Francois Villon élete:
Egy francia nemzetiségű fiatal ember, aki valószínűleg 1431-körül született. Édesapja korán meghalt, ezért nagybátyja kezei alá került, aki egy gazdag püspök volt, tudta neveltetni, taníttatni. Kitűnő tanulóként a Sorbonne-ra járt, de ugyanakkor egy másik életet is élt, éjszakánként bordélyházakban, kocsmákban mulatott. Villon a társadalom szélén állt, és 25 évesen egy kocsmai verekedés után elkellett menekülni-e Párizsból.
Villon költészete:
-Villon a költészet megkésett követe -14. században Itáliában már a reneszánszról besézlünk, míg európa többi országában MÉG középkori irodalom van. -Villon a két korszak határán áll: bizonyos dolgokban túllépett a középkoron. -témája általában nagyon MERÉSZ. - vallásossága miatt került a középkori irodalom osztályába.
Leghíresebb műve: versei Villon-t 30 éves korában egy püspök elfogatta, és megölette. Ekkor írta a Hagyatékot. Ez két részből áll, egy kis és egy nagy testamentumból. Ezek a versek külön is értelmezhetőek, és sorban is egymás után követhető eseményt írnak le. Úgynevezett oktává-kból áll: ezek 8 sorosak. ---> ezeket megszakítják Balladák és rondók. a balladák végén ajánlás található, amit : Istenhez/Máriához írt, vagy annak, akitől a verséért pénzt várt.
Egy két eversények elemzése: °°°Szép fegyverkovácsné panasza öregségében:
- nagyon brutálisan ábrázolja az öregséget -szembeállítja az öregséget a fiatalsággal - Villon-i motívum: felmerülaz öngyilkosság - tisztában van azzal, hogy bűnös életet él
°°°Villon éneke szeretőjéhez: - Villon a kettősségek embere - egyszerre van jelen a megbánás és az élet élvezete + fiatalság dícsérete és az öregségtől való félelem.
Egyik verse [hogy kedvet kapjatok hozzá]:
Ballada vastag margot-ról
ha szeretema szép lányt szolgamód, Nem kell azért bugrisnak vélnetek, Javai finom óhajra valók, Csókjáért kardot, pajzsolt viselek. Fazekat happolok, ha emberek jönnek, ellépek borért csendesen. Kerül gyümölcs meg sajt. S ha rendesen Fizetnek, mondok: Jól ityeg bizony! Csak jőjene, ha dürgésük leszen, E bordélyba, hol szállásunk vagyon.
De megvannak a vijjogó bajok, ha pénz nélkül jön Margot hálni meg. Szivem halálra gyűlöli. Fogod Mindjárt kabátod, szoknyád, réklidet, Gyapju gyanánt a zálogba vihedd! S kezét csipőre téve bőg nekem Az Antikrisztus, hogy Jézusra, nem, Ő nem teszi! Hát jól képen kapom. Az orra fölött hordja kézjegyem E bordélyban, hol szállásunk vagyon.
Majd megbékülünk; szellent rám nagyot - Dagattabb, mint a dongó - fölnevet, Combom megcsapkodja, Gogo-z meg gagyog, Öklével birizgálja fejemet. Mint bunda, alszunk, lévén részegek. S kelünk. Korog a hasa. Kényesen Fölmászik rám, nyögök keservesen, A deszkánál is laposabbra nyom, Ledérkedéssel tönkre így teszen E bordélyban, hol szállásunk vagyon.
°°°ajánlom: vegyétek ki könyvtárból, mert egy nagyon érdekes mű.
Én nekem ezt a suliban volt kötelező tanulnom, és bevallom őszintén, nekem megtetszett. Azért gondoltam hogy felteszem ide, mert egy nagyon érdekes költő. Ez a kettősség fogott meg benne, hogy tudja hogy ő bűnös, de mégsem tesz ez ellen semmit. Szerintem olvassatok bele, szórakoztató. |