Tegnap ismét sűrű napom volt, és örömömre szolgál az is. hogy anya VÉÉÉÉGRE hajlandó volt most leülni velem, hogy ezt a kis történetet megoszthassam veletek is! 

Már nagyon hidegek a napok, erkélyezni sincs annyit kedvem. Az esti sétára viszont MINDIG kapható vagyok, sőt, alig várom már, hogy Anya előegye a pórázt, és a pulcsit, és útnak induljunk! Tegnap este is így történt, bár azt hittem sosem indulunk el, mert Anya annyi ruhát vett magára, hogy egy örökkávalóságnak tűnt! Azt mondja fázik, és én nem értem, akkor mért nem szalad velem többet, úgy bizti nem kellene annyi ruha:-)))

Éppen a szokásos szimat körutamat tartottam, mikor feltűnt az utca végén egy kicsi gombóc, éppen olyan mint én, fekete bundával, hófehér mancsokkal! Hejjha, gondoltam, megszaglászom egy kicsit, és képzeljétek, a szagáról arra a következtetésre jutottam ,hogy ő is havanese!  És ezt a kiskutyát az Anyukája úgy szólította, hogy Simon! Simi, Simon, meg ilyesmik. Anya megengedte, hogy jáccak vele, kergetőztünk is egy jó darabig. Két lábra is álltunk, úgy mancsoltunk, mint Csibe és Babuci az egyik képükön. Bevallom, irigykedve néztem, hogy ő már nagyfiú módjára pisil, felemeli a lábát.

Gyakoroltam, de nekem még nem mentSebaj, idővel megtanulom, azt  mondta Anya, Simon már 3 éves, azért tudja ilyen jól. És képzeljétek, teljes neve Popovdombi Simon, az én nagypapám is Popovdombi, hátha rokonok vagyunk mi ketten!

A magam részéről nem fáradtam volna el reggelig sem, de Anyáék máshogy gondolták, viszont így is jáccottunk majdnem egy órát  Közbe Apa is megjött a dolgozóból, ő is megcsodálta az új barátomat.

Remélem, máskor is találkozom Simivel, ma is figyelgettem, de nem volt lenn. Ami késik nem múlik, de én nagyon várom már!

A fogaimat serényen potyogtatom, a hátsó rágók is kiestek, Anya el is tette egy kis dobozba őket! Viszont a hegyes fogacskáim, amikkel a legjobb kötelet cibálni, nem akarnak kiesni sehogy sem

Az újak viszon nőnek mellette, ami Anya szerint nem túl jó, ha továbbra sem esik ki a  4 régi, doktor bácsihoz kell menni, hogy segítsen nekem... Szurkoljatok nekem, hogy ne kelljen, bár Apáék megnyugtattak, hogy nem fog fájni az sem.

Én nem tom..inkább jáccok köntöscibálóst, hátha akkor kiesik magától!

Milka baba, jelentkezz,  mert régen hallottam rólad, hiányzik a pajkosságod!

Csibe és Babuci, hozzátok pedig rögtön áltnézünk, és visszük nektek az elmaradt ajándékokat! Nem felejtettük ám el, most bepótoljuk!

Szép estét mindenkinek!

Vau!