Horthy beszédei
Horthy hadparancsai
(Nagybányai, vitéz) (Kenderes, 1868. jún. 18. - Estoril, Portugália, 1957. febr. 9.): tengerésztiszt, Magyarorság kormányzója. Régi beregmegyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula. A debreceni kollégiumot végezte és 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki.
1900-ban sorhajóhadnagy, 1908-1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt.
Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Ezzel a hajóval vívta meg hősi tetteit, mingyárt az olasz hadüzenet után 1915 máj. 21-én rajtaütött Porto Corsinin bombázva a kikötőt, majd elsüllyesztette a San Giovanni di Medua olasz hajót, amely lőszert vitt a montenegroi és szerb hadsereg számára. Ezzel nagyban hozzájárult Montenegro leveréséhez, amiért is megkapta a Mária Terézia-rendet. Még eredményesebb volt 1916 júl. 10-én az Otrantoi-szorost elzáró ellenséges hajók őrvonalának áttörése, amikor öt angol őrhajót semmisített meg. 1917 májusában egy hajóraj élén újra áttörte az Otrantoi-szorosban felállított ellenséges őrvonalat s ez alkalommal három angol kereskedelmi és húsz őrhajót süllyesztett el de ő maga súlyosan megsebesült. Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. februárjában Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést. IV. Károly király az osztrák-magyar hajóhad főparancsnokává és ellentengernaggyá nevezte ki. Az összeomlás után visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. júl.).
Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. Mint a Nemzeti Hadsereg fővezére együttműködött a Prónay-Hájjas-féle fehérterrorral. A franciák mindenképpen akadályt igyekezvén vetni a magyar hadsereg szervezesének, a rendelkezésére álló önkéntes csapatot sikerült szerencsésen átvinnie a Dunán s a Dunántúlon szervezte meg a kis magyar hadsereget.A románok elvonulása után két, nappal, 1919 nov. 16-án vonult be a fővárosba kis seregével.
A nemzetgyűlés 1921. március 1-én megválasztotta Magyarország kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében megakadályozta V. Károly visszatérését. 1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbehozza.
1926-ban magalakította a kétkamarás országgyűlést. A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 okt. 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést.1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört.
1938 és 1941 között sikeres revíziót hajtott végre Magyarország Horthy vezényletével,amikor is visszacsatolták az anyaországhoz Felvidék(I.bécsi döntés,1938),Kárpátalja(1938),Erdély(II.bécsi döntés,1940)és a Délvidék(1941)egyes területeit,zömében magyar ajkú lakossággal.
1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkés osztályra támaszkodott; külpolitikájában előbb a nyugati hatalmakra,később azonban már a fasiszta Olaszországra és Németországra. Politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette,majd a II. világháborúban való részvételhez. A háború menetében való fordulat (1943) eleje után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett. A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak. A németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot és kénytelen volt kinevezni az új kormányt. Novemberben is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs. A személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára.
A háború befejezése után egy ideig Németországban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Kiugrási kísérletei miatt nem ítélték el.Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig. Hamvait hazahozták és Gödöllőn temették el. |