A
legjobb barátok
„Gyönyörűen süt a Nap, a szél
gyengén lengeti a fák lombját.
Átemelem a lábam a híd
korlátján.
Lassan lépkedem a peremen a híd
közepe felé…
Lenézek a folyóra ami lassan
hömpölyög a mélyben.
Az
egyik legjobb barátom megölte magát 2 héttel
ezelőtt.
Betett neki ez a sok
szar…
Nagyon
hiányzik…”
„A
kedvenc kávézónkban ülünk a
haverokkal.
Az
egyik legjobb barátunk fejbe lőtte magát 2 héttel
ezelőtt.
Nagyon
hiányzik…
De
hiányzik még valaki:
Van
egy barátunk aki az eset óta ki sem jött a
szobájából.
Félünk, hogy kárt tesz magában.
Gyászol.
De
jobb lenne ha megosztaná velünk, akkor könnyebben
átvészelné.
Nagyon
hiányzik…”
„Nézem a folyót, és
sírok…
Lassan potyognak a könnyeim, hogy
aztán eltűnjenek az árban…
Itt
állok egyedül, nézek a mélybe és
sírok.
Nagyon
hiányzik…”
„Kinézünk a kávézó ablakán és
ismerős arcot pillantunk meg.
A
barátunk egy híd peremén áll és csak néz a
mélybe…
Valami van a
kezében…
Riadtan egymásra nézünk és
felpattanunk a helyünkről.
Futunk ahogy csak
bírunk.
Ne
tedd, kérlek ne tedd!...”
„Előveszem az urnát és beleszórom a
barátom hamvait a folyóba.
A
búcsúlevelében meghagyta nekem, hogy hamvasztást
akar,
És
szórjam a hamvait a folyóba.
Ez
volt a kedvenc helye. Itt bújt el az emberek
elől…”
BOOOOOOOMMMMM!!!!
„Hirtelen fékcsikorgást és
sikolyokat hallok…
Visszamászok a korláton és elindulok
a kedvenc kávézóm irányába.
A
kávézó előtt rémült arcokat látok,
féknyomokat,
Vért, és egy ferdén lefékezett
kamiont.
Betolakodok a sikoltozó tömegbe és
szörnyű látvány tárul a szemem elé:
A
három legjobb barátom vérbefagyva,
Groteszk pózban, holtan fekszik az
úton...”
Múlnak az évek, sok-sok év
eltelik,
És
én még mindig, minden nap sírok…
Nem
tudom felfogni hogy történhetett ez…
Talán nekik is betett ez a sok
szar…
Magamra hagyott minden
barátom,
Akikért akár még meghalni is képes
lettem volna…
Sírok, sírok, potyognak a
könnyeim.
Nem
élhetek így tovább…
Nagyon
hiányoznak…
Itt
állok a híd peremén, hullanak a
könnyeim,
Rászánom magam
és lépek egyet…”
By: Linzenbold
András ^^ kakóóóscsiga xD
|