Figyelembe véve, hogy minden állampolgárnak joga van részt venni a közügyek intézésében, olyan rendszerben, amelyben minden állampolgárt ugyanazok a jogok illetik meg, a döntések pedig a többség akaratát veszik figyelembe, amelyeket az Európa Tanács tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a közigazgatási autonómia-terület elősegíti, a mindenkori kisebbségi népek véleményét és jogait tiszteletben tartva,

*** meggyőződve arról, hogy az össznépi szavazással megválasztottak és tényleges hatáskörrel felruházottak által közigazgatott autonómia-terület léte lehetővé teszi a hatékony és az állampolgárhoz közel álló közigazgatást,

*** tudatában annak, csak a helyi hatalomra legtöbb jogot ruházott közigazgatás az autonómia igazi megosztása vezethet el az ember szabadságjogainak megőrzéséhez,

*** figyelembe véve, hogy a Felvidéki Magyar Nép asszimilációs folyamatoknak van kitéve, ezen törekvések megállításának a céljából,

*** meggyőződve arról, hogy a közös területi autonómia, azonos jogokkal és kötelezettségekkel minden ott élő állampolgára részére és Szlovákiának is előnyös megoldás a szlovák-magyar kiegyezés, megbékülés útján és a roma nép részvételével, nyelvi jogainak elismerése,

*** figyelembe véve Dél-Fölvidék nyelvi különbözőségét, mindkét nyelv (szlovák és magyar)használatát szavatolják, továbbá meghatározzák és szabályozzák az ismeretükhöz szükséges intézkedéseket és eszközöket,

*** tudatában annak, hogy a jogban olyan jogszabály, amely a szubszidaritást való Európában meghatározó jelentőségű a demokratikus elvek alkalmazásában,

*** tudatában annak, hogy az autonómia-terület - a Régiók Bizottságának (CoR) a szubszidiaritás alapelvére építve - a hatályos jogszabályokkal nem ellentétesen, az önigazgatási polgári akarat megvalósításával megfelelő hatalmi szintjét jelenti, melyet az európai integráció során, minden EÚ államnak, mint alapvető elvet tiszteletben kell tartania,

*** kijelentve, hogy az autonómia tartomány kialakulása nem sértheti a helyi állampolgárok meglévő önigazgatási rendszereit, a kisebbségi népek egyenjogúságát tiszteletben tartva, szlovák-magyar-roma, az összekötő angol és a legkönnyebb nyelv tanulásának biztositása által gyakorolt identitási és más jogait, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják,

*** kinyilvánítva, hogy az autonómia tartomány önigazgatásának elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, annak területi integritásának tiszteletben tartásával fejlődnek, mivel az autonómia fogalma az önkormányzást nem pedig területi elszakadást jelent,

*** figyelembe véve, hogy az autonómia tartomány, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományi tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához,

*** tudatában annak, hogy az autonómia tartomány és a régiók közötti, határokat is túllépő kapcsolatok értékes és nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenek Európa építéséhez,

*** figyelembe véve, hogy az autonómia tartomány, mint a dél-fölvidéki népek közös területi autonómiáját és annak valós céljait és létrehozását a Szlovák alkotmány nem tiltja,

*** tudatában annak, hogy a szabad véleménynyilvánítás és kérvényezés alkotmányos állampolgári jog

*** meggyőződve arról, hogy az európai intézmények az EÚ, elismerik a dél-fölvidéki közös autonómia tartományt, a Dél-Fölvidéki Autonómia Környéket (Tartomány), létét és létjogosultságát az összeurópai intézményrendszerben való részvételre.

*** kijelentve, hogy ezen alapelvek feltételezik egy regionális szintű hatalom létezését, amelyet demokratikusan létrehozott döntéshozó szervezettel látnak el, amely széleskörű területi autonómiával rendelkezik a hatáskörök, ezek demokratikus gyakorlása terén, s birtokában van a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöknek,

*** tudatában annak, hogy semmilyen alkotmányt nem sértő emberi autonómtörekvési jog az önkormányzásra, annak nem megadása, előitéleti kósza véleményre nem támaszkodhat, mert az ellentétes, a szlovák alkotmány alap- és szabadságjogaival, *** az összlakosság, beleértve a magyar, a szlovák és más anyanyelvű lakossága, a Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (DFAK) (Tartomány) számára, a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli,

*** Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (DFAK) (Tartomány) autonómiája nem sérti Szlovákia területi integritását és nemzeti szuverenítását, a területi önkormányzása a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.

*** Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Szlovákia is, erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti (anyanyelvi) kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.

*** A Regionális Autonómia Európai Chartája (European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118 sz. Határozata) többek között a következő alapelveket fogalmazza meg: - a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek, - a megfelelő európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az EÚ-ban, - a régió, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonyossága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához;

*** A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelően a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.

*** Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334 sz. határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003 június 24), többek között, a következőket állapítja meg: - Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszerek 80-as és a 90-es években bekövetkező összeomlásai nyomán jelentek meg, - ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az EÚ-nak új elvárásokkal kell szembenéznie, - az EÚ tagállamainak a feszültséget meg kell előzniük, olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségi népeknek önnöm ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvével, - sok európai ország már megoldotta belső feszültségeit, illetve azok felodása folyamatban van a területi és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belső konfliktusok feloldásában, - az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik, népeik és etnikumaik valamint törzseik (kis 100 fős népcsoport) alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbségi nép számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve, - a “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat, - a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státusszal, az államokon belüli decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig,

*** A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (Tartomány) statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Szlovákia parlamentje által törvényerőre emelve, jogi garanciákat és megfelelő jogi keretet teremt az autonóm terület gazdagodásához, polgárai anyanyelvi és nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.

*** A fent említett elveket figyelembe véve, Szlovákia parlamentje törvény által elfogadja Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (Tartomány) területi autonómia statútumát (alapszabályzatát) mert a Szlovák alkotmány azt nem tiltja és a területen élő szlovákiai állampolgároknak joguk van a polgári elvű területi önkormányzás létrehozására.

*** Szlovákia parlamentje törvény által elfogadja Dél-Fölvidéki Autonómia Környék normatív bázisát. a/ megfelelő elnevezés -javaslat- Dél-Fölvidék(Juľansko), b/ autonómterületnek a behatárolása, kiindulva a Hodľa-Bartha szerződésből (lásd. térkép 01), c/ saját intézményeknek, szervezeteknek és székhelyének a pontos megnevezése, e/ hatáskörök és átengedett szolgáltatások nevesítése.

I.Általános rendelkezések

 1. Dél-Fölvidék (mai Dél-Szlovákia, Juzsanszko) - a Hodľa-Bartha 1918. december 6-án aláírt etnikai demarkációs vonal alatt lévő területeken - azon történelmi területein élő polgárainak, esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, ahol a Dél-Fölvidéki Magyar Nép, a Dél-Fölvidéki Szlovák Nép, a kevert családok leszármazottjai, az itt élő Roma Nép egységes területen élnek, állampolgárai, lakosai ezen szlovákiai területeknek, egy önkormányzati közösséggé alakulnak.

*** 2. Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (Tartomány) politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi és mavilági történések óhajára épül, hogy területi autonómiát biztosítsanak számára.

*** 3. A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.

*** 4.A régió területi autonómiája azt jelenti,hogy a történelmi szülőföldjén lévő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.

*** 5. Dél-Fölvidéki Autonómi Környék (Tartomány), a Szlovák Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkező autonómia tartomány. - az autonómia tartomány illetékességét, annak statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg, - az autonómia tartomány sajátos illetékességét csakis törvény vagy nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni, illetve korlátozni, - az autonómia tartomány döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken, e jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását, - a törvény határai között, szükségszerű az országos hatáskörök némelyikéhez kapcsolódó feladatok átruházása is, az autonómia tartomány rendelkeznie kell e cél eléréséhez nélkülözhetetlen eszközökkel,

*** 6. Az autonómia tartomány területe Somorjától egészen Királyhelmecig terjed. Az autonóm tartomány 16 szlovákiai járást érint területileg, részben, vagy teljesen terjedelmében. Melyek ezek a járások: Teljes terjedelmében: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Komárom (Komárno), Nagykürtös (Veµký Krtíą) Rozsnyó (Roľňava) Kassa és vidéke (Koąice-vidiek) Gölnicbánya (Gelnica) Nagyobbrészt: Érsekújvár (Nové Zámky) Galánta (Galanta) Vágsellye (©aµa) Losonc (Lučenec) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Tőketerebes (Trebiąov) Kisebbik részben: Nyitra (Nitra), járásból Zoboralja Nagyrőce (Revúca), járásból Tornalja (Tornaµa) és környéke Nagymihályi (Michalovce), járásból Nagykapos (Veµké Kapuąany) és környéke. Az autonóm tartománynak a fővárosa Kassa (Koąice) lesz. Három megyéből tevődik össze: Nyugati, Komárom megye Középső, Losonc megye Keleti, Kassa megye Komárom megye: 568.088 lakosa van Losonc megye: 187.702 lakosa van Kassa megye: 517.599 lakosa van Összesen: 1.273.389 Ebből magyar anyanyelvű kb. 480.000 (38%)

*** 7. Önkormányzati Parlament (1) A tartomány területi autonómiáját az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások révén létrehozott Önkormányzati Parlament, mint a tartomány döntéshozó közhatósága és az általa kinevezett Dél-Fölvidék Kormánya, mint végrehajtó testület gyakorolja. (2) Az Önkormányzati Parlament az intézmény, amellyel Dél-Fölvidék önkormányzatiságának a jogi felelőse. (3) Az Önkormányzati Parlament hatáskörét a jelen autonómia-statútum, amelyet a szlovák parlament jóváhagy és Dél-Fölvidék választópolgárai határozzák meg, mely jogot az Önkormányzati Parlament által meghatározott feltételek, jelen statútum előírásai, az érvényben levő belső- és nemzetközi jogrend szerint gyakorolják.

*** 8. A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (Tartomány) intézményeinek székhelyét az autonóm tartomány választott önkormányzati parlamentje hagyja jóvá.

*** 9. Jelen autonómia-statútumnak megfelelően, az állam általános törvényeivel összhangban, a Dél-Fölvidéki autonómiája megillet minden olyan szlovák állampolgárt, aki Dél-Fölvidék bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik. Azok a dél-fölvidéki születésűek, akik szlovák állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Dél-Fölvidékhez tartozó település volt.

*** 10. Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség.

(1)Az Önkormányzati Parlament, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlőségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiusíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körű kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életben való részvételt.

(2) Az Önkormányzati Parlament azon különleges rendelkezései, amelyek - a törvény keretei között - a dél-fölvidéki szlovák, magyar és roma közösségek nemzeti önazonosságának megőrzésére és fejleszésére irányulnak, nem tekinthetők diszkriminációnak.

*** 11. Dél-Fölvidéken a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével. Kivételt képezhetnek olyan települések, ahol a dél-fölvidéki magyarság arányaiban nem éri el a 3%. Az autonóm tartomány helyi önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket. Az autonóm tartomány azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyű, számbeli kisebbségben levő, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a 8%, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

*** 12. Dél-Fölvidék jelképei (1) Az Önkormányzati Parlament meghatározza Dél-Fölvidék jelképeit. (2) A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levő közösség nemzeti szimbólumainak Dél-Fölvidéken való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja. (3)Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.

*** (13) A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék (Tartomány) politikai-közigazgatási autonómiája nem sérti Szlovákia területi integritását és szuverenitását. - az illetékesség, jelen statútum keretei között, egyéb közigazgatási szintről átruházható az autonómia-területnek, - az illetékesség átruházása, legyen világosan megfogalmazva, - a felhatalmazás alkalmazása során figyelembe kell venni a megfelelő anyagi- és pénzeszközök létrehozását, amelyek lehetővé teszik a többlethatáskörök tényleges gyakorlását, - ezen illetékesség végrehajtásával megbízott szerveknek, a lehetőségek és a törvényes szabályozások szerint, rendelkezniük kell saját szervezeti felépítésükben a régió sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával, kiemelt figyelmet szentelve a hatékonyságnak és az autonómia tartomány lakosai igényének,

*** 14. Az autonóm régió megalakulása és megszűnése (1) Dél-Fölvidék autonóm tartomány a szlovák parlament által jóváhagyott törvény alapján jön létre, az Önkormányzati Parlament megalakulásakor, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján. (2) Dél-Fölvidék autonómiája csakis a Dél-Fölvidéken megrendezett népszavazással szüntethető meg, minden szavazójogosult dél-fölvidéki lakósának a 2/3 többségével. (3) Jelen autonómia-statútumot a Szlovák Parlament emeli törvényre. (4) Az autonóm tartomány területén állandó lakhellyel rendelkező, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos, és közvetlen szavazással megválasztott Önkormányzati Parlament révén létrejön Dél-Fölvidék Önkormányzata (Kormánya). (5) Dél-Fölvidék Parlamentje, Önkormányzata és Autonómia-statútuma csakis a Dél-Fölvidéken kiírt népszavazással szüntethető meg.

*** 15. Dél-Fölvidék Önkormányzati Intézményei a) Az autonóm tartomány intézményei: - Önkormányzati Parlament; - Dél-Fölvidék Kormánya; - Dél-Fölvidék Elnöke; b) A dél-fölvidéki magyarok intézményei: - Dél-Fölvidéki Magyar Tanács; - Dél-Fölvidéki Magyar Elnök; c) A dél-fölvidéki szlovákok intézményei: - Dél-Fölvidéki Szlovák Tanács; - Dél-Fölvidéki Szlovák Elnök; d) A dél-fölvidéki romák intézményei: - Dél-Fölvidéki Roma Tanács; - Dél-Fölvidéki Roma Elnök; e) A települési önkormányzatok intézményei: - Megyei Hivatal; - Városi Hivatal; - Községi Hivatal; - Polgármester.

*** 16. Az állam és a tartomány kapcsolata (1) A régióban a Szlovák Kormány által kinevezett kormánybiztos látja el a törvényességi felügyeletet. (2) A Tartomány és a Szlovák Kormány közötti vitás kérdésekben a kormánybiztos közvetít. (3) A Szlovákia Parlamentje és Szlovákia Kormánya által Dél-Fölvidékre is hatályos törvényeket, rendeleteket, egyéb központi rendelkezéseket Dél-Fölvidék Önkormányzati Parlamentje a tartomány adottságainak megfelelően alkalmazhatja, illetve az Önkormányzati Parlament 2/3-os többségű határozatával újratárgyalásukat igényelheti. (4) Dél-Fölvidék határozatait alkotmányossági szempontból csakis az Alkotmánybíróság ellenőrizheti. (5) A végrehajtó és az ügyviteli hatóságok és hivatalok által kibocsátott okiratok és megállapodások ellen fellebezni lehet a illetékes joghatóságnál. (6) A tartományban az igazságszolgáltatást a törvény által létrehozott joghatóságok látják el. (7) A tartomány önkormányzati szervei feletti ellenőrzésre jogosult: a) az Alkotmánybíróság, a normatív rendelkezések alkotmányosságát illetően; b) a Kormány, az országos érdekeltségű hatáskörök gyakorlását illetően; c) a Közigazgatási Bíróság, az önkormányzatok közigazgatási szerveinek tevékenységét és szabályrendeleteit illetően; d) a Számvevőszék, az országos érdekeltségű gazdálkodást és az állami költségvetésből átutalt pénzeszközök felhasználását illetően. e) Dél-Fölvidék Elnöke, illetve a Dél-Fölvidéki Magyar Elnök, Dél-Fölvidéki Szlovák Elnök és a Dél-Fölvidéki Roma Elnök, megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a szlovák, a magyar és a roma nyelv, illetve a tartományban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó előírások megsértése esetén.

II.Dél-Fölvidék Önkormányzati Parlamentje

1. Dél-Fölvidék Önkormányzati Parlamentje a tartomány közhatalmát saját hatáskörében gyakorló, végrehajtó testület.

2. Az Önkormányzati Parlament elnökét Dél-Fölvidék elnöke nevezi ki, a Dél-Fölvidéki Szlovák Tanács, a Dél-Fölvidéki Magyar Tanács, a Dél-Fölvidéki Roma Tanács javaslata alapján, évente ciklikusan cserélődve (egyszer szlovák, egyszer magyar, egyszer roma nemzetiségű).

3. Az Önkormányzati Parlament tagjait Dél-Fölvidék szlovákiai állampolgárai választják meg titkos és szabad választások útján, négy év időtartamra. A képviselők száma 60 személy.

4. Az Önkormányzati Parlament működési alapelvei: a/ a Dél-Fölvidéki Kormány által hozott törvényerejű rendeletek érvényesítésére, felügyeletére, b/ Dél-Fölvidék polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a tartomány közigazgatását látja el, c/ elfogadja és garantálja a tartomány költségvetését, e/ érvényesíti és megőrzi a törvényességet.

5. Az Önkormányzati Parlament illetékességéhez tartozik: a/ saját önkormányzati intézményeinek a megszervezése, b/ Dél-Fölvidék sajátos jogállásából fakadó, a tartományban érvényes törvényerejű rendeletek meghozatala, c/ a művelődés, d/ az oktatás, e/ az anyanyelvhasználat, f/ a történelmi, művészeti, régészeti és tudományos örökség, g/ a szociális kérdések, h/ a tájékoztatás, i/ a tartomány érdekeltségű állami vagyon kezelése és vállatok működtetése, j/ helyi adók és illetékek bevezetése, k/ Dél-Fölvidék önálló pénzgazdálkodása, l/ Dél-Fölvidék képviselete, m/ saját igazságügyi és bírói szervezet, n/ személyi javak védelme, az önkormányzat területének a közrendjét fenntartó önkormányzati rendőrség.

6. Az Önkormányzati Parlament, saját hatáskörében, az állam jogrendjével össszhangban és a tartomány jogállásának megfelelően, a következő területeken bocsát ki a tartomány területén érvényes törvényerejű rendeleteket: a/ a tartomány hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás b/ a népi tanácsok testületeire vonatkozó rendtartás, c/ a helyi települési határok meghatározása, az új községek alapítása, d/ a közérdekű kisajátítások, e/ telekkönyvek létesítése és felügyelete, f/ tűzvédelem, g/ egészségügyi ellátás biztosítása, h/ kereseskedelmi kamara felügyelete, i/ gazdasági társaságok létesítése, felügyelete és a gazdasági ügyek ellátása, j/ bankok és vagyonbiztosítás, k/ tartomány érdekeltségű közszolgáltatás, l/ rendfenntartás és a rendőrséggel való együttműködés, m/ bányászat, energiatermelés, n/ mezőgazdálkodás, o/ erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, p/ környezetvédelem, r/ infrastruktúra, helyi érdekű személyforgalom és áruszállítást, s/ tömegtájékoztatás, t/ nyelvpolitika, u/ kultúrpolitika irányítása és közintézmények (múzeumok, iskolák, könyvtárak) fenntartása, v/ közmunka megszervezése és szociális feladatok, w/ turizmus, idegenforgalom, sport, x/ oktatás és kutatás,

A Commora Aula autonómia-tervezete, Dél-Fölvidéki Autonómia Tartomány Észak-Komárom, Szlovákia 2007.május 31.