Sajnos muszáj újraírnom a bemutatkozást mert elolvastam az előzőt és rájöttem, lényegesen több szól arról hogy mennyire utáltam az általános iskolát mint arról hogy ki is vagyok... úgyhogy itt az upgrade-elt, ki tudja hanyadik változat. Rövid most sem lesz...

A legegyszerűbb ha előbb bemutatkozom. Hello, szia, Nóri vagyok, de ezzel itt az oldalon nem sokszor fogsz találkozni. Jobban szeretek a Shaera név mögé bújni amit mégcsak nem is én találtam ki hanem egy játékból szedtem de sebaj. Ha olyat látsz valamelyik blogbejegyzés mellett hogy Raziel, Shahdee vagy Lady Keeper, nyugi, az is én vagyok, nem lopták el az oldalam. Csak mikor milyen a hangulatom, olyan néven írok. Bővebben van erről egy másik modul ha érdekel. Szóval. 17 éves vagyok, '92-ben születtem, Belphegor havában. Azaz áprilisban. Látjátok, ez történik ha valaki túlzottan beleássa magát a démonológiába. De tovább. Budapest egyik külvárosában lakom, Rómaifürdőn/Aquincumon, de Szentendrére járok gimnáziumba, ami jó mert imádok hévezni. Szentendrén belül pedig a Ferences Gimnáziumban töltöm mindennapjaimat, ebből leszűrhető hogy vallásos vagyok, egészen pontosan római katolikus, ha ezzel gondod van az nekem nem számít, már rég túljutottam azon a szinten amikor még szégyelltem magam emiatt mert általánosban mindenki beszólt hogy "Te is mész a papképzőbe?" Igen, és? Amúgy meg nem. A vallásom és a sulim nem akadályoz meg abban hogy - ahogy már említettem - beleássam magam a démonológiába/okkult tanokba, ha olyan kedvem támad black metalt hallgassak (bár ilyesmi nem esik meg velem valami gyakran), vagy éppen felírjam a padomra nagy betűkkel hogy "666, the Number of the Beast" csak mert épp az a szám megy a fejemben.
És ezzel el is jutottunk ahhoz a dologhoz ami ismerőseim 99%-ának először jut eszébe ha rólam kell beszélni: megszállott zeneőrült vagyok, elsősorban hard rock/metal körökben mozgok, és egyfolytában igyekszem minél több bandát megismerni, minél többet megtudni imádott műfajomról. Nevezz rockernek ha akarsz, de csak ha érted hogy ez mit jelent és nem párosul a képzeletedben egyből azzal a gyakori előítélettel miszerint rocker=hosszú zsíros haj, acélbetétes bakancs, sörvedelés, bunkóság, drogfüggőség. Ezek közül rám konkrétan egyik sem jellemző. Viszont a szívem legmélyéről szeretem a metalt, nem csak egyszerűen élvezem hallgatni hanem szinte együtt élek vele. Ez az amit néhány barátom úgy szokott kifejezni hogy fanatikus őrült vagyok. Pedig szerintem tök normális szinten állok, maximum a szokásosnál több figyelmet fordítok egy-egy szám szövegének vagy háttértörténetének megismerésére... meg hogy eredetiben megveszem a CD-ket ahelyett hogy letölteném, ezt sem érti meg senki. Nem fogják fel hogy nem, az nem ugyanaz! Ja és koncertre járni is imádok, bár ez csak tavaly nyáron kezdődött. Hihetetlenül élvezem őket, olyankor úgy érzem mintha egy teljesen másik világba kerülnék. És valahogy abban a világban sokkal jobban érzem magam.
A másik nagyon fontos és alapvető információ, csak egy szó: Warcraft. Szintén nem csak a játék öröme miatt. Ebben is sikerült egy olyan szintet megütnöm hogy mára kb. a teljes történelmet és mindent tudok erről a világról amit csak lehet, mindent gyűjtök ami vele kapcsolatos. Egy fájó kivétel van, és ez pont a WoW, amit egyelőre nem tudok magamnak finanszírozni, szüleimtől meg érettségi utánig nem is számíthatok rá. Törtszerverről szó sem lehet. Ha tudnád hányan próbáltak már rábeszélni... egyébként más fantasy játékokat/könyveket is szeretek, nem csak ezt az egy világot, csak éppen ez fogott meg a legjobban.
Harmadik, egészen új keletű függőségem pedig a foci, szűkítve a kört a spanyol foci, méginkább szűkítve a kört a Barcelona, és ha még ennél is szűkebbre akarsz menni akkor nézd meg a kedvenceimet, ott találhatsz neveket is. Kettőt, hogy egészen pontos legyek. Az egész idén májusban kezdődött, egy ezáltal mostmár kétszeresen is szent napon, 27-én. Ezért mérhetetlenül nagy hálával tartozom az angolcsoportom fiainak, ha az ő szavaikat hallva nem veszem rá magam hogy megnézzem a BL-döntőt akkor ez az idei suliév most rettentően unalmas lenne. Ugyanis az éppen aktuális meccs az egyetlen dolog amit egész héten várni tudok. Utána meg még hetekig elemezgetem magamban az eredményeket...
Ennyit a kedvencekről, most nézzük a tulajdonságaimat. Úgy általában vidám teremtés vagyok, imádok nevetni, ha meglátok valamit ami megragadja a figyelmem, egyszerűen nem bírom ki hogy ne beszéljek róla. Próbálok mindig optimista maradni, de ez nem könnyű, és néha nagyon is elúszom a két véglet irányába. Szóval van hogy az egész napot végig vigyorgom és ebből mindenki egyből arra következtet hogy előző este bejelentettek valami koncertet... általában ez így is van, kivéve amikor meccset nyert a Barca mert olyankor meg azért. Máskor viszont elönt egy megmagyarázhatatlan rosszkedv, vagy csak valaki addig szólogat be amíg annyira fel nem húzom magam hogy a legjobb barátaimmal kezdek ordítozni (kis túlzással persze). Erről igyekszem leszokni, mert gyakran iszonyúan utálom magam miatta. Ezenkívül... azt hiszem szeretnivaló vagyok (igen, a fentiek ellenére is) és jó humorom van. Sajnos nagyon lusta, önállótlan és sokszor felelőtlen vagyok, emellett enyhe üldözési mánia is kínoz néha... tudod, amikor mindig úgy érzed hogy már a jelenléteddel is zavarod a többieket...
Ha esetleg el akarsz képzelni... koromhoz képest alacsony vagyok, bár már nem annyira feltűnően kisebb a többieknél mint régen. És VALAKI megtanított rá hogy a legkisebb is lehet a világ legjobbja, úgyhogy erről ennyit. Sötétszőkés hajam van, amikor jól aludtam el akkor olyan amilyennek szeretném, amikor meg nem, akkor... hát... akkor meg nem. Egyébként nem foglalkozom túl sokat a külsőmmel. Egyrészt mivel minden pénzem CD-re költöm, nincs miből szépségcuccokat vennem (jaj, jaj!), de egyébként meg úgy alapjában szarom le ezt a témát. Sokan mondtak már ilyeneket hogy "Mi szeretünk így is de ha kicsit törődnél magaddal akkor neked is sokkal jobb lenne!". Bulikon elmaradhatatlanul előjön hogy had fessenek ki engem. De én makacs vagyok és ragaszkodom az elveimhez. Szépnek tartom magam, tetszik amit látok ha tükörbe nézek és szerencsés vagyok hogy ez mondhatom, mert nem attól gondolom így hogy minden nap negyed órát eltöltök csak a szemem kontúrozásával... ettől függetlenül nőnemű vagyok, igen, és hetero, és még csak nem is ufo, ahogy már azzal is meggyanusítottak korábban ezen az oldalon. Egyszerűen ilyennek alakultam. És a világért sem változnék meg.
Más. Imádom az angol nyelvet, és szerencsére tudom is. Főleg szókincsben vagyok jó. Ez köszönhető a mérhetetlen mennyiségű zenehallgatásnak, angolul sorozatnézésnek és a rengeteg hosszú szöveges kalandjátéknak amit életem során végigtoltam. Sokszor szeretnék mondani valamit magyarul de csak az angol megfelelő jut eszembe... erre mondtam egyszer Petrának hogy "Magyarul beszélek, angolul gondolkodom és németül érzek." Ez utóbbi meg azért mert a legtöbb kedvenc bandám német. Bár abból még nem vagyok valami jó, de pont ezért igyekszem minél hamarabb megtanulni. Hogy német interjúkat is tudjak hallgatni ;) Legújabban pedig elkezdtem spanyolul tanulni, egyelőre a netről képzem magam mert a szüleim kinyírnának ha most így érettségi előtt el akarnék kezdeni nyelvtanárhoz járni. Meg különben sem akarok, meggyőződésem hogy a német is sokkal jobban menne ha hagynák hogy a saját tempómban haladjak és nem a tankönyv totál logikátlan logikája szerint kéne mennem. Ettől függetlenül kelleni fog majd egy spanyol tankönyv meg szótárak mert anélkül nem lehet nyelvet tanulni, de ezt majd tényleg csak érettségi után, most egyelőre próbálom szoktatni magam ahhoz hogy van egy nyelv amiből egy szót sem értek és totál kezdő szinten vagyok. Angol profizmusom mellett ez meglehetősen szokatlan.

Ha valamit még szeretnél megtudni ami esetleg sehol sincs fenn, írj nyugodtan. Chat, VK, MSN, komment, bármi jöhet.

Jó nézelődést!