Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : A villamos készülékek vizsgálata

A villamos készülékek vizsgálata


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Mit nevezünk villamos készülékeknek?

Általában minden olyan legkülönfélébb célú használati eszközt, amelynek valami köze van a villamossághoz. A készülékek egyik csoportja villamos energiával muködo fogyasztókészülék, mint például a háztartási és hasonló célú gépek és készülékek, ipari, technológiai célú gépek, készülékek, informatikai és szórakoztató elektronikai készülékek stb. A készülékek egy másik csoportja a villamos energia elosztásban vesz részt, mint például a különféle szabályozó egységek, energiaátalakítók vagy az alkatrészek közé sorolt kapcsolókészülékek, megszakítók, biztosítók, csatlakozók stb. A nagyobb méretu villamos szerkezeteket amelyek több alkatrészbol vagy kisebb készülékekbol épülnek fel általában a berendezés fogalommal jelöljük meg. A különféle villamos gépek, készülékek és berendezések (együtt: villamossági termékek) minoségi, muszaki-biztonsági követelményeit a termékszabványok határozzák meg. Ezek a különbözo villamossági termékekre sokéves muszaki tapasztalatok alapján, figyelembe véve a legújabb fejlesztési eredményeket is nagyon részletes követelményeket határoznak meg az adott készülék alkalmazási céljának, sajátosságainak és üzemi körülményeinek megfeleloen. Tisztázzák a termékkel kapcsolatos fogalmakat, meghatározzák a felhasználás üzemi körülményeit, a termékcsalád csoportosítását. Eloírják a terméken alkalmazandó jelöléseket és a szükséges muszaki dokumentációt. Meghatározzák a szerkezeti, kiviteli követelményeket, a biztonsági és környezetvédelmi jellemzoket, valamint a részletes típusvizsgálati követelményeket, ritkábban a sorozatban gyártott készülékek darabvizsgálati eloírásait, de a javítás utáni vizsgálatokkal általában nem foglalkoznak. Ami elromolhat Mindenki ismeri a közmondást: Ami elromolhat, az el is romlik! Különösen igaz ez a muszaki termékekre, amelyek esetenként bonyolult felépítésuek és sok kényes alkatrészbol épülnek fel. Ezért ezeket rendszeresen karbantartani és javítani kell. Az elmúlt évtizedekben kialakult hazánkban a muszaki termékek és ezen belül a villamos készülékek javító-szolgáltaltó hálózata és kiadták a rendszer irányításához és muködtetéséhez szükséges jogszabályokat és muszaki eloírásokat, szabványokat. A közelmúlt politikai-gazdasági változásai ezt a területet sem hagyták érintetlenül: megszunt az egységes rendszer, az egykori nagyvállalat helyett különbözo felkészültségu kisebb-nagyobb vállalkozások próbálják kielégíteni az ilyen irányú igényeket. A korábban kiadott jogszabályok és szabványok korszerutlenné váltak, hatálytalanították és visszavonták azokat. Idoközben az országgyulés megalkotta a fogyasztóvédelemrol szóló 1997. évi CLV. törvényt, amely kötelezi a gyártókat, forgalmazókat és szolgáltatókat a megfelelo biztonságú és minoségu termékek forgalmazására, illetve szolgáltatás végzésére. Ebbe értelemszeruen beletartozik a szakszeruen, jó minoségben elvégzett karbantartó és javító munka, valamint az elvégzett munka ellenorzése: a javítások, beavatkozások utáni vizsgálatok végrehajtása is. A megváltozott helyzetben sok más probléma mellett a szakmai eloírások hiánya és esetenként más adminisztratív intézkedések is akadályozták a javítás utáni vizsgálatok végzését. A tisztázatlan helyzet és a szakmai igény indokolta, hogy készüljön egy olyan muszaki eloírás, amely a különféle villamossági termékek, fogyasztókészülékek javítás utáni vizsgálatait határozza meg. Az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat Jakabfalvy Gyula a VILLGÉP Szövetség elnöke fogalmazta meg, majd felkérte az Elektrotechnikai Egyesület (MEE) e témában jártas szakembereit a muszaki eloírás elkészítésére. A felkérés alapján készült el a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelv, amelyet a MEE adott ki. MEE.SZI 0401-1:2005 Javítás utáni vizsgálatok. 1.rész: Háztartási és hasonló jellegu villamos gépek és készülékek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. MEE.SZI 0401-2:2006 Javítás utáni vizsgálatok. 2.rész: Villamos forgógépek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. A szakmai irányelvben leírtak alkalmazása hasonlóan a szabványokhoz önkéntes, azaz nem kötelezo. A szolgáltatást végzo felelos szakembernek kell eldönteni, hogy milyen módon végzi a javításokat és utána milyen ellenorzéseket végez. A szolgáltatást végzonek minden esetben fenn kell tartani az eloírt biztonsági-muszaki szintet (szakszeru munkával és vizsgálatok végzésével) és ezért teljes mértékben felelos! A szakmai irányelv tárgya és alkalmazási területe A szakmai irányelv elso része a háztartási és hasonló jellegu felhasználásra szánt villamos energiával muködo gépek, készülékek, berendezések, a második része pedig a villamos forgógépek javítás és módosítás utáni, valamint megfelelo állapotuk idoszakos ellenorzésének vizsgálataira fókuszál. Ennek keretén belül a következo készülékekre ad eloírásokat: motoros kéziszerszámok, szórakoztató elektronikai, audio, video és hasonló elektronikus készülékek, háztartási és hasonló jellegu motoros, illetve hokészülékek, lámpatestek, információtechnikai berendezések, irodagépek és hírközlo berendezések, villamos méro-, szabályozó-, vezérlo- és laboratóriumi készülékek, háztartási és ipari célú vezetékdobos hosszabbítók, dugócsatlakozók, csatlakozósávok és készülékcsatlakozók, valamint különféle célú és felépítésu villamos forgógépek. A szakmai irányelv tartalmazza a javítások után minden esetben legalább elvégzendo vizsgálatokat és azokat az ellenorzéseket, amelyek bizonyos körülmények között szükségesek lehetnek, illetve a hely, az ido és a felszerelés lehetové teszi az elvégzésüket. A szakmai irányelv megadja a témakörrel kapcsolatos fogalmak meghatározását, melyek közül a következoket emeljük ki. Vizsgálat: a javítás, karbantartás és módosítás után végzett ellenorzés, amely alapján megállapítható, hogy egy adott készülék alkalmas-e a további biztonságos használatra. Javítás: az a tevékenység, amely egy adott készülék hibájának megszüntetése, biztonságának és használati muködoképességének helyreállítása érdekében végeznek. Módosítás: olyan muvelet, amikor a javítási muvelet során gyártói eloírások alapján az eredetitol eltéro alkatrészt vagy anyagot használnak fel, de ez nem jelenthet lényeges változást, és nem változtathatja meg az eredeti konstrukciókat és jellemzoket. Ezután a szakmai irányelv eloírja az általános javítási feltételeket és muszaki követelményeket. Így például a javításokat, módosításokat és az azt követo vizsgálatokat a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok és a gyártói dokumentációk figyelembe vételével kell elvégezni, különös tekintettel arra, hogy a villamos próbák feszültség alatti vagy feszültség közelében végzett munkának minosülnek. Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a villamossági termékek önálló javítását, szerelését, módosítását és a villamos próbákat csak az MSZ 1585:2001 szabvány szerinti IV. csoportba tartozó szakember végezheti. Különösen igaz ez a villamos szilárdság vizsgálatokra, amelyet csak olyan személy végezhet, aki a IV/d csoportba tartozik, és bizonyíthatóan ki van oktatva az alkalmazott vizsgáló berendezésre. A vizsgálatokról A javítás utáni vizsgálatokat kétféle szabványrendszerben megfogalmazott szakmai elvek alapján lehet elvégezni. A szakmai irányelv a különbözo készülékekre vonatkozó vizsgálatokat ennek megfeleloen két vizsgálatsorozatban foglalja össze. Az A) vizsgálatsorozatban a magyar nemzeti szabványok (MSZ EN) alapján végzett vizsgálatok szerepelnek. Ezek eloírásai, illetve a bennük meghatározott vizsgálati módszerek és vizsgáló eszközök hasonlóak az eddigi hazai gyakorlatban alkalmazottakkal, esetleg csak kis mértékben térnek el attól. A B) vizsgálatsorozatban a javítás utáni vizsgálatokkal foglalkozó DIN-VDE 0701-1 jelzetu német nemzeti szabvány eloírásai szerinti vizsgálatok szerepelnek. Ez a szabvány számos új fogalmat és eljárást alkalmaz, amelyek nálunk eddig ismeretlenek voltak. A közelmúltban nálunk is kereskedelmi forgalomba kerültek olyan muszerek, amelyek a VDE szerinti vizsgálatsorozatokat automatikusan elvégzik és szükség szerint dokumentálják. Mindkét szabványrendszer által meghatározott módszerek szerint végrehajtott vizsgálatok megfelelo eredményei megnyugtatóan igazolják egy adott készülék javítás utáni biztonságát és muszaki állapotát. Ha egy adott készülék javítására kerül sor, akkor a készülékre vonatkozó termékszabvány szerkezeti felépítésére vonatkozó eloírásainak figyelembevételével kell azt elvégezni. A javítások után a hely, az ido, a felszerelés és egyéb körülmények figyelembevételével kell eldönteni, hogy a magyar nemzeti szabványok, vagy a DIN-VDE szerinti vizsgálatokkal igazoljuk a termék megfeleloségét. Hangsúlyozzuk, hogy a javítás, beavatkozás mértékétol függoen valamilyen ellenorzést minden esetben el kell végezni! Természetesen az adott körülmények alapján kiválasztva csak az egyik vizsgálatsorozat szerinti vizsgálatokat kell elvégezni! A szakmai irányelv maghatározza a minden esetben elvégzendo vizsgálatokat. Ezek a következok: ellenorzés megtekintéssel, védovezeto vizsgálata, szigetelésvizsgálatok: szigetelési ellenállásmérés és/vagy villamos szilárdságvizsgálat (végezheto: az A) vagy a B) vizsgálatsorozat módszerével), muködési próbák. Ezeket kiegészíthetik az igény, a körülmények, a lehetoségek, a rendelkezésre álló felszerelés és a kötelezo felelosségvállalás figyelembevételével a következo vizsgálatok: védovezeto ellenállásának mérése: (végezheto: A) vagy B) vizsgálatsorozatban), védovezeto-áram mérése: (végezheto: B) vizsgálatsorozatban), érintési áram mérése: (végezheto: B) vizsgálatsorozatban), szivárgó áram mérése: (végezheto: A) vagy B) vizsgálatsorozatban), zajmérések, homérséklet és teljesítménymérések, túlpörgetési vizsgálat a villamos forgógépek esetében. Eddig tehát ismertettük a szakmai irányelv keletkezését, tárgyát, alkalmazási területét és a vizsgálati sorozatokat. A következokben a szakmai irányelv 1. részének tárgyát képezo háztartási és hasonló jellegu villamos készülékek javítás utáni vizsgálatait és méréseit ismertetjük. A megtekintéses vizsgálatok A vizsgálatokat mindenesetben a javított készülék szemrevételezésével kezdjük. Ilyenkor ellenorizzük a készülék általános állapotát, épségét, a belso huzalozást, alkatrészeket, csatlakozásokat, biztosító készülékeket, feliratokat, jelöléseket, tartozékok meglétét és a dokumentációkat. Szemrevételezéssel kell ellenorizni az I. év. osztályú készülékek védovezetojét és védovezeto csatlakozókapcsait és csatlakozásait, valamint a folytonosságát legalább csengetéssel vagy célmuszerrel. Ezután következnek a muszeres méréses vizsgálatok, melyeket vagy az A) vizsgálatsorozat vagy a B) vizsgálatsorozat eljárásait követve kell végezni. Megismételjük: az adott körülmények (pl. felszerelés) alapján választjuk ki az egyik vizsgálatsorozatot, ezután csak a kiválasztott sorozat méréseit kell elvégezni! A) vizsgálatsorozat A védovezeto ellenállásának mérése A szakmai irányelv külön-külön részletesen ismerteti a témakörébe tartozó egyes I. év. o. készülékek védovezetojének ellenállás mérését. A mérések során a védokapocs és a hozzá kötött fémrészek között feszültségesést kell mérni. A védovezeto ellenállását a feszültségesésbol és az alkalmazott áramerosségbol kell kiszámítani. Az így kiszámított ellenállás értéke nem haladhatja meg a készülékfajtára megengedett legnagyobb értéket. A vizsgálatokat legtöbb esetben 10-12 V feszültségen, legalább 10 A méroárammal kell végezni. A védovezeto ellenállása legfeljebb 0,1…0,5 ? lehet. Szigetelés vizsgálatok A szigetelés vizsgálatokat a készülékeket a hálózatról leválasztva, feszültségmentes állapotban kell végezni. Az elektronikus áramköröket tartalmazó készülékek esetében el kell kerülni ezen áramkörök túlzott igénybevételét: így ezek, ha a forészek szigetelés szempontjából vizsgálandó részét hidalják át, nem kell vizsgálni, ha nem tekinthetok aktív részeknek és nem lehet kiiktatni. • Szigetelési ellenállás mérés Mérofeszültség: 500 V egyenfeszültség, a mérést a feszültség bekapcsolása után 1 perccel kell végezni. A megengedheto legkisebb szigetelési ellenállás értékek a javítás utáni használt állapotú készülékek esetében: - 0,2 M hidegállapotú hokészülékek esetén, - 2,0 M minden más esetben és készülékfajtánál az a alapszigetelésen - 4,0 M a II. év. o. készülékeknél a kiegészíto szigetelés, megerosített szigetelés vagy az együtt mért alap és kiegészíto szigetelés esetén. A szakmai irányelv ismerteti egyes újállapotú készülékek megengedett legkisebb szigetelési ellenállás értékét is, ennek a különbözo mérési kapcsolásokban legalább 27 M értékunek kell lennie.

 Arató Csaba

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!