Naszóval, miután jógyerek módjára szépen meggyógyultam a hasmarsomból, beszedtem a pasztámat, és a gyógyszeremet (bár van egy csúnya sejtésem, hogy az egyik fajtát Anya még mindig dugdossa a kajámba) valóban úgy lett, ahogy mondta Apa, és megint útra keltünk. Anyukám ugyanazt csomagolta a táskámba, mint máskor. Autóba ültünk, és elutaztunk a Balatonra. Képzeljétek, aludtam is odafelé, mert elég korán keltünk.

  De nem egészen oda mentünk ám, mint a múlt alkalommal, hanem egy kemping nevezetű helyre. Kerestem a magától nyíló ajtót, meg a csengős liftet, meg a lépcsőt, de csak füvet és bokrokat láttam körös körül, és a Balatont. Jól meg is jelöltem minden sarkot, nehogy csak én tudjam, hogy megérkeztem! Egyből találkoztam egy hozzám hasonló fehér kutyussal, anya szerint valami b betűs fajta volt, már elfelejtettem, de majdnem úgy nézett ki, mint én. Aztán Apáék elővettek 1 nagy táskát, és azt állították, ebben fogunk aludni. Na most vagy én vagyok nagyon kutyaeszű, vagy esetleg ők azok, de ebbe a táskába esetleg én egyedül hason fekve beférek....még hogy ebben alszunk...

Affeletti meggyőződésem teljes tudatában, hogy valaki itt valamit nagyon benézett, elindultam a világnak, de nem jutottam sokáig, mivel Anya (hmmmm....) feltette a pórázom végét egy bokor ágára. Azt állította, hogy amíg sátrat építenek, nem tud rám annyira figyelni.

Hát ledőltem megfigyelni, hogyan is lesz a táskából sátor (ugyanis ez a táska titka)

Na ezekből a kukászacskó kinézetű dolgokból itt körülöttem állítólag sátor lesz.......

Próbáltam segíteni is Apáéknak, amikor próbáltak kifeszíteni 1-1 részt, én ráálltam és csóváltam a farkincám, de mindig odébbküldtek. Aztán tényleg sátor lett belőle, képzeljétek. Tettünk bele ágyat is és hálózsákokat (abban kell aludni)

Így:

 Asztalt is tettünk bele, meg székeket, az ajtók helyett meg cipzárok voltak. Egyvalami nem volt benne, Anyáéknak fürdő és pisilőhely. Ahhoz sétálni kellett, és mindig vittek magukkal oda is.

Így nézelődtem, amikor elkészült:

Bevittem a barimat is, ő se maradjon ki a jóból.

Utána a partra mentünk, és sétáltunk. Jól elfáradtam, hamar este lett, nem is ettem meg az összes szárazat, annyira kóma lettem. Elmentünk azután aludni, és még az eső is elkezdett esni. Elég sokat ugattam különben első éjjel, mert furcsa volt nekem, hogy annyi zörejt, zajt lehet hallani. Mindig jeleztem is Anyáéknak, akik elmagyarázták, hogy ne ugassak, ez 6 napig így lesz, ha végigugatom az éjszakát, elég fáradt leszek a végére....Vigyáznak most inkább ők a házra, aludjak csak.

Már el is aludtam volna, de rágcsálást hallottam. Hmmm... én nem eszek....Anya nem eszik, Apa sem...akkor ki rágcsál? Aztán Apa volt a bátor, ő nézte meg. Hát képzeljétek.....A kajámat ette Valaki, félig volt csak a tányérom. Kitette hát Apa a tányért, annak a tápnak már úgyis lőttek... (nahát..csendben megköszöntem az ismeretlen éhes állatkának, hogy ennyivel is kevesebb száraztápot hagyott nekem, így annyival több konzervet ehetek, hi-hi-hi)

Nem is derült ki, ki volt a jótevőm, csak másnap, amikor Apa közvetlenül a TÁSKÁMBÓL szedte ki... úgy látszik, rákattant a bárányos-rizses ízvilágra. Egy jól megtermett SÜNDISZNÓ volt az. Láttatok már? az egész teste csupa tüske, a fejét nem is tudtam megnézni, mert úgy megijedt, hogy eldugta valahova.

Aztán a táskámat bezártuk az egyik "szobába".

A többi napot a vízparton töltöttük, úsztam is a Balatonban, merthogy én tudok ám úszni!

Bár elsőre egy kicsit megilletődtem, és még akkor is kalimpáltam a lábacskáimmal, amikor Apa kivett a vízből, úgy szólt rám, hogy elég lesz már

Pecáztam Apával, pihengettem az árnyékban:

Anyával meg napoztam, nézzétek:

 Amikor meg éppen vizesebb voltam a kelleténél, úgy száritkoztam, hogy dobáltattam a labdámat:

Matracon is bementem a vízbe, jól meg is nézett mindenki

 Egy német néninek annyira megtetszettem, hogy kiabált nekem folyton már messziről: Muszti, Muszti....nem értette a nevemet, Anyáéknak meg ez úgy tetszett, hogy néha ők is így hívnak azóta. Ilyenkor alkalmi süketet tettetek, na ne szokjanak rá azért

Most megyek, körülnézek az erkélyen és a tányéromban, van-e változás.

Szép álmokat Mindenkinek, és fűzzétek meg Anyut-Aput, hogy vigyen el Titeket is a Balatonra

Guszti (Muszti)