Magyarország katonái   Magyarország katonái Tudtok-e még talpra állni Tudtok-e még a hazáért Fél világgal szembeszállni Kitartani mindhalálig Vissza el a szent határig És ha eljön majd az idő Jó anyátok így búcsúzik Menj, menj, menj, menj. Menj fiam, menj Bár te voltál mindenem A sárguló fűzfalevéllel üzenem Hogy élsz vagy sem Nem tudja senki sem De őriz anyád itt bent a szívében. Magyarország katonái Érdemes közétek állni Érdemes a magyar zászlót Egy igaz ügyért szolgálni Érte élni mindhalálig Eljutni a szent határig És ha eljön majd az idő Jó anyátok így búcsúzik. Menj, menj, menj, menj.	WAMP:  H  E  A/D  Fisz   VERZE:  H  E  A/D  Fisz   REFRÉN: H  E  Fisz  Fisz                  H  E  Fisz  D/H                  H  E  Fisz  H
Mesélj még nekem   A gyergyói medencében kicsiny falu mit mesél Pirosban és feketében zászlót lenget ott a szél Lengeti a selyem zászlót, hirdeti a szabadságot Ó, a szabadságot   Mesélj még nekem Ó, édes Istenem Erdélyért hulljon a könnyem Ki vérét értünk adta Életét nem sajnálta Rabságért, szabadságért Könny hull a szép hazáért   Udvarhelyi nagy erdőben kicsiny falu mit mesél Faragott székely kapukon ezer év vésett remény Belevéste minden búját belevéste népe sorsát Ó, népe sorsát.   Fent a csiki dombok között kicsiny falu mit mesél Templomjának harangjától hit és remény visszatér Harang hangját a szél viszi olyan messze, el sem hiszi Ó, el sem hiszi   Hargitának legszebb részén kicsiny falu mit mesél Vízzel árasztott sírjába örökre nyugodni tér Fodrozódik drága hangja mikor az eső siratja Ó, mikor siratja.	WAMP:  Dmol  Dmol  B  F                     VERZE:   Dmol  Dmol  B  F   Dmol  Dmol  B  F                 A  Dmol  B  F  B  A  Dmol  A                  REFRÉN:   F  C  B  F  F  C  B  F                    B  F  A  Dmol  B  F  B   A/Dmol  A
Három bika   Három bika áll a hegy tetején, Apa, fia na és az öreg, vén csibész. Lenn a völgyben él a sok csinos tehén, Most kell megmutatni, azt hogy ki a kőkemény Nagylegény. Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja, Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha. Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja, Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha. Fiatal legény, ami tény az tény, Anyává tehetné a sok csinos tehént. Lassan a testel, ide hideg fej kell, Büszkén lemegyünk, és végzünk az összessel, Ahogy kell. Azt mondja az apja, igen jámbor fajta, Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha. Azt mondja az apja, igen jámbor fajta, Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha. Öreg, vén csibészen már látszik a kor, Hatalmas szerszámát rég belepte a por. Én már megtettem amit én tehettem, Most már ti jöttök, igen így szólt csendesen, Szerényen. De amikor látja, hogy minden hiába, Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha. De amikor látja, hogy minden hiába, Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.	WAMP: Dmol   VERZE: Dmol  Dmol  C  B  Dmol  Dmol  F  C   REFRÉN:  Dmol  Dmol  B  B   Dmol  Dmol  B  B                   Dmol  Dmol  B  B   Dmol  A  F  Dmol                    SZÓLÓ:  A  A  A  A                 Dmol  C  F  G    B  F  G  A
Szép volt fiúk   Füstös régi környék utcáit koptatom Ott születtem én meg, ott az otthonom Nem lakott ott gazdag, puccos úri nép És ha jött az este, nekünk az út mesélt Mesélte azt, hogy szép volt, szép volt fiúk És tátott szájjal néztük, amíg a tűz kihunyt.   Esős vasárnap reggel, ha az öreg busz megáll. Eszembe jutnak újra a régi cimborák Mennyit álmodoztunk kint a csillagok alatt. És azt hittük, hogy ez mindörökre tart De közbe szolt az élet, nagyon-nagyon vigyázz. Te úgysem leszel több, mint egy külvárosi srác.	WAMP:  A  G  F  E  A  G  F  E                       VERZE:  A  G  F  E  F  G  C  E                 A  G  F  E  F  G  C  E                     REFRÉN:  A  F  C  G  A  F  C  D                   A  F  C  G  A  F  C  D
Ott ahol, zúg az a négy folyó   Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb, Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ. Dombok ormain érik már a bor, S valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor. Zöld arany a pázsit selymes, kékezüst a tó, Csendes éjjen halkan felsír a tárogató. Ott, ahol zúg a négy folyó, Ott, ahol szenvedni jó, Ott, ahol kiomlott annyi drága vér, Egy ezredévről mond mesét a szél Búg a kürt az osi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán, Erdély szent bércére zúgva száll, Visszaszáll a magyar turulmadár. Ott, ahol zúg a négy folyó, Ott, ahol szenvedni jó, Hol csodás tündéri tó felett kacag S nézi benne tűzarcát a nap Hol regék születnek, száll a dal Búg a kűrt az ős szilaj S merre Erdély kéklő bérce áll Zúgva száll a magyar Turulmadár Ott, ahol zúg a négy folyó, Ott, ahol szenvedni jó, Ott, ahol kiomlott annyi drága vér, Zeng a dal, Kolozsvár visszatér Búg a kürt az osi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán, Erdély szent bércére zúgva száll, Visszaszáll a magyar turulmadár.	WAMP:  Amol  Amol  Amol  Amol                      VERZE:   Amol  E  Amol  Amol                  Amol  E  Amol  E                  Amol  E  F  C                  Dmol  Amol  Dmol  E                  Dmol  Amol  E  E                  Dmol  E  Amol  E   REFRÉN:  Amol  Amol  E  E                    Dmol  G  C  C                    E  E  Amol  Dmol                    Dmol  G  C  E                    Amol  Amol  E  E                    Dmol  G  C  C                    E  E  Amol  Amol                    Dmol  Dmol  Amol  E                    Amol  Amol  E  E
Csatadal   Szóljon a csatadal, hogy hajrá magyar! Hajrá magyar! Miénk a diadal! Üsd, vágd, nem apád! Rajta, ne sajnáld! Kiabál, rúg-kapál, de a zászló nekünk áll.   Kő kövön nem marad, ha elindul a csapat! Sírunk, nevetünk. Velünk vagy, vagy ellenünk?	WAMP1:  E  D  Cisz  H                 REFRÉN: A  A  D  A  D  A  E  A                 WAMP2:  E  E  E  E                   VERZE:  H  H  H  H  E  E  E  E
Az én apám   Az én apám '56-ban golyók között járt Az én apám akkor éjjel büszke vadként állt Az én apám ott volt, mikor döltek a szobrok Látta apám azt is, mikor jöttek a tankok   Mentőautó, rabszállító, Ő mindent magjárt Annyit kapott hálából, hogy fogd be a pofád Az én apám azóta is büszke vadként él Töretlen hittel és már semmitől sem fél   A jó apám úgy nevelte mindhárom fiát Hogy ne hagyjátok el soha az Istent és Hazát Öreg ember mégis, hogy ha hívná a Haza Felöltözne, elköszönne és fegyvert fogna.	WAMP:  Hmol  Hmol  D  D                     VERZE:  Hmol  Hmol  D  D   Hmol  Hmol  D  D                 Emol  Emol  D  Hmol   Emol  Emol  Fisz  Fisz
Ugye gondolsz néha rám   Ugye gondolsz néha rám? Csillagfényes éjszakán, Mikor nyugszik minden szépen, csendesen, Csak a honvéd nem pihen. Ugye hallod angyalom? (Nem nagyon.) Hozzád száll a sóhajom, Messzi, távoli széllel néked üzenem, Te leszel a kedvesem. Messzi, távoli széllel néked üzenem, Te leszel a kedvesem. Várlak vissza, várlak én, Két karomba zárlak én. Tudom visszajössz egy nyári szépnapon, Visszavár a két karom. Hideg téli éjszakán, A katona készen áll, Védi ezt a drága, szép magyar hazát, Sok ezernyi vészen át. Védi ezt a drága, szép magyar hazát, Sok ezernyi vészen át.	WAMP1:  Amol  Dmol  Amol  Amol                             VERZE:  Amol  Dmol  Amol  Amol                  F  G  C  C                  F  G  Amol  Dmol                  Amol  E  Amol  Amol                             WAMP2:  A/G  E  E  E
Megállj holló   Fáradt holló keresi a párját, Nem találja, valamerre elszállt, Elszállt messze, idegen hazába, Szeretője mindhiába várja. Elszállt messze, idegen hazába, Szeretője mindhiába várja. Akkor hagyta szegényt ott magára, Mikor nagy szükség lett volna rája. Megállj holló egyszer még megbánod, Hogy cserbenhagytad hű, szerető párod! Megállj holló egyszer még megbánod, Hogy cserbenhagytad hű, szerető párod! Búcsúzóul azt mondom te holló, Áruló szívednek nem terem jó! Ne is gyere haza ide többé, Országodnak idegene lettél. Ne is gyere haza ide többé, Országodnak idegene lettél. Mától fogva feketében járjon, Minden holló széles e világon! Csak az legyen rút, fehér posztóba, Aki népének lett árulója. Csak az legyen rút, fehér posztóba, Aki népének lett árulója. Csak az legyen rút, fehér posztóba, Aki népének lett árulója.	VERZE+ REFRÉN:  Hmol  Fiszmol  Hmol  A D  A  Hmol  Hmol D  A  Hmol  Fiszmol D  Fiszmol  Hmol  Hmol D  A  Hmol  Fiszmol D  Fiszmol  Hmol  Hmol D  A  Hmol  Fiszmol D  Fiszmol  Hmol  Hmol
Pató Pál úr   Mint elátkozott királyfi, túl az Óperencián, Él magában, falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet, ha egy ifjú feleség, Közbevágott Pató Pál úr: ˝Ej, ráérünk arra még!˝ Roskadófélben van háza, hámlik le a vakolat, A szél egy darab födéllel már tudj´ Isten hol szalad. Javítsuk ki, mert maholnap padlásról néz be az ég! Közbevágott Pató Pál úr: ˝Ej, ráérünk arra még!˝ Puszta a kert, e helyett a szántóföld szépen virít, Termi pőven a pipacsnak mindenféle nemeit. Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék? Közbevágott Pató Pál úr: ˝Ej, ráérünk arra még!˝ Hát a mente, hát a nadrág úgy megritkult, olyan ó, Hogy szúnyoghálónak is már csak szükségből volna jó. Hívni kéne a szabót, a posztó megvan véve rég, Közbevágott Pató Pál úr: ˝Ej, ráérünk arra még!˝ Életét így tengi által, bár apái nékie, Mindent oly bőven hagytak, mégsincs soha semmije. De ez nem az ő hibája, ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó:˝Ej, ráérünk arra még!˝	WAMP1:  H  D  H  D  H  D  H  D                       VERZE:   H  D  A  E  H  D  A  E                  G  D  A  E  H  D  A  A                       WAMP2:  H  D  A  E  H  D  A  E
Kanyargós   Kanyargós a Tisza medre Hátha még bor folyna benne Ha a Tisza járhat görbén Magam dolgát miért szégyelném Ha jó borra szert tehetek Vízre rá sem hederítek Persze aztán szűk az utca Úgy kanyarog, mint a Tisza Jaj, de széles lett a Duna Be messze van Pesttől Buda Itt is, ott is otthon vagyok Dunának nem parancsolok Hej, ha borral megitatnak Szilaj, jó kedvem feltámad Szép lányokkal táncot járok Duna vízre fittyet hányok Hopp, hopp, hopp, hej, hopp	WAMP:  E  G  D  A  E  G  D  A                    VERZE:  E  G  D  E  D  G  A  E                   REFRÉN:  G  A  E  E  G  A  E  E
Magyar föld   Felvidéken, Ipoly partján Szól a magyar nóta Fújja, fújja ezer éve Mindig ezt dalolta Magyar föld e róna Magyar vér áztatta Fújja, fújja ezer éve Mindig ezt dalolta. Délvidéken szilveszterkor Éjfélt üt az óra Magyar himnusz köszönti Az új évet az Ó-ra Magyar föld e róna Magyar vér áztatta Magyar himnusz köszönti Az új évet az Ó-ra Kárpátalján Vereckénél Száll repül egy gólya Viszi a hírt nem, nem soha Nem mondunk le róla Magyar föld e róna Magyar vér áztatta Viszi a hírt nem, nem soha Nem mondunk le róla. Erdély felől hideg szelek Imádkoznak sírva Hiszünk, hiszünk Magyarország feltámadásában. Hisz magyar föld e róna Magyar vér áztatta Hiszünk, hiszünk Magyarország feltámadásában.	WAMP1:  D   D  D  D                      WAMP2:  D  G  A  D                     VERZE:  D  G  A  D  D  G  A  D                     REFRÉN:  C  F  E  A  D  G  A  D                       SZÓLÓ:  F  A  D  D  F  A  D  D                 C  F  A  E  F  A  D  D
Székely Himnusz   Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton sötét éjjelen Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi csillag ösvényén Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk Ameddig élünk magyar ajkú népek Megtöni lelkünk nem lehet soha Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján Legyen sorsunk jó vagy mostoha Keserves múltunk évezredes balsors Tatár-török dúlt, a labanc rabigált Jussunk e honban, székely magyar földön Szabad hazában éljük boldogan. Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk Mentsd meg e népet, vérző nemzetet Jussunk e honban, székely magyar földön Szabad hazában éljük boldogan. Ki tudja, innen merre visz a végzet Országhatáron, óceánon át Jöjj hát királyunk, itt vár a Te néped Székely nemzeted Kárpát bérceken Ős szabadságát elveszti Segesvár Madéfalvára fájón kell tekints Földed dús kincsét népek élik s dúlják Fiadnak sokszor még kenyere sincs Már másfél ezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha Küldő ellenség jaj de gyakran tépte Nem értett egyet otthon sem soha.	VERZE+REFRÉN:  F  C  Amol  Amol C  Dmol  C  C F  C  Amol  Amol C  Dmol  C  C Amol  C  E  E Amol  G  C  C Amol  C  F  F C  Dmol  C  C
Csendes a Don   Álmos a táj, nem muzsikál Mint, amikor egy szív, ha megáll Búsul a vén őszi levél Vissza talán már sose tér De még mielőtt a földbe teszik Mesélj milyen volt, mondd el nekik Hogy csendes a Don Egy halk sírhalom És fázik a jéghideg földben a csont De mind hazavár, mint a madár Várja őket az otthoni táj Hallgat a tábor, nincs csatazaj Sírnak az ágak, néma a dal.	WAMP:  Fiszmol  Fiszmol  Hmol  Fiszmol  Gisz  Cisz  Hmol  Fiszmol                         VERZE :  Fiszmol  Fiszmol  Hmol  Fiszmol                  Cisz  Cisz  Hmol  Fiszmol                        REFRÉN:   Cisz  Fiszmol  Hmol  Fiszmol                     Hmol  Fiszmol  Hmol  Cisz