A Turul a magyar eredetmondák állítólagos mitológikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.
Egyes elképzelések szerint a mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.
Tény, hogy a turul szót magyar nyelven először Arany János írta le 1853-ban a Keveháza című versében, ezt megelőző hiteles írott forrás nem található.
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor Turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a Turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő Turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a Turul – fészkel.
. A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei itt győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából felállított Turul-szobor Donáth Gyula alkotása (1992-ben újították fel).
Szikszón, Borsod és Abaúj egykori vármegyék határán áll az ongaújfalui part tetején egy szobor. 1931-ben József királyi herceg avatta fel a 34. gyalogezred 12 méternél magasabb emlékoszlopát, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. Az 1990-óta álló jelenlegi szobrot Pócsik István szobrászművész készítette.
Az ungvári vár udvarán található turulszobor eredetileg Ungvár határában egy határ-emlékjel része lehetett. 1944-ben elásták, és csak a Szovjetunió felbomlása után került elő ismét.
Budapesti turulszobrok:
A Tatabányai turul
Gádosi emlékmű
Budapesti emlékmű
A XII.kerületi Turul szobor
|
|
|