Egy délután két úriember teázgatott egy villában. Arany díszítésű drága székekben ültek mindketten, a bársonnyal borított asztal előtt. Fekete zakójuk vállára omlott szintén szép, fényes fekete hajuk. Két ujjal fogták a csészék fülét, és úgy hörpintgettek néha a finom teából.

- Még egy kis teát, Sir Iero?

- Oh, igen, köszönöm, Sir Way. - az idősebbik férfi megigazította fehér kesztyűjét a kezén, aztán töltött még teát az említett másik férfinak. Sir Iero közben észrevétlenül felpillantott Sir Way arcára, hogy leolvassa róla, vajon alkalmas-e előhozakodnia egy igen kényes témával. Mivel a gondterheltség egyetlen jele sem látszott rajta, megköszörülte a torkát és belekezdett.

- Bocsásson meg, hogy ismét erről faggatózom, de kérem, árulja el, a bálon talált-e finom ízlésének megfelelő hölgyet? - Sir Way homlokán apró ráncok jelentek meg.

- Attól tartok, nem. Csinos hölgy igaz volt ott, nem is egy, de én úgy vélem, valami más iránt érdeklődöm.

- Valóban? Ez felettébb érdekes. És mégis mi lenne az a más? - Sir Iero előbb feltett, saját kérdése miatt kezdett fészkelődni. Félt, hogy esetleg Sir Way-t zavarba hozta ezzel a kérdéssel, ám ez a legkevésbé sem mutatkozott meg rajta.

- Kényelmetlenül ül, Sir Iero? Hozathatok esetleg egy másik széket. Vagy esetleg szívesebben helyet foglalna odabent, a hálóban? - Sir Iero-nak kikerekedtek a szemei. Tehát mégis igaz, amit sugdolóznak. A jó modorú és felettébb előkelő Sir Way, nem a hölgyek társaságát kívánja! A meglepettségét gyorsan palástolta, viszont az izgalmát az iránt, hogy beférkőzhessen Sir Way személyes környezetébe, nem tudta.

- Elnézést, ön most szexuális kapcsolatot kívánna velem létesíteni? - tette fel a kérdést remegő ajkakkal és remegő szívvel. Sir Way egy ideig nem felelt, csak az igazgyöngy berakású nagy falióra ketyegett a csendben, aztán mosolyra húzva a száját Sir Way felállt az asztaltól, odasétált Sir Iero háta mögé és lehajolva a fülébe súgta:

- Elnézést, ön most azt feltételezi rólam, hogy szexuális kapcsolatot kívánnék létesíteni önnel?- Sir Iero erre akkorát nyelt, mintha egy egész csészényi teát kortyintott volna le egyszerre. Sir Way-nek már megint sikerült zavarba hoznia, és ez csak azért történhetett, mert ő ismét bedőlt neki.

- Oh, dehogyis, bocsásson meg nekem a feltételezésért.

- Mily sajnálatos... - ezt egészen közel intézte Sir Iero füléhez, szinte mát hozzáért, amiről Sir Iero-nak hirtelen igen melege lett. - Felhevítette a meleg tea, Sir Iero? Kérem, engedje meg, hogy segítsek levenni ezt a szép öltönyt. Bizonyára nagyon meleg lehet.

- Köszönöm. - Sir Iero felállt, és engedte, hogy Sir Way érzékien lefejtse róla az egyre melegebbnek bizonyuló öltönyt.

- Kérem, javítson ki, ha tévednék, de feltételezem, hogy az előbbi mozdulatom igencsak felizgatta önt. - szólt suttogva Sir Way, miközben az öltönytől felszabadult kezét Sir Iero ágyékára csúsztatta.

- Ebben nem téved. Lenne olyan kegyes, és megtenné nekem, hogy kör-körös mozdulatokat végez azzal a kezével, amelyiket épp az ágyékomon nyugtatja?

- Kérése igen megfontolandó, Sir Iero, de azt hiszem, eleget teszek neki. - és ahogyan ígérte, megtette azokat a bizonyos mozdulatokat, amik bizony felettébb jól estek Sir Iero-nak.

- Nem gondolja, hogy mégis csak megfelelőbb lenne odabent, a hálóteremben?

- Úgy találom, hogy ismét önnek van igaza, Sir Way.

- Ez esetben kérem, kövessen. - Sir Way egy ajtóhoz vezette Sir Ierot, aztán kinyitotta előtte.

- Csak ön után, Sir Iero.

- Nem-nem. Csak ön után. - hozzá jelzett a kezével.

- Csak ön után. Ön a vendég.

- Csak ön után. Ön az idősebb.

- Attól tartok, akkor egyszerre kell bemennünk.

- Mily méltányos megoldás. Hát akkor... - egyszerre, vállukat az ajtófélfának vetve oldalaztak be a hálóteremben, aminek közepén egy óriási francia ágy terült el, rajta hibátlanul elhelyezett selyem ágyneművel. Sir Iero lassan elkezdte gombolgatni az ingét, mire Sir Way is követte a példáját. Mikor végeztek, Sir Way kezelésbe vette mindkettőjük ingét.

- Adja csak ide, azonnal kivasalom.

- Milyen kedves. Nem is tudtam, hogy ön ehhez is ért.

Sir Way erre csak rámosolygott Sir Iero-ra, aki már a drágakő berakásos övét bontogatta.

- És hozzá kell hogy tegyem, rendkívül szexuálisos tekintetet mondhat magának.

- Oh, köszönöm. Szabad a nadrágját is? - kérdezte Sir Way, miután már kivasalta az ingeket és szépen, hatalmas pontossággal össze is hajtogatta azokat. Sir Iero készségesen odanyújtotta a nadrágját, amit az imént vett le.

- Úgy vélem, ezzel készen is lennénk. És most megtenné, hogy közelebb jön? - Sir Iero engedelmesen tett pár lépést.

- Közelebb... közelebb... közelebb... - Sir Way addig suttogta a ’’közelebb’’-eket, amíg Sir Iero-val összeért az ajkuk. Sir Way kecses tartása meggörnyedt, mikor Sir Iero ujjai végig futottak a gerincén. Vigyázva, hogy a legkisebb felületen gyűrődjön a szép ágynemű, lefeküdtek és lefejtették egymásról a selyem alsónadrágot.

- Szíves elnézését kérem, egy pillanat és itt vagyok. - mondta Sir Way, felkapta az alsónadrágokat aztán nekiállt kivasalni őket. Addig Sir Iero gyönyörködött a férfias testben, ami mindig megfeszült, mikor a vasaló felemelkedett a levegőbe. A vasalóból gőz csapott fel, ami körbelengte Sir Way testét. Egy pillanatra, a gőzfüggöny mögül felpillantott Sir Iero-ra, akit ettől szabályosan kirázott a hideg. Az a titokzatos nézés, az amúgy is titokzatos gőzfüggöny mögül egyre jobban felizgatta, de tartotta magát, amíg Sir Way végzett a hajtogatással is, és visszatért mellé. Ott aztán rászabadult, persze a kellő önuralommal, de úgy tűnt, Sir Way-nek mindegy volt. Pár óra intenzív elfoglaltság után felöltöztek és visszaültek teázni.

- Sajnálattal közlöm, hogy nekem hamarosan indulnom kell. Nagyon élveztem a társaságát és a tea is igazán finom volt. - mondta Sir Iero, miután rápillantott az órájára.

- Hasonlóképp vélekedem. Lehetne esetleg arról szó, hogy megismételjük ezt a délutánt? - kérdezte reménykedve Sir Way miközben átnyújtotta Sir Iero-nak az öltönyét.

- Hmm... az nagy örömömre szolgálna. Péntek délutánonként szabad vagyok, akkor megfelel?

- Tökéletesen.

Sir Way kikísérte az ajtóhoz Sir Iero-t, miután elbúcsúztak egymástól, és ígéretük szerint minden pénteken együtt teáztak.