Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.

Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.

Kisfeszültségű hálózatok A közcélú, kisfeszültségű hálózatok négyvezetősek, TN-C-rendszerek. A hálózatok csillagponti vezetői a teljes hálózaton PEN-vezetők. A hálózatok nagy galvanikus kiterjedése miatt szükséges, hogy a PEN-vezetők potenciálrögzítés céljából tervszerűen és meghatározott távolságonként földelve legyenek. Ennek megfelelően a PEN-vezetők - a közép-, kisfeszültségű transzformátorállomások, mint táppontok PEN-sínjein kívül - legalább a következő helyeken hatásosan földeltek: . a kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatok első és utolsó oszlopain, . a szabadvezeték-hálózatokon legalább 300-350 méterenként (megjegyzés: a 22+ 0,4 kV-os közös oszlopsoros hálózatokon a PEN-vezetők minden oszlopon földeltek), . a kisfeszültségű kábelhálózatok kábelei minden indítási- és végponton (elosztószekrényben, PEN-sínen), . a TN-rendszerű fogyasztói hálózatok betáplálásainál a csatlakozóvezeték betápláló N-vezetőjének a fogyasztói hálózat földelőrendszerével vagy érintésvédelmi célú földelésével történő összekötése által. Egy N-vezetőn folyó áram értéke a hálózati fázisáramok vektori eredője. Ez a megállapítás a közcélú, kisfeszültségű hálózatokra már csak jó közelítéssel és általában igaz. Mi a helyzet kisfeszültségű hálózatok PEN-vezetőin folyó áramokkal? A helyzet valójában elég bonyolult. A hálózatok nagy galvanikus kiterjedése miatt a PEN-vezetők távoli helyeket és potenciálokat hidalnak át, valamint sok közép-, kisfeszültségű transzformátorállomás üzemel számos csillagponti és egyéb földeléssel, amelyek áramokat bocsátanak a talajba, megváltoztatva annak potenciálját. Ez önmagában is áramot indít a PEN- vezetőkön. A közép-, kisfeszültségű transzformátorállomások által táplált kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatok végpontjai általában több helyen közös oszlopokra futnak össze. Ott a PEN-vezetők akkor is össze vannak kötve egymással, ha az egyes hálózatrészek (áramkörök) egyébként egymástól függetlenül üzemelnek. A kisfeszültségű kábelhálózatok hálózatképe általában olyan íves kialakítás, hogy a kábelek gerincvezetéki szakaszai transzformátorállomásokat kötnek össze (a fázisokra nézve üzemszerűen kijelölt bontási ponttal). Ezáltal a kábelhálózatok PEN-vezetői összekötik a transzformátorállomások PEN-sínjeit. A hálózatok PEN-vezetői a fázisvezetőkkel azonos keresztmetszetekkel létesülnek (régebben a szabvány megengedte egy keresztmetszeti lépcsővel kisebb PEN-vezető alkalmazását is). Mivel a hálózatokon többségükben egyfázisú fogyasztói berendezések üzemelnek, ezért a hálózatok fázisáramai nem szimmetrikusak, ami miatt a PEN-vezetőkön gyakorlatilag állandóan folyik áram. Ez az áram a PEN-vezetőkön feszültségesést okoz. Ha egy transzformátorállomás PEN-sínjét nulla potenciálúnak tekintjük, akkor a transzformátorállomásról táplált hálózatok PEN-vezetőinek potenciálja a tápponttól távolodva egyre nő, ami a PEN-vezetők potenciálrögzítő földelésein keresztül áramot hajt a föld felé. Ez okból a PEN-vezetők áramának egy része kilép a talajba, a környezetbe, és ott folyik tovább. Úgy is felfogható, hogy a földeléseken keresztül a PEN-vezetőkkel több ponton is párhuzamosan kapcsolódik a föld, emiatt a talaj vezeti a PEN-vezetők áramának egy részét. A PEN-vezetők föld felé, majd földben folyó árama az ott található vezetőképes szerkezeteken és azok föld feletti villamos kapcsolatain minden lehetséges áramutat igénybe vesz. Ha csak egy kisfeszültségű hálózat lenne, akkor a PEN- vezetőből a föld felé kilépő áram a hálózat csillagpontja felé tartana, és ott záródna, azonban több összefüggő hálózat esetében a PEN-vezetőkből a földbe lépő áramok nem azonos nagyságúak és nem azonos fázishelyzetűek, így az áramok részben a többi PEN-vezető földelési pontjai felé is folynak, és az áramkép a hálózatokat terhelő fogyasztói áramok függvényében állandóan változik. Ezek az áramirányok a hálózatok nyomvonalaitól függetlenek, a talajban folyva gyengíthetik és erősíthetik is egymás hatását. A felsorolt okok miatt a kisfeszültségű hálózatokkal lefedett területeken gyakorlatilag állandóan jelen levő földáramokkal kell számolni. A hálózatok PEN-vezetőinek jellemző potenciálemelkedése 1-2 V értékű, ami egyfázisú, lökésszerű terhelőáramok felléptekor természetszerűleg ennek akár többszöröse is lehet. A kisfeszültségű hálózatok üzemi állapotán kívül meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen földáramok jelenhetnek meg hibák fellépte esetén a hálózatok környezetében. A kisfeszültségű hálózatok leggyakoribb hibája a fázisnulla- (FN) zárlat. A hiba oka a volframszálas izzó bekapcsoláskor zárlatot okozó izzószáltól kezdve vezeték-kötéshibákig igen változatos lehet. A hiba felléptekor kialakuló zárlati áram nagyságát egyidejűleg több műszaki tényező befolyásolja, de a hiba felléptének helyén aktuális hurokimpedancia határozza meg. Ennek függvényében a zárlati áram értéke pár száz ampertől akár 6 kA-ig is terjedhet. FN-zárlat esetén a kisfeszültségű hálózat PEN- vezetője a zárlati hurok része, és rajta - a fázisvezetővel azonos keresztmetszetet feltételezve - ugyanakkora zárlati feszültségesés lépne fel, mint amekkora a fázisvezetőn fellép. Ennek értéke 115 V lenne (a fázisfeszültség fele), ha villamosan nem lennének jelen a PEN-vezetőn a potenciálrögzítő földelések, valamint a TN-rendszerű fogyasztói hálózatok földelőrendszerei az EPH-rendszerekbe bevont egyéb földelt szerkezetekkel együtt. Ezeken a földeléseken keresztül a zárlat időtartama alatt összességében számottevő áram tud folyni a földön keresztül a hálózat csillagpontja felé. Hogy a föld felé folyó áram a zárlati áram hányadrészét képezi, azt messzemenően az adott villamos körülmények határozzák meg. Az előbbiek értelmében amenynyiben a kisfeszültségű hálózatokon vagy a róluk ellátott fogyasztói hálózatokon bárhol FN-zárlat lép fel, az a hálózat PEN-vezetőjének és a villamosan rá csatlakozó szerkezeteknek a potenciálugrásával jár, ugyanakkor a PEN-vezetőre csatlakozó földeléseken áram folyik a földbe, majd a talajon keresztül a hálózat csillagpontja, a transzformátorállomás felé. Ez az áramimpulzus - hasonlóan az előzőekben tárgyaltakhoz - minden föld alatti és föld feletti, PEN-vezetővel párhuzamos áramutat igénybe vesz. Fogyasztási helyek földelőrendszerei, EPH és védővezetős érintésvédelmi rendszerei A kisfeszültségű hálózatokról ellátott fogyasztói hálózatok földelőrendszerrel vagy - egyszerűbb esetben - érintésvédelmi célú földeléssel rendelkeznek. Nagyobb épület esetében mindenképpen földelőrendszerben kell gondolkodni, mivel az épület alatti talaj azonos potenciáljának biztosítása sokkal lényegesebb szempont, mint a földelés szétterjedési ellenállásának tényleges értéke. Ezért tekint el a szabvány a földelési ellenállás méréssel történő igazolásától a betonalap-földeléssel rendelkező épületek esetében. Egy hosszabb épület esetében például bizonyosra vehető, hogy egy vagy két földelés nem képes érdemben befolyásolni az épület alatti talaj potenciálját. A TN-rendszerű fogyasztói hálózatok földelőrendszerei vagy érintésvédelmi célú földelései össze vannak kötve a betápláló csatlakozóvezetékek N-vezetőivel, így a kisfeszültségű hálózatok PEN-vezetőjére csatlakoznak. Emiatt a hálózat PEN-vezetőjén bármely okból megjelenő potenciálemelkedés a földelőrendszeren is megjelenik, és viszont. A TT-rendszerű fogyasztói hálózatok földelőrendszerei potenciáljukban függetlenek a kisfeszültségű hálózatok PEN-vezetőitől (nem is szabad létrejönnie vezetőképes kapcsolatnak). Ily módon ezek a földelőrendszerek ténylegesen földpotenciálúnak tekinthetők mindaddig, amíg rajtuk keresztül áram nem folyik a föld felé, vagy az előzőkben tárgyalt okok valamelyike folytán olyan értékű áram nem folyik a talajban, ami a teljes környezet földpotenciálját és így a földelőrendszer potenciálját is hosszabb-rövidebb időre befolyásolni képes. Mindez nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztási helyek védett tereinek határain belül értelmezett villamos biztonság fogalmával. Amennyiben a fő egyenpotenciálú összeköttetések rendszere (az EPH), és a közvetett érintés elleni védelem (védővezetős érintésvédelem) kialakítása szabványos, úgy rendeltetésszerűen működő érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi eszközök mellett gyakorlatilag nem következhet be villamos baleset. A földelőrendszer potenciálja képezi a teljes védett tér alappotenciálját, mind az EPH-ba kötött szerkezetek, mind a PE-vezetők erre a potenciálra vannak csatlakoztatva, és az egész potenciáltér csak együtt képes változni, "mozogni". A vonatkozó szabványelőírás alapján minden távoli potenciált képviselő vezetőképes szerkezetet - az épületbe lépés pontján - csatlakoztatni kell az épület földelőrendszerére (egyenpotenciálra hozás céljából). Azt azonban figyelembe kell venni, hogy bármely két - szándékos és tartós módon villamos kapcsolatba nem hozott - fogyasztói hálózat földelőrendszerei között potenciálkülönbségek vannak vagy léphetnek fel, egymás számára távoli potenciálok. Ez független attól, hogy TN- vagy TT-rendszerű fogyasztói hálózatok földelőrendszereiről van szó. Ezért amenynyiben két, önálló földelőrendszerrel rendelkező fogyasztói hálózat (pl. épület) földelőrendszerei között villamosan vezetőképes kapcsolatot hozunk létre, akkor azon az előzőkben már felvázolt okok miatt áram fog folyni. Ha ez az összekötés szükséges, akkor ez a villamos kapcsolat a környezetben előforduló, földáramokat okozó hatásoknak megfelelő áramterhelhetőségű legyen, ellenkező esetben a vezetőképes kapcsolat (pl. egy koaxiális kábel árnyékoló harisnyája) nem csatlakoztatható mindkét földelőrendszerhez, mert bármikor könnyen károsodhat, eléghet. Földeltnek tekinthető, de EPH-rendszerhez nem csatlakoztatott szerkezetek Vannak olyan földeltnek tekinthető, kiterjedt fémszerkezetek, amelyek EPH-rendszerbe történő csatlakoztatását a szabvány azért nem írja elő, mert környezetében nincs vele egyidejűleg megérinthető, védővezetővel védett villamos készüléktest. Ugyanakkor ez a földelt szerkezet tulajdonképpen a (villamos szempontból) védett térben helyezkedik el. Ilyen eset például egy nagyobb kiterjedésű fémkerítés, ami ott van a családi ház udvarán, a telekhatáron. Gondolnánk, hogy amikor egy szép tavaszi napon a háziasszony kitelepül az udvarra vasalni, akkor potenciális villamos baleseti veszélyhelyzetnek teszi ki magát? Pedig így van, mert a vasaló és a kerítés egyidejű megérintésével két, egymáshoz képest idegen, távoli potenciált hidal át, amelyek között tulajdonképpen bármelyik pillanatban megjelenhet egy olyan értékű potenciálkülönbség, ami villamos baleset okozásához elegendő lehet. Az EPH-rendszerbe be nem vont fémkerítés ugyanis az épület, mint TN-rendszerű fogyasztói hálózat földelőrendszeréhez képest távoli földpotenciál, tehát idegen potenciál. További "érdekesség" a dologban, hogy vasaláshoz használt, igényes kivitelű kapcsolós hoszszabbító kétsarkú kapcsolójának még kikapcsolt helyzetétől függetlenül a vasaló testén ott van az épület földelőrendszerének, azaz tulajdonképpen a kisfeszültségű hálózat PEN-vezetőjének potenciálja. Ez is rámutat, hogy sokkal körültekintőbben, vagy inkább szigorúbban kell eljárni az EPH-csatlakoztatásokat vonatkozásában. Fogyasztói hálózatok védővezetői és nullavezetői A fogyasztói hálózatok PE-vezetői előírás szerint a fő földelősínről indulnak, ami közvetlenül a fogyasztói hálózat földelőrendszerére van csatlakoztatva. TN-rendszer esetén a fő földelősín PEN-sínként történő kialakítása ad valóban korrekt megoldást. Ekkor innen van leágaztatva az N- és a PE-vezető is. Ettől kezdve a fogyasztói hálózat ötvezetős (TN C/S-rendszer). TT-rendszer esetén a PE-vezető a fő földelősínről indul, az N-vezető pedig a vele kapcsolatban nem levő N-kapocsból vagy sínről. Ekkor a PE-vezető a földelőrendszer potenciáljával rendelkezik, míg az N-vezető a kisfeszültségű hálózat PEN-vezetőjének potenciálját képviseli. Sem TN-S-rendszerben, sem TT-rendszerben nincs okunk "fogdosni" az N-vezetőt, hiszen az erősáramú hálózat egyik üzemi vezetőjéről van szó. Rendeltetésszerűen csak a PE-vezető érinthető meg. Ne feledjük, TT-rendszerben az N-vezető távoli földpotenciál, idegen potenciál, aminek érintése akár veszélyes is lehet!

Ádám Zoltán

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!