A trianoni gyasznapot az OVB előtt
Vélemény
Az OVB előtti Trianon - szerecsenmosdató szövegek - teljes mérté kben ellentétesek a Locarnói szerződések szellemével, mivel egy gyásznap nem "aggressziót" jelent, hanem békés emlékezést. Emlékezni pedig lehet gyásszal és Örömujjongással is.
Egyik esetben sem lehet nemzetközi szerződésekbe ütközni, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, ami az Örömujjongást, vagy a Gyászolást Tiltaná.
Az OVB azonban karöltve a külügyminisztérium mögött megbúvó, a magyarságot kollektíve, doktrínákkal szabályozó és annak kollektív jogait sértő szándékokkal, precedenst teremtett arról, hogy a magyar népnek sem kollektív gyászolási-, sem Örömujjongási joga nincs. Csak állhat kollektíven, mereven, szenvtelenül és joga van egy kollektív testet megengedhetetlenül sem alkotva tűrni és szenvedni.
Talán erről is ki kellene erőszakolni valamiféle OVB, Külügyes, Közigazgatási, Alkotmánybírósági, Törvényhozási, Bármilyen Szabályozást.
Esetleg az Államfő is nyilatkozhatna arról, hogy mi van azon túl, ha a magyar nemzetnek tilos Örömujjongásban, vagy gyászolásban kitörnie. Ilyen esetekben ez elvárható.
Jellemző azonban, hogy az OVB elutasítása oldalán állók a Szovjetek álláspontját képviselik, mert a Szovjetúnió 1925-ben Locarnót elutasította.
Ma már nincs Szovjetúnió, tehát az OVB elutasítási dokrinérjei, a külügyminisztérium MIRE Hivatkozik?
Továbbá: Jellemző, hogy kiderül: Trianonba görcsösen a Népköztársaság-, és köztársaságpártiak kapaszkodnak, mert ez a francia közigazgatási forma számukra olyan hatalmat ad, amivel maguk alá taposhatják a magyar nép Önrendelkezési jogait, amit viszont nem más intézmény, mint maga az ENSZ ALAPOKMÁNYA és számtalan határozata megerősít. Az pedig nemzetközi szerződés, ami kötelezi az OVB-t, vagy a külügyminisztériumot.
A magyarság számára az Önrendelkezés Kollektív tiltása tehát nem másba, mint az ENSZ Alapító irataiba ütközik. A megalakult ENSZ 1946 január elején fogadta el az Alapító Okiratát és ezt követően a Nürnbergi Katonai Bíróság Alapító Iratát, ami kimondja, hogy NINCSENEK KOLEKTÍV BŰNÖK, csak EGYÉNI Felelősség megállapítása lehetséges. Ennek alapjául pedig egy 1942-ben, 26 állam által elfogadott szerződés szolgált, ami kimondta, hogy együtt fejezik be a háborút, titkos szerződéseket nem kötnek, és a háborút követően együtt döntenek.
A II. Világháború alatt hozott zsidó törvényeket pl. annak alapján töröltették, mert azok KOLLEKTÍV diszkriminációt fogalmaztak meg.
Trianon kollektív bűnösségi alapon lett kimondva, mert az egészmagyar nemzetet bűnösnek mondta ki. Ezért a Párizsi békeszerződések már negálták a trianoni szerződés ezen legalapvetőbb doktrínáját és arra, tehát kollektív bűnösségre nem hivatkoznak. Ezért a trianoni szerződésre hivatkozva anakronizmus.
A Yaltai szerződés kimondta a szabad választásokat, ami pontosan a népakrat megjelenítését célozta. Ezt azonban a szovjetek nem engedték meg és Magyarországon Vorosilov marsall, szovjet katonai kormányzó intézkedései alapján az alkotmány szerinti Koronatanács egyetlen megmaradt tagját, akinek az államfői jogköröket ideiglenesen át kellett volna vennie, a nemzetközi szerződések ellenére a katonai kormányzó megakadályozta, a prímást bebörtönözték és az alkotmányt betiltották. Ez volt a Mindszethy per, erre is kellett volna hivatkozni az OVB előtti elutasításkor. Tehát a Szovjetúnió megmaradt jogaira a Benessel jogtalanul, 1943-ban kötött titkos szerződések alapján a bolsevizált kisantant területén a szovjet hegemonizmus fenntartására a szovjet utódállam jogaira hivatkozva térségünkben.
A Napnál is világosabb, hogy a Magyar Önrendelkezés felé vezető út első állomása a történelmi Alkotmányosság, mint szerves jogalkotási folyamat hatályának feltételek szerinti megállapítása és minden a magyar Önrendelkezés korlátozását állandósító intézkedés azonnali letiltása, illetve a magyarság kollektív jogait tiltó intézmények azonnali betiltása és az abban tevékenykedő elemek katonai bíróság elé állítása, amelyek ellen súlyos, nemzetközi szerződésekbe ütköző, szervezett bűnözés miatt kell, hogy itéleteket kell hozni.
Az OVB előtti vita tehát nem más, mint a magyarság Önrendelkezésének korlátozása, ami nem másba, mint a legmagasabb szinten, az ENSZ tagállamai által elfogadott Nemzetközi Szerződés az ENSZ Alapokmányába ütközik, illetve az ENSZ Alapokmány által tiltott Kollektív jogfosztás doktrínájába. Ezzel negálva azt az a jogot, ami ma Magyarországon kimondja, hogy nem lehet alkotmánymódosításról népszavazást folytatni, mert a jelenlegi köztársasági alkotmány az elfogadott nemzetközi jog alá tartozik. Tehát az OVB ezt a nemzetközi jogi keretet megsértette az állásfoglalásával. Az OVB nem korlátozhatja a Magyarság, mint Kollektíva Önrendelkezési jogát.
Az pedig teljes mértékben jellemző, hogy a budapesti rendszer, aminek a magyarsághoz semmi köze nincs, és amit ki is hangsúlyoz, teljes mélységgel elkövetett bűnpártolás formájában tolerálja és assisztál ahhoz, hogy a Csehszlovákiához csatolt magyar területeken maradt magyarokkal szemben a mai napig érvényben lehessenek az ENSZ által is tiltott, és csak a szovjet rezsim katonai erejével megvédett Kollektív bűnöséget kimondó jogszabályok.
Ez pedig mindennél fényesebben minősíti az illegitim módon hatalmat gyakorló budapesti rezsimet és annak intézményet.
Geönczeöl Gyula
az MVSZ SZOT elnöke
2007. július 26.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
