Csiga-bujócska: Juhász Magda
Csiga-biga belebújt a házába,
nem tudok cipőt adni a lábára.
Ejnye csiga, mit csináljak most veled,
hogy bírod ki mezítláb majd a telet?
Ne búsulj, mert a csigának nincs lába,
nincs gondja se cipőre, se ruhára.
Alszik télen, ki se néz a házából,
csak tavasszal ébred fel az álmából.
Gazdag Erzsi: Mosolyra biztató dal
Hozok neked galagonyát.
-Sírsz-e még?
Hozok neked kerek almát.
-Rísz-e még?
Egyet nevetsz; kettőt adok.
-Hadd látom:
Érik-e a piros mosoly
orcádon?
Piros mosoly: piros alma
itt terem.
Mosolyogj hát! Hadd legyen bő
szüretem!
Apostagi Bolvári Judit
A kamrában
A kamrában szőlő, körte,
dió, alma, áfonya,
hagyma, zöldség, cékla, krumpli,
két hordónyi káposzta.
Nagy szemű bab, karalábé,
csemegének mandula,
aszalt szilva, szederbefőtt,
a hidegebb napokra.
- Sok jó ízből kell-e még több? -
Kérdi az Ősz szelíden.
- Nem vagyok én telhetetlen,
megelégszem ennyivel.
Fésűs Éva: Sündisznócska
Tegnap korán esteledett
Sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarba
Kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél szakadatlan
Melenget a puha paplan.
Jó puha a földi fészek
Aludjatok kis tüskések!
Kányádi Sándor: Csóka
Ághegyről csóka pislog a hóra,
Ott üldögél már órák óta.
Nincs egyéb dolga, mert ha lett volna
valami dolga, elrepült volna.
Takács Gyula:
Összetört a csiga háza
Se subája, se ruhája,
s összetört a csiga háza.
Hol aludjon éjszakára?
Éjszakai hűs harmatba
megfázhat a csiga talpa,
s fagy is jöhet még hajnalba...
Aki házát hátán hordja,
maradjon a zöld bokorba,
ne menjen a gyalogútra.
Kovács Barbara:
Levél a szélben
Egy kis huncut szélgyerek, Falevelet kergetett.
Össze-vissza kavarta,
Feldobálta magasra.
Rászórta a fejemre, Leráztam én nevetve.
Feldobáltam fel az égbe,
Kapaszkodjon meg a szélben.
Csukás István : Dalocska
Csengő szól: gingalló,
Röppenj már pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.
Dal az őszről
Szellő fújdogál,
Levél hulldogál,
Készül a madár,
Messzi földre száll.
Dombon kikerics,
Nyárnak híre sincs.
Csillog már a dér,
Nincs messze a tél!
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
Hol volt, hol nem volt. . .
Volt egyszer egy iciri piciri házacska;
ott lakott egy iciri piciri kis macska.
Volt annak két iciri piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri piciri kis tökre.
Csizmát húz az iciri piciri kis macska,
hová lett az iciri piciri barmocska.
Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.
Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.
Rátalál egy iciri piciri kis tökre,
bánatában iciri picirit meglökte.
Felfordult az iciri piciri tököcske,
benne a két iciri piciri ökröcske.
Megörült két iciri piciri ökrének:
vége van az iciri piciri mesének!
SUTTOGÁS
Dragan Lukity verse
Fehér Ferenc fordítása
Oda-vissza úton
mennyi kis iskolás!
Oda-vissza úton
megannyi suttogás...
Ki-ki suttog,
ki-ki seppeg,
halkan,mint az esőcseppek.
Suttognak levélről,
suttognak titokról,
esküt is suttognak
örök barátságról.
Ki-ki suttog,
ki-ki seppeg,
halkan mint az esőcseppek.
Szalai Borbála: Színek
Piros
Piros az alma,
piros a meggy.
Pettyes ruhámon
piros a petty.
Tűzpiros szirmot bont
a pipacs virága,
s katicabogárkán
piros a kabátka.
Szép piros csizmát hord
a gólyamadár is,
s vadrózsa nyakában
piros a kaláris.
Sárga
Ha virít a pittypang -
sárga a virága.
A barack, a körte:
bársonyosan sárga.
Sárga a kis méhek
összegyűjtött méze,
s éppilyen a kikelt
kislibák pihéje.
Az érett búzának
sárgul a kalásza -
aranysárga napfény
csordogál le rája.
Fehér
Fehér a dér, fehér a hó.
Fehér a tej, a lágy cipó.
Fejünk fölött a
magas égen
bárányfelhő száll
hófehéren...
Nagyapa haja is
ezüstfehér -
fehéren csillog már
rajta a dér.
Kék
Kék a nyíló
len virága,
szitakötő
fényes szárnya,
búzavirág
cakkos szirma -
s csészémen is
kék a minta.
Kék a szilva,
kék a kökény,
kishúgomon
kék a kötény.
S tán a kék ég
festékcseppje
csöppent a kék
nefelejcsre...
|