Kerekecske, dombocska
itt szalad a nyulacska

erre megyen, itt megáll
itt egy körutat csinál
ide bújik, ide be
kicsi gyermek keblibe.

 Ciróka!
Maróka!
Mit főztél?
Kását.
Hova tetted?
Pad alá.
Mi lett vele?
Mind megette egy pupák!
(Felváltva simogatjuk tenyerönkbe zárt kezecskéjével saját arcunkat, majd az övét. A végén megdögönyözzük a hasát, ás puszit nyomunk a homlokára, hogy kétsége se legyen felőle, ki az a pupák...)

Csett Pápára, pillangóra
(tapsolunk, majd elkapjuk a hüvelykujját),
onnan megyünk Komáromba (mutatóujját)
Győrbe gyöngyért (középső ujját)
Komáromba dohányért (gyűrűsujját)
Szentpéterre leányért (kisujját)
adnak ott egy petákért (megnyomjuk az orrocskáját)
(Forrás: Kismama újság)

Időjárásmese  (amely nagyobbacska gyermekeknél a háton használható)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, meleg, sárga nap.

(egyik kéz a vállon, a másik az óramutató járásával megegyező irányban nagy kört rajzol a hátra)

.amely az egész földkerekséget felmelegítette a sugaraival.

("napsugarak" a hát közepétől a szélek irányába)

De nicsak, felhők jönnek, és eltakarják a napot.

(apró körök az ujjbegyekkel)

Nemsokára megérkezett a szél is. Egyre erősebben és erősebben fújt.

(egyik oldalról a másik fele simítjuk, majd vissza egyre erősebben)

.szinte úgy, mint egy orkán.

(forgószélszerű simítások az ujjbegyekkel.)

Villámlani kezdett.

(villámokat rajzolunk az ujjbegyekkel)

dörgött az ég.

(tenyérrel ütögetjük a hátat)

majd eleredt az eső.

(felülről lefelé simítunk az ujjbegyekkel)

Egyre jobban és jobban zuhogott.

(mint az előbb, de erősebben)

mígnem megérkezett a jégeső. kopogott a jég.

(ujjbegyekkel dobolunk a háton, egyre erőteljesebben)

Azután eleredt a hó, és minden szikrázóan hófehér lett.

(könnyedén, lassan dobolunk)

De nicsak, ki jön ott? Egy macska oson a puha, fehér hóban. És még egy macska. és még egy.

(a kézből puha macska-tappancsokat formálva "felmászunk" a háton egészen a nyakig: ujjainkat behajtva, a csuklót, és a behajtott ujjak felületét a hátra helyezzük és felfelé görgetve haladunk. Először a hát egyik oldalán -1 cica, középen -2 cica, majd a másik oldalon-3 cica)

Leszáll a köd, és minden elcsendesedik

(tenyerünket a háton pihentetjük)

De hamarosan előbukkan a nap, hogy ismét felmelegítse a földet .

(lassan elvesszük a tenyerünket)

új versek / Szabó Lajosné, Margó gyűjtése

Talpmaszírozáshoz:

Lassan ballag csiga-biga,

Táskájában eleség,

Várja otthon fia-lánya,

S csiga-biga feleség.

Sűrű erdő (fejtetőtől lefelé a  hajat simogatjuk)
kopasz mező (homlokot kisimítjuk)
két pillangó (szemek körül rajzolunk egy kört)
egy szörtyögő. (orrtőtől az orrnyeregig, oda vissza simítunk)
Egy tátogó (száj körül, bajusz , mosoly)
itt lemegy, (álltól lefelé a pocakog simítunk)
itt megáll, (pocakon megpihen a kéz)
itt a kulacs, itt igyál! (pocakon "napocska" :)))

Ujj mondóka

Ez a malac piacra megy,

Ez itthon marad,

Ez kap finom pecsenyét,

Ez semmit sem kap,

S ez a pici visít nagyot,Uíí-uíí éhes vagyok!

Talp masszírozásnál

Jár a baba jár, mint a királylány (fiúknál, kiskirály)

Csukd be szemed, nyisd ki szád,
adok bele ... (husikát, pogácsát, cukorkát)

Kis kanál, nagy kanál,
erdő szélén kismadár,
minden gyerek így csinál,
hamm!

Baba ül a székben,
kenyér a kezében,
kértem tőle, nem adott,
azt mondta, hogy elfogyott!

Gyerekek, gyerekek,
szeretik a perecet,
sósat, sósat,
jó ropogósat.

Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.

Fánk, fánk, sül a fánk,
süti, süti Anyukánk,
Fánikának, Sárikának,
Ágikának, Marcikának.

Ádám, Éva, (orrát, állát)
Túrós csikmák, (jobb arcát, bal arcát)
Kapd be cigány, (orrát, állát)
Hamm! (szájába adjuk)

Hinta, palinta,
régi dunna,
kiskatona,
ugorj a Tiszába!

Egy üveg alma,
két üveg alma,
három üveg alma,
négy üveg alma,
öt üveg alma,
hat üveg alma,
hét üveg alma,
nyolc üveg alma,
kilenc üveg alma,
Tíz, tíz, tiszta víz,
olyan, mint a folyóvíz.

Hinta, palinta,
hintázik a Marcika,
amíg száll a hinta,
kacag a kisbaba,
ha leszakad a hinta,
sírni fog majd Marcika.

Lóg a lába, lóga,
nincsen semmi dóga,
mert ha dóga vóna,
a lába nem lógna.

Jár, jár, jár,
járni tanul már,
tipeg-topog bocskorában,
pici baba szép korában
járni tanul már.

Jár a baba, jár,
mint egy kismadár,
holnapután a kert alatt
lepkét is fog már.

Menjünk, menjünk,
mendegéljünk,
Míg sűrű erdőbe érünk,
A fák között mókus ugrál,
Az árokban nyuszi bujkál.

Erre kakas, erre tyúk,
erre van a gyalogút.
Taréja, taréja,
ugorj a fazékba!
Hopp!

Séta, séta, sétálunk,
farkast látunk, elfutunk.

Jár a baba, jár,
mint egy kis király,
szedegeti a lábát,
koptatja a bocskorát.

Nézzétek csak, emberek!
Nagy csizmában kisgyerek.
Komoly képpel lépeget,
hátrafelé nézeget.

Kapud előtt járok,
nagyokat kiáltok!
(A végén kiáltunk egyet és futni kezdünk, majd lassan újra kezdjük.)

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

Aki nem lép egyszerre,
nem kap rétest estére,
pedig a rétes nagyon jó,
katonának az való.

Nem megyünk mi messzire,
csak a világ végire,
ott sem leszünk sokáig,
csak tizenkét óráig.

Egy, kettő, három, négy,
Te kis legény hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a falu végire.

Hoppá, hoppá, áll a baba,
hoppá, feláll Marci maga!
Tippen-toppan, Marci megáll,
tippen-toppan, állni tud ám!

Egy, kettő, három, négy,
te kis cipő, hová mégy?
Kip-kop, kopogok,
találd ki, hogy ki vagyok!

A nagyobbak ugrálni is szeretnek:
Levendula ágastul,
Ugorj egyet párostul!
Azért adtam egyszer meggyet,
Hogy velem is ugorj egyet!

Száraz dió, ropogtató,
Hegedűszó, muzsikaszó.
Tedd le babám a szűrödet,
Hadd ugorjak egyet véled!