Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
International
International : WSTĘP

WSTĘP


 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

1. WSTĘP
Badania stanu ochrony przeciwporażeniowej urz±dzeń i instalacji elektrycznych odgrywaj± istotn± rolę dla oceny ich stanu technicznego pod względem bezpieczeństwa i niezawodno¶ci eksploatacji. Na podstawie wyników badań podejmuje się decyzję o dopuszczeniu urz±dzeń i instalacji elektrycznych do eksploatacji, przedłużeniu okresu eksploatacji, konieczno¶ci dokonania odpowiednich napraw i remontów, a nawet o wycofaniu z eksploatacji. W instalacjach z urz±dzeniami chłodniczymi i klimatyzacyjnymi badania te powinny być wykonywane ze szczególn± staranno¶ci± i dokładno¶ci±, ponieważ w wielu takich obiektach występuj± czynniki działaj±ce szkodliwie na urz±dzenia i instalacje elektryczne, a także może w nich panować zwiększone zagrożenie porażeniowe.
Wymagania odno¶nie do wykonywania badań urz±dzeń i instalacji elektrycznych s± zawarte w ustawie Prawo Budowlane, rozporz±dzeniach wykonawczych i Polskich Normach. Przyst±pienie Polski do Unii Europejskiej spowodowało konieczno¶ć wprowadzenia szeregu nowych norm zgodnych z normami europejskimi i międzynarodowymi, niektórych metod± uznaniow± w języku oryginału. W kolejnych punktach tego artykułu przedstawiono zagadnienia podstawowe, dotycz±ce zasad wykonywania badań instalacji elektrycznych niskiego napięcia zgodnie z najnowszymi normami i przepisami.

2. ZAKRES BADAŃ ODBIORCZYCH I OKRESOWYCH INSTALACJI ELEKTRYCZNYCH

2.1. Badania odbiorcze
Bezpieczeństwo elektryczne w nowo wybudowanych instalacjach zależy w dużej mierze od prawidłowo wykonanych badań odbiorczych. W praktyce każda instalacja powinna być poddana oględzinom i próbom (w tym pomiarom) zanim zostanie oddana do eksploatacj. Osoby sprawdzaj±ce powinny dokonywać kontroli na podstawie udostępnionej dokumentacji instalacji wraz ze schematami, rysunkami, itp. Jeżeli przeprowadza się ocenę instalacji rozbudowywanej lub takiej, w której wprowadzono istotne zmiany, wówczas należy sprawdzić, czy te zmiany s± zgodne z wymaganiami norm i przepisów. Każda modernizacja wi±że się z konieczno¶ci± zastosowania nowych przepisów, które obowi±zuj± w czasie wykonywania tej modernizacji. Dotyczy to w głównej mierze układu sieci, stosowania przewodów o odpowiednich przekrojach oraz odpowiednich zabezpieczeń.
Oględziny instalacji powinny być wykonywane przed przyst±pieniem do prób i swoim zakresem winny one obejmować sprawdzenie:
- poprawno¶ci doboru i zainstalowania poszczególnych aparatów i urz±dzeń,
- czy nie ma widocznych uszkodzeń instalacji i urz±dzeń mog±cych wpływać na pogorszenie bezpieczeństwa,
- zastosowanych ¶rodków ochrony przeciwporażeniowej, np. odpowiednich odległo¶ci przy stosowaniu umieszczenia poza zasięgiem ręki,
- obecno¶ci przegród ogniowych i innych ¶rodków zapobiegaj±cych rozprzestrzenianiu się pożaru i ochrony przed skutkami oddziaływania cieplnego,
- doboru przewodów,
- doboru i nastaw urz±dzeń zabezpieczaj±cych i sygnalizacyjnych,
- prawidłowego doboru urz±dzeń odł±czaj±cych i ł±cz±cych,
- doboru urz±dzeń i ¶rodków ochrony w zależno¶ci od wpływów zewnętrznych,
- oznaczenia przewodów neutralnych, ochronnych i ochronno-neutralnych,
- umieszczenia schematów, tablic ostrzegawczych,
- oznaczenia obwodów, zabezpieczeń, ł±czników,
- poprawno¶ci poł±czeń przewodów,
- dostępu do urz±dzeń umożliwiaj±cego wła¶ciw± obsługę i konserwację.
Po wykonaniu oględzin należy przeprowadziæ próby, które powinny obejmować sprawdzenie:
- ci±gło¶ci przewodów ochronnych,
w tym wyrównawczych i dodatkowych,
- rezystancji izolacji instalacji elektrycznej,
- ochrony przez separację,
- rezystancji podłóg i ¶cian,
- samoczynnego wył±czenia zasilania,
- biegunowo¶ci,
- wytrzymało¶ci elektrycznej,
- działania,
- skutków działania podwyższonej temperatury.
Zaleca się przeprowadzać próby z zachowaniem podanej wyżej kolejno¶ci.

2.2. Badania okresowe
Badania okresowe (eksploatacyjne) powinny być wykonywane zgodnie z Prawem Budowlanym, nie rzadziej niż co 5 lat, a jeżeli instalacje s± narażone na szkodliwe wpływy atmosferyczne i niszcz±ce działanie czynników występuj±cych podczas użytkowania obiektu, nie rzadziej niż co 1 rok. Niestety Prawo Budowlane nie podaje, co należy rozumieć przez „niszcz±ce działanie czynników występuj±cych podczas użytkowania obiektu". Przy braku takich informacji w obowi±zuj±cych przepisach można się posłużyć wiedz± techniczn±, która jest zawarta np. w unieważnionych przepisach PEUE (Przepisy Eksploatacji Urz±dzeń Elektroenergetycznych). Według przepisów PEUE nie rzadziej niż raz w roku należy wykonywać:
- badanie stanu ochrony przeciwporażeniowej - w instalacjach na otwartym powietrzu albo w pomieszczeniach  o   wilgotno¶ci
względnej około 100 %, o temperaturze powietrza wyższej od + 3 5°C lub o wyziewach żr±cych,
- badanie rezystancji izolacji przewodów - w instalacjach znajduj±cych się w pomieszczeniach o wyziewach żr±cych lub zaliczonych do kategorii I, II i III niebezpieczeństwa pożarowego lub kategorii I, II i III zagrożenia ludzi.
Badania eksploatacyjne nie s± tak szerokie jak badania odbiorcze i powinny obejmować: oględziny dotycz±ce ochrony przed dotykiem bezpo¶rednim i ochrony przeciwpożarowej,
- pomiary rezystancji izolacji,
- badanie ci±gło¶ci przewodów ochronnych,
- badanie ¶rodków ochrony przy dotyku po¶rednim,
- badanie urz±dzeń różnicowopr±dowych.

3. ZASADY WYKONYWANIA POMIARÓW W INSTALACJACH ELEKTRYCZNYCH NISKIEGO NAPIĘCIA

3.1. Uwagi ogólne
Pomiary s±jednym z najistotniejszych elementów badań odbiorczych i okresowych instalacji elektrycznych. W praktyce, dla oceny stanu ochrony przeciwporażeniowej w instalacji, wykonuje się następuj±ce pomiary:
- ci±gło¶ci przewodów ochronnych,
- rezystancji izolacji,
- rezystancji podłóg i ¶cian,
- skuteczno¶ci samoczynnego wył±czenia zasilania,
- poprawno¶ci działania urz±dzeń różnicowopr±dowych.
W następnych punktach omówiono zasady wykonywania wymienionych pomiarów.

3.2. Pomiar ci±gło¶ci przewodów ochronnych
Pomiar ci±gło¶ci przewodów ochronnych zaleca się wykonać z użyciem Ľródła pr±du przemiennego lub stałego o napięciu od 4 V do 24 V w stanie bezobci±żeniowym, pr±dem o warto¶ci nie mniejszej niż 0,2 A [3]. Do takiego pomiaru nadaje się np. bateria o napięciu 4,5 V z żarówk± o napięciu 3,5 V (rys. 1).
Sprawdzenie ci±gło¶ci należy wykonać pomiędzy czę¶ciami przewodz±cymi np. metalow± instalacj±wodoci±gow±, chłodnicz± czy ciepłownicz± obudow± odbiorników i zaciskami ochronnymi gniazd wtyczkowych. Wynik pomiaru jest zadawalaj±cy, jeżeli żarówka za¶wieci się jasnym ¶wiatłem.

3.3. Pomiar rezystancji izolacji przewodów instalacyjnych
Pomiary rezystancji izolacji wykonywane s± induktorowymi lub elektronicznymi miernikami izolacji. Pomiary należy wykonywać pr±dem stałym, w celu wyeliminowania pojemno¶ci izolacji, pomiędzy poszczególnymi parami przewodów czynnych (przewody czynne, to przewody fazowe L1, L2, L3 i przewód neutralny N) oraz między każdym przewodem czynnym a ziemi±, czyli przewodem PEN (ochronno-neutralnym) lub PE (ochronnym). W jednofazowym układzie TN-C wykonuje się 1 pomiar: L-PEN, w trójfazowym 6 pomiarów L1-L2, L2-L3, L1-L3, L1-PEN, L2-PEN, L3-PEN. W jednofazowym układzie TN-S oraz TT wykonuje się 3 pomia¬ry L-N, L-PE, N-PE, trójfazowym 10 pomiarów L1-L2, L2-L3, L1-L3, L1-N, L2-N, L3-N, L1-PE, L2-PE, L3-PE, N-PE.
Dopuszcza się na czas pomiarów zwarcie wszystkich przewodów czynnych ze sob± i wykonanie pomiaru pomiędzy tymi zwartymi przewodami a przewodem PE (PEN). Taki pomiar może być konieczny w obwodach z odbiornikami elektronicznymi w celu uniknięcia ich uszkodzenia.
Napięcie pomiarowe oraz wymagana minimalna warto¶ć rezystancji izolacji zależy od napięcia znamionowego instalacji i powinna być nie mniejsza od odpowiednich warto¶ci podanych w tablicy 2.

Tablica 2. Wymagane minimalne warto¶ci rezystancji izolacji przewodów instalacji niskiego napięcia
Odczyt rezystancji izolacji powinien być dokonany po upływie 60 s od chwili rozpoczęcia pomiaru (przyłożenia napięcia).

3.4. Pomiar rezystancji podłóg i ¶cian
Pomiar rezystancji podłóg i ¶cian wykonuje się w instalacjach, w których zastosowano izolowanie stanowiska jako ¶rodek ochrony przy dotyku po¶rednim. W każdym pomieszczeniu należy wykonać co najmniej trzy pomiary, w tym jeden pomiar w odległo¶ci około 1 m od czę¶ci przewodz±cych obcych.
Pomiary mog± być wykonane z użyciem miernika izolacji induktoro-wego lub elektronicznego o napięciu 500 V (1000 V jeżeli napięcie znamionowe instalacji przekracza 500 V). W praktyce stosuje się też metodę woltomierzow± lub techniczn±.

Na rysunku 2 przedstawiono zasadę pomiaru rezystancji podłóg z wykorzystaniem metody woltomierzowej.
Układ jest zasilany napięciem sieci 230/400V. Rezystancję mierzy się pomiędzy elektrod± probiercz± a prze¬wodem ochronnym instalacji (uziemion± konstrukcj±). Elektroda powinna mieć wymiary 25 cm x 25 cm i być doci¶nięta sił± 750 N. Do stanowiska powinna przylegać miękka czę¶ć elektrody, np. z gumy przewodz±cej lub wilgotnej tkaniny.
W metodzie tej mierzy się dwa napięcia:
U1 -    napięcie względem ziemi - ł±cznik W w położeniu 1, 
U2 -    napięcie na rezystancji wewnętrznej woltomierza Rv - ł±cznik W w położeniu 2. 
Szukan± rezystancję stanowiska można obliczyć ze wzoru:

Warto¶ć napięcia U2 zaleca się odczytywać po upływie 60 s od obci±żenia elektrody.
Rezystancję ¶ciany mierzy się analogicznie jak rezystancję podłogi z t± różnic±, że elektrodę należy docisn±ć do ¶ciany sił± 250 N (rys. 3).

Do pomiaru rezystancji podłóg można użyć również innego rodzaju elektrody. Elektroda ta jest metalowym statywem trójnożnym, którego elementy spoczywaj±ce na podłodze tworz± wierzchołki trójk±ta równobocznego. Każdy z podtrzymuj±cych elementów jest wykonany jako elastyczna podstawa zapewniaj±ca, po obci±żeniu, odpowiedni styk z badan± powierzchni± na płaszczyĽnie wynosz±cej około 900 mm2, o rezystancji mniejszej niż 5000
Ω
Rezystancja podłóg i ¶cian nie powinna być mniejsza niż:
a) 50 kΩ jeżeli napięcia znamionowe instalacji  nie przekracza 500 V,
b) 100 kΩ jeżeli napięcie znamionowe instalacji przekracza 500 V.
Jeżeli warunki podane powyżej nie s± spełnione, to - z punktu widzenia ochrony przeciwporażeniowej, te podłogi i ¶ciany traktuje się jak czę¶ci przewodz±ce obce.

3.5. Sprawdzanie warunku samo­czynnego wył±czenia zasilania
W najczę¶ciej stosowanym układzie TN dla sprawdzenia warunku samo­czynnego wył±czenia zasilania wyko­nuje się pomiar impedancji pętli zwar­ciowej. Zmierzona warto¶ć impedan­cji pętli zwarciowej nie może być większa od impedancji Zs opisanej wzorem poniżej:

gdzie:
Uo - napięcie względem ziemi w [V],
Zs -  impedancja pętli zwarcia przewodu fazowego z przewodem ochronnym w[Ω]
Ia - pr±d wył±czaj±cy zabezpieczenia w [A].
Powszechnie dostępne mierniki impe­dancji pętli zwarciowej wykorzystuj± do pomiaru impedancji pętli zwarcio­wej tzw. metodę spadku napięcia. Za­sada pomiaru jest przedstawiona na rysunku 4.
Mierzone jest napięcie U0 = E przed zał±czeniem obci±żenia pomiarowego miernika Z0 oraz napięcie U1 po zał±czenia obci±żenia pomiarowego.
Wyznaczana impedancja pętli zwarciowej jest okre¶lona zależno¶ci± wektorow±:


Jednak ze względu na trudno¶ci tech­niczne w realizacji miernika pozwala­j±cego mierzyć wektory napięć U0 i U1 w praktyce wykorzystuje się zależno¶ć przybliżon±, która wykorzystuje pomiar modułów tychże napięć:


Dobieraj±c metodę pomiaru należy uwzględnić stosunek X/R impedancji pętli zwarciowej w miejscu pomiaru. Do badania impedancji pętli zwarciowej w pobliżu transformatora nie nadaj± się mierniki mierz±ce tylko rezystancję, można nimi mierzyć impedancję pętli w głębi sieci w obwodach z przewodami o małym przekroju, gdzie dominuj±c± rolę pełni rezystancja obwodu zwarciowego.
Najprostszymi przyrz±dami do pomiaru impedancji pętli zwarciowej s±: woltomierz, amperomierz oraz rezystor, przez który dokonuje się sztuczne zwarcie. Należy jednak pamiętać, że w przypadku przerwanego przewodu ochronnego PE, podczas sztucznego zwarcia na obudowach urz±dzeń może pojawić się niebezpieczne napięcie dotykowe. Profesjonalne mierniki impedancji dokonuj± kontroli ci±gło¶ci przewodu ochronnego przed sztucznym zwarciem i w przypadku przerwanego przewodu ochronnego PE uniemożliwiaj± dalszy pomiar.

3.6. Badanie zabezpieczeń różnicowopr±dowych
Stosuj±c w instalacji zabezpieczenia różnicowopr±dowe, oprócz sprawdzenia warunku samoczynnego wył±czenia zasilania, należy sprawdzić czy wył±cznik różnicowopr±dowy zadziała pod wpływem wymuszenia pr±du o okre¶lonych warto¶ciach.
Norma  wymaga, aby warto¶ć pr±du różnicowego I przy której zadziała zabezpieczenie różnicowopr±dowe nie była większa od znamionowego różnicowego pr±du zadziałania I∆n.
W praktyce należy ustalić, czy rzeczywisty pr±d zadziałania nie tylko nie jest większy od I∆n ale również czy nie jest mniejszy od 0,5 I. Jeżeli wyzwalanie wył±cznika następuje przy pr±dzie mniejszym od 0,5 I wówczas może dochodzić do częstych zbędnych zadziałań, co również jest niepoż±dane. Wył±cznik różnicowopr±dowy można uznać za sprawny, jeżeli jego rzeczywisty różnicowy pr±d zadziałania jest zawarty w przedziale od 0,5 I∆ndo I∆n. Powinien on również zadziała pod wpływem naci¶nięcia przycisku TEST.
Sprawdzenie minimalnej warto¶ci pr±du, przy której zadziała wył±cznik różnicowopr±dowy może odbywać się z wykorzystaniem prostego układu, jak na rysunku 5.



Po odł±czeniu instalacji odbiorczej od wył±cznika, należy wymusić pr±d różnicowy wykorzystuj±c do tego rezystor o regulowanej rezystancji. Miliamperomierz w obwodzie regulowanego rezystora wskazuje warto¶ć pr±du różnicowego. Zmniejszaj±c warto¶ć rezystancji w obwodzie regulowanego rezystora, zwiększa się warto¶ć pr±du różnicowego aż do zadziałania wył±cznika różnicowopr±dowego. Rezystor powinien być tak dobrany, aby umożliwiał wymuszanie pr±du różnicowego w zakresie od 0,3 I∆n   do 1,2 I∆n  . Na rynku istnieje wiele mierników i testerów zabezpieczeń różnicowopr±dowych, które pomiar wykonuj± w sposób automatyczny, wy¶wietlaj±c warto¶ć pr±du, przy której zadziałał wył±cznik różnicowopr±dowy.
Pomiary rzeczywistego różnicowego pr±du zadziałania wył±czników różnicowopr±dowych mog± być obarczone znacznym błędem, jeżeli w instalacji występuj± ustalone pr±dy upływowe. Gdy pomiary s± dokonywane w obwodzie jednofazowym, wynik pomiaru rzeczywistego różnicowego pr±du zadziałania wył±cznika jest zaniżony, natomiast w obwodzie trójfazowym pr±d upływowy może oddziaływać w obydwu kierunkach, czyli może zaniżać lub zawyżać wynik pomiaru rzeczywistego pr±du zadziałania. Nie należy więc oceniać pochopnie stanu wył±cznika różnicowopr±dowego, gdyż w rzeczywisto¶ci może być on sprawny, a przyczyna negatywnego wyniku pomiaru leży po stronie instalacji. Może też wyst±pić sytuacja odwrotna, na podstawie wyniku pomiaru niesprawny wył±cznik może zostać oceniony jako działaj±cy prawidłowo. Z tego względu podczas pomiarów rzeczywistego różnicowego pr±du zadziałania wył±czników różnicowopr±dowych należy odł±czyć od nich instalację odbiorcz±.

4. WNIOSKI
Pomiary odbiorcze i eksploatacyjne s± niew±tpliwie jednym z kryteriów oceny stanu instalacji elektrycznej pod k±tem spełnienia wymagań bezpieczeństwa i niezawodno¶ci. Od wła¶ciwie wykonanych pomiarów zależy dopuszczenie jej do eksploatacji. Pomiary te powinny być wykonane z należyt± staranno¶ci± i zakończone wła¶ciwymi, czytelnymi protokołami, które umożliwi± porównanie wyników pomiarów podczas następnych badań kontrolnych.

dr inż. Stanisław Czapp

     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!