A KDNP-s politikus javaslatát azzal indokolta akkor, hogy az önkéntes, tartalékos, területvédelmi erő hazánk biztonságát erősítené. A jól képzett, megyénként ezer-ezer emberből álló gárdista (Budapesttel együtt összesen mintegy húszezer tartalékos) kiegészíthetné a Magyar Honvédséget. Békeidőben csak katasztrófahelyzetekben mozgósítanák, háborús időkben viszont területi védelmi erőként működnének.

Héjja István a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nemzetvédelmi tanszékének vezetője is úgy látja, hogy van realitása a Honi Gárda felállításának. „Beleillik a hosszú távú honvédelmi stratégiába a gárda létrehozása” – nyilatkozta a FigyelőNetnek. Véleménye szerint számos esetben (például katasztrófa, raktárak, hidak vagy stratégiai fontosságú épületek őrzése, egy-egy terület kitelepítése) indokolttá válik a fenntartása, s regionális feladatok felmerülése során könnyű mozgósíthatósága révén bevethető lenne. A Honi Gárda segíthetné a rendőrség munkáját (például kiemelt infrastruktúra őrzése), illetve a menekültáradat kezelésében is részt vehetne. A fegyveres kiképzésük természetesen szabályozott formában történne – tette hozzá.

Az árvízvédelmi munkálatokba több alkalommal behívott katonák többsége is pozitívumként értékelte a Honi Gárda létrehozásának a gondolatát. Ők azzal érveltek, hogy a mindenkori kormány egyáltalán nem tervezi be a költségvetésbe a bármikor adódó katasztrófát vagy árvizet, s ilyenkor (például árvíz) parancsra kivezénylik a katonaságot. Egyrészt a katonák jutalom és pihenőnap nélkül dolgoznak, másrészt a katonai technika is „kopik” (például a két évvel ezelőtti nagy árvízben mintegy 10 ezer katonai jármű vett részt), a kormány pedig sosem teszi mellé a költségvonzatot, még utólag sem. Így többek között a hadsereg kiképzési keretéből megy el a pénz, miközben a pluszfeladatokra felhasznált összegeket valójában a hadsereg fejlesztésére kellene fordítani.