át mindenen. –elmélkedett Smith.

Curtis a hullára mutatott. –Látja rajta ezt a hosszú mély sebet? Egy éles tárgy okozta. Az összes hullán felfedezhetőek ezek a sebek. Csakis vágott sebek. Lőtt sebnek nyoma sincs.

–Mire akar kilyukadni? –kérdezte Smith.

-Úgy néz ki, hogy az egész bandát egy éles eszközzel, késsel vagy talán egy kardal ölték meg.

Ha szétnéz, láthatja a lyukakat a falban és a töltényhüvelyeket a földön. A banda tehát védekezett. Induljon ki az elméletéből miszerint egy vérprofi tette. Ha a fickónál csak egy kés vagy teszem azt egy kard volt, hogy tudott velük elintézni 20 álig felfegyverzett férfit? Csak nézzen szét Smith! Sehol egy rohadt fedezék. Látja ez az én gondom. –Tényleg eléggé érdekes hadnagyúr. –tette hozzá Smith.

-Látja ott azt a hullát a sarokban? –Igen hadnagyúr! –Levágták a fejét egy gyors és pontos csapással. Ebből most arra következtetek, hogy a támadónál egy kard volt. Ugyanis egy egyszerű késsel nehezen tudta volna levágni a férfi fejét. –Világos! –mondta Smith.

-Most jönnek csak az érdekes dolgok. A két UZI még mindig ott van a hulla kezében. A földön körülötte golyóhüvelyek. Ő volt a legtávolabb a társaitól a terem végében. Feltételezem, hogy a támadó vele végzett utoljára. Megölte a társait a terem másik végében, majd elindult az utolsó ember felé. A férfi védekezett ugye. Ezt mutatják a hüvelyek is a földön. De ha ez igaz Smith, akkor a támadó akár szaladt, akár sétált az áldozata felé jó pár golyót bekaphatott. Viszont ha jó pár golyót bekapott, akkor hogy tudott elérni a terem egyik végéből a másikba és, hogy tudta levágni a fickó fejét?

2 órával ezelött...

Jim Carter értetlenül szemlélte a lányt. Kezében a fegyvere úgy reme-

gett mintha földrengés lenne. Arcára kiült a mély döbbenet. Nem akar-

ta elhinni, amit látott. – Ennek…begyógyultak a sebei. Nem fog rajta

a…golyó.- hebegte Jim szintén ledöbbent társainak.

A lány, aki eddig néma mosollyal szemlélte az eseményeket közelebb lé-

pett Jim-hez.

Jim mozdulni sem bírt a meglepettségtől és a félelemtől. A lány odahajolt hoz-

zá és azt mondta – Egyszer már megöltél Jim. Nem emlékszel? Arra az esős szep-

temberi éjszakára?

Nem emlékszel rá, hogy hogyan vettél el tőlem mindent? Mindent, ami olyan fon-

tos volt nekem. A barátom, David. Ő volt a legfontosabb számomra ezen a világon.

Elvetted tőlem Jim. Megfosztottál attól az embertől, aki tiszta szívéből szeretett engem. Megfosztottál attól az embertől, akit én is tiszta szívből szerettem. Megöltél minket.

De én megbocsátok neked. –tette hozzá a lány majd egy hírtelen mozdulattal bele-

vágta a kését Jim mellkasába.

Jim-nek hatalmasra nyíltak a szemei. Egy hang sem jött ki a torkán. Tekintete egyene-

sen a lányra meredt. A lány kihúzta a kést Jim mellkasából. Adott egy csókot Jim hom-

lokára és azt mondta –Itt az időd bűnös lélek. Nekem megadatott, hogy visszatérjek ér-

ted,

de neked ez nem fog. –mondta a lány majd kezét Jim arcára tette és lehunyta vele a szemeit.. Jim úgy vágódott el a földön, mint egy kővel teli zsák. A szobában ezután néma csend lett. A lány mozdulatlanul állt. Egy tetovált férfi lépett oda hozzá, pisztolyát a lány tarkójára emelve. –Ha már elpatkoltál…csak kövesd a kaszást te ribanc! -mondta a férfi miközben hátrahúzta a ravaszt fegyverén. A lány széles mosolyra emelte a száját és így válaszolt –Én vagyok a kaszás!