5.fejezet
Gerard állt ott,az előző napi ruhájában.kialvatlanul,kócosan,fáradtan, imádnivalóan. tátott szájjal bámultam rá.lassan megfotam a kezét,és bevonszoltam a nappaliba.leültettem a kanapéra,a kávémat a kezébe nyomtam,és akoynhába mentem,higy mégegyet készitsek.épp bekapcsoltam a kávéfőzőt,mikor hallottam hogy Gerard megáll pont mögöttem. megfordultam,és nagyon közel volt hozzám.lesokkoltam a közelségétől. remegni kezdett mindenem.
-beszélnem kell valakivel.és te jutottál eszembe először.-mondta Gee,aztán a zsebébe nyúlt.felém nyujtotta a cigijét. halvány mosolyt erőltetett az arcára.kivettem egyet,és visszamosolyogtam rá.
-jolvan,beszéljünk.-kezdtem,mikor Gee a kezembe nyomta a kávémat.
-majd megvárom a másikat.menj csak ki addig,majd utánad megyek.-sóhajtott.és megint nagyon letört arca lett.közelebb léptem hozzá.annyira aranyos volt igy,hgy nem bírtam magammal.a dereka köré fontam a karom,és amgamhoz huztam.
-mondd el hogy mi bánt..kérlek....-suttogtam a szemébe nézve.az ajkait harapdálta.
bármit megadtam volna hogy boldog legyen.......
-én.....én......mmmm......figyelj,menj csak ki,én mindjárt megyek utánad,rendben?-mondta lassan,és kibújt a kezeim közül.a mikro elé sétált,és lehajolt kissé,hogy beláásson.rám nézett,és egy apró mosolyt produkált.meghúztam a vállam,dünnyögtem valamit,aztán kimentem a teraszra.
mikor már elszívtam a cigimet,visszamentem a lakásba,hogy megnézzem,micisnál Gee ennyi ideig.
de már nem volt ott.
hivtam,de ki volt kapcsolva.Mikeyt is hivtam,de azt mondta Gee otthon sincs.
nem volt több ötletem.igy hát egész nap a telefon mellett üldögéltem,várva a hívását.
vasárnap ugyenez.hétfön nem jött suliba.
ezért Mikeytól elkértem a kulcsát,és programot szereveztem neki egész délutánra.az utolso órárol elmentem,mert már nem birtam várni....
bementem a házukba.a nappaliban hatalmas kandalló,fekete bőr fotelek,a fal pedig terméskőből volt kirakva.fekete,kovácsoltvas csigalépcső vezetett fel Gee szobájába.
a szobája közepén egy hatalmas franciágyon aludt életem kib*****tt értelme.fekete farmernaci volt rajta,felül pedig semmi.leültem az ágya szélére,és néztem ahogy alszik.fél óra mulva mocorogni kezdett,aztán lassan kinyitotta gyönyörű zöld szemeit,és álmosan pislogott rám.a hajába túrt,és értetlenül nézett rám.
legszívesebben visszatuszkoltam volna az ágyba,és néztem volna tovább ahogy alszik.mosolyogtam rá,és felálltam.
-csinálok neked egy kávét.-mondtam és lesétáltam a lépcsön.megálltam a konyhában,elővettem egy poharat,és az asztalon támaszkodtam.ezer gondolat cikázott a fejemben.amikor elterveztem hogy idejövök,egészen biztos voltam abban,hogy ezegy jó ötlet.hallottam ahogy lassan lejön a lépcsön.hátulrol átötelte a derekam,és a fülembe szuszogott.
-ha idősebb lennék,elvennélek feleségül.-mondta nevetve,és egy csókot lehelt a nyakamra.
az egész testem libabőrös lett az érintésétől,az illatától.....
úgy éreztem,összeesek.elengedett,és a nappaliba sétált.kivette gy szálat az asztalon lévő dobozból.az egyik fotelben egy sötétszürke macska aludt egy fekete ruhakupacon.Gee közelebb lépett hozzá,és mérgesen rászólt.
-te dög,a pólóm!!-mondta,és és kihuzta a pólóját a sértődött "dög"nevű macska alól.felvette,és puszit nyomott a cica fejére.
-szeretlek m te kis hülye.....-mosolygott,és megsimogatta a macsek hátát.elégedetten dorombolni kezdett.-kimegyek a teraszra,jössz velem?-kérdezte felém fordulva.bólogattam.a szürke cica csillogó szemekkel nézett gazdájára.Gee ismét a macskához fordult.
-Shadow,te kijössz velem?-kérdezte,majd válasz helyett Shadow összegömbölyödött,és behunyta napsárga szemeit.
ahogy kilépett a teraszra,felszaladtam a lépcsőn a táskámért,majd le,és ki az ajtón.kb 40 perc alatt sétáltam haza.
hogy mirt hagytam ott?
bosszuból?mert őis ezt csinálta velem?
Nem!!
azért mert attól féltem,bevallom neki hogy szeretem.
másnap már őis jött suliba.egézz délelőtt együtt voltunk,délután vásárolni mentünk,kettesben.sétáltunk,nevettünk,este egy játszótéren hintáztunk,mint gyerekkorunkban.
persze nem haragudott rám az előző napi szökésemért,mivel öis ezt csinálta velem.
nem beszéltünk az érzéseinkről.valahogy éreztük,hogy nincs értelme.....
már 11felé járt az idő,mikor rájöttünk hogy kedd este van,holnap suli.....Gee felajánlotta,hogy hazakisér.
olyan lassan sétáltam,mintha ez lenne az utolsó közös esténk.....
az házunk elé érve ugy éreztem,elsírom magam....egy szót se szóltam,cask néztem Gerard édes arcát,ahogy értetlenül néz rám.egy bátortalan lépést tett.felém nyujtotta a kezét.
egy könnycsepp pergett le az arcomon.
megráztam a fejem.aztán lassan leengedte a kezét.
tudtam hogy vigasztalásra vágyik.
de én szerelemre végytam,amit ő nem tudna viszonozni.és nem is akarna.
hátrálni kezdtem.aztán beléptem a hzáunkba,és gyorsan becsuktam magam után az ajtót.a hátamat az ajtónak támsaztottam.
és hagytam,hogy könnycseppek lepjék el a szemem.
zokogás rázta az egész testem....
|